Hajdúböszörmény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jávori István (vitalap | szerkesztései) 2015. augusztus 30., 18:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (2014-es polgármester-választás és kékítés / nemz. kat.)
Hajdúböszörmény
Hajdúböszörmény címere
Hajdúböszörmény címere		 Hajdúböszörmény zászlaja
Hajdúböszörmény zászlaja
Becenév: A hajdúk fővárosa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásHajdúböszörményi
Jogállásváros
PolgármesterKiss Attila (FIDESZ)-KDNP[1]
Irányítószám4220
Körzethívószám52
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség29 574 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség85,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület370,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 40′, k. h. 21° 31′Koordináták: é. sz. 47° 40′, k. h. 21° 31′
Hajdúböszörmény (Hajdú-Bihar vármegye)
Hajdúböszörmény
Hajdúböszörmény
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Hajdúböszörmény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúböszörmény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A város történelmi címere

Hajdúböszörmény egy város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúböszörményi járás székhelye. Az ország negyedik legnagyobb települése területi nagyság szerint.

Fekvése

A Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekszik.
Közúton Debrecen és Miskolc felől egyaránt a 35-ös főúton közelíthető meg; Budapest irányából az M35-ös autópályán, vonattal pedig a Debrecen–Tiszalök vonalon.

Külterületi lakott helyei: Bodaszőlő, Pród, Rét, Telekföld, Vid, Zelemér.

Története

Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorláskori leleteket őriznek.

A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, de a tatárjáráskor kipusztultak. Magát a települést 1248-ban említik először, Nagyböszörmény néven. A 14. században a debreceni uradalomhoz tartozott, 1410-ben mezőváros. 1405-ben Zsigmond királyhoz tartozott, azután Brankovics György szerb fejedelem birtokába jutott, majd Mátyás királyra és Corvin Jánosra szállt át a birtok.

A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.

A Bach-korszakban, amikor Magyarországot beolvasztották a Habsburg Birodalomba, a város német nevet kapott, ami Wütender Armenier lett. Ez téves, komikus „szó szerinti fordítás” eredménye, ami magyarul azt jelenti, hogy „bősz örmény”.

A város a mai napig őrzi a középkori gyűrűs településszerkezetet. A külső gyűrű, az árokkal és palánkkal megerősített kertség védte, a városközpontban az erődített templom állt. A 18. századra a kertségek lakónegyedekké váltak.

A 19. századbeli városrendezéskor alakult ki a mai főtér.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Lakosságszám változásai

A népesség számában néha lassabb, néha gyorsabb, de majdnem mindig folyamatos növekedés figyelhető meg.

  • 1900-ban 25 070 fő
  • 1910-ben 28 159 fő
  • 1920-ban 28 706 fő
  • 1930-ban 28 725 fő
  • 1949-ben 30 315 fő
  • 1985-ben 31 546 fő
  • 1990-ben 30 823 fő
  • 1996-ban 31 360 fő
  • 2001-ben 32 208 fő
  • 2010-ben 31 620 fő

Nevezetességei

Hajdúböszörmény, Bocskai István Gimnázium légifotón

Épületét 1864-ben emelték romantikus stílusban Vecsey Imre debreceni építőmester tervei alapján, az előtte levő parkban a visszaállított országzászló látható.[5]

  • Városháza
  • Táncoló hajdúk szobra (Bocskai tér) Kiss István alkotása[7]
  • Bocskai szobor (Holló Barnabás szobrászművész alkotása)[8]
  • Hajdúböszörményi Városi Fürdő
  • Trianon emlékmű

Oktatás

Fájl:Bocskai István Gimnázium.jpg
A Bocskai István Gimnázium épülete
Debreceni Egyetem Gyermeknevelési Felnőttképzési Kar

A város legrégibb középiskolája a Bocskai István Gimnázium (www.bighb.sulinet.hu). A város életében fontos szerepet játszik a Napsugár Óvoda, melyben megvalósul az integrált óvodai nevelés.

Egyetem

Debreceni Egyetem - Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar

Hajdúböszörmény híres szülöttei

Lásd még: Kategória:Hajdúböszörményiek

Itt éltek

  • 1924-ben itt élt és tanított Gulyás Pál Lajos (Debrecen, 1899. október 27. – Debrecen, 1944. május 13.) magyar költő, tanár.
  • Itt nőtt fel Friedrich Ádám (Debrecen, 1937. december 19.–) kürtművész, jelenleg a város díszpolgára.

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. ↑ Hajdúböszörmény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  2. ↑ http://varos.harkany.hu/testvervarosaink/hajduboszormeny
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. ↑ a b Czellár - Somorjai i.m. 613. o.
  6. ↑ Czellár - Somorjai i.m. 612-613. o.
  7. ↑ a b Czellár - Somorjai i.m. 612. o.
  8. ↑ * Dudás István
  9. ↑ a b c Meghívó a testvérvárosi szerződések aláírására. www.hajduut.hu. (Hozzáférés: 2010. április 21.)

Források

További információk

Görbeháza 35 (főút) Hajdúdorog Újfehértó
Balmazújváros M35

Észak
Nyugat  Hajdúböszörmény  Kelet
Dél

Hajdúhadház
Hajdúszoboszló (földúton) Debrecen 35 (főút) Józsa
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hajdúböszörmény&oldid=16454405”