Ferencváros pályaudvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ferencvárosi pályaudvar szócikkből átirányítva)
Ferencváros pályaudvar
2010-ig Budapest-Ferencváros
Ferencvaros allomas (Budapest).jpg
Cím
Ország Magyarország
Hely 1097 Budapest, Fék utca 3.
Hasznosítása
Felhasználási terület vasútállomás
Üzemeltető MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Része ennek Magyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások
Időzóna közép-európai idő
Vasútvonalak
Szolgáltatások
Járatok
Elhelyezkedése
Ferencváros pályaudvar (Budapest)
Ferencváros pályaudvar
Ferencváros pályaudvar
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 56″, k. h. 19° 05′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 56″, k. h. 19° 05′ 58″

A Ferencváros pályaudvar[1] vasútforgalom és elfoglalt területnagyság alapján egyaránt Magyarország legnagyobb állomása. Középponti szerepe az Összekötő vasúti híd megépítése során alakult ki, ugyanis ezen a hídon keresztül halad át Magyarország keleti és nyugati országrésze közötti vasútforgalom mintegy 90%-a.

A pályaudvar a Körvasút és a Budapest-Hegyeshalom-Bécs vasútvonal közbenső állomása, rövid ideig a Budapest-Kelebia-Zimony vasútvonal kiinduló állomása volt. Forgalmának nagyobb részét viszont még a mai napig is a budapesti pályaudvarokat és állomásokat összekötő körvasúton bonyolódó teherforgalom teszi ki.

Története[szerkesztés]

Az 1870-es évek végén Budapesten már három nagy fejpályaudvar működött: az Osztrák Államvasút Társaság (OÁVT) Nyugati, a MÁV Losonci (később Józsefvárosi) és a Déli Vasút Budai (ma Déli) pályaudvarai, azonban azokat nem kötötte össze vágány, kivéve egyetlen kapcsolatot, amely az OÁVT Kőbánya-Teher állomását kötötte össze az Északi Vasút Kőbánya felső állomásával. A vágány ma is létezik, ez az úgynevezett Királyvágány.

A MÁV által szorgalmazott és épített összekötővágányok első szakaszát 1877-1878 között helyezték üzembe. Az első szakasz 19 km hosszú vágánya az ekkorra felépült Összekötő vasúti hídon keresztül Kőbánya felsőt kötötte össze Kelenfölddel. Ennek az összekötő vágánynak a részeként épült meg Bp. Ferencváros állomás.

Már az első kapcsolódó vonalak előrevetítették Bp. Ferencváros állomás teherforgalomban betöltött jövőbeli szerepét. Megépült a Dunaparti teherpályaudvaron át a Fővámházig vezető vágány, amelyen keresztül a vidékről, főleg az Alföldről származó élelmet szállították a vásárcsarnokba, ellátva az egyre nagyobb lélekszámú Budapestet.

Ezzel egy időben megépült a Kőbánya-hizlalón keresztül Szentlőrinc átrakó állomásig (amely nem azonos a mai Pestszentlőrinc állomással) vezető vágányt.

1882 végére megépült a MÁV által épített Pest-Zimony vasútvonal, amelynek kezdő szakasza eleinte a Dunaparti teherpályaudvarról indult ki, amelyet a fent említett mellékvágány kötött össze Bp. Ferencvárossal.

1889-ben összesen 23 km vágány épült Bp. Ferencváros és Bp. Józsefváros, Kőbánya felső, valamint az 1884-ben elkészült az új Központi pályaudvar (a jelenlegi Bp. Keleti pu.) között. Az 1891-92-es években a helyezték üzembe Bp. Ferencváros-Marhavásártér és Bp. Ferencváros-Sertéshizlaló között vágányokat.

Tulajdonképpen már 1900 végén befejezték, de csak 1902-ben helyezték forgalomba Bp.-Ferencváros rendező pályaudvarról kiágazó, 1,5 km hosszú, a IX. kerületi bikaréti sertésvásártelepig haladó vágányt. A vonal mentén állomás létesült Sertésvásártér néven. A vonal építését, de csak később 1902-ben vették ténylegesen használatba.

Az 1900-as évektől az ugrásszerűen megnövekedett teherforgalom részére a pályaudvart a déli irányban, a régi gubacsi puszták felé bővítették, építették tovább. Először a mai Nyugati rendező épült meg, keleti oldalában egy gurítódombbal, nyugati oldalában vasúti kocsijavító műhelyekkel.

1950-1954 között felépült a Keleti rendező, az új, korszerűnek számító fékezőelemes gurítódombbal.

Kapcsolódó vonalak[szerkesztés]

Bp. Ferencvárost a pályaudvartól keletre lévő vágányok Bp. Józsefvárost, Bp. Keleti pu.-t, Kőbánya-felsőt és Kőbánya-Kispestet kötik össze. Magyarországon egyedülálló módon itt fut hat nyíltvonali vágány egymás mellett. A nyugatra lévő vágányok Bp. Kelenföld állomást kötik össze a pályaudvarral. Déli irányban a Bp.-Kelebia vasútvonal indul, Bp. Soroksári út állomásig két vágánnyal.

A pályaudvarba becsatlakozott még egy vonal, a Kis-Burma is. Ferencváros - Nyugati rendező végéről indult, a Nagykőrösi út (mai M5-ös autópálya bevezető szakasz) vonalán. Itt elérte a Cséry-féle szemétvasutat (későbbi 51-es villamos) és azzal párhuzamosan haladt egy darabon, majd a Nagykőrösi útról letérve Soroksár állomás északi végén csatlakozott be a 150-es vonalba.

Az 1980-as évek végétől kezdve a Bp. Ferencváros körül korábban kiépített kiszolgáló vágányokat elbontották, mivel a vágóhidakat, valamint a vágóhidak melléktermékeire épülő iparokat felszámolták, legfőképp azért, mert az eredetileg a város szélére épült vágóhidakat és gyárakat napjainkra a város körbenőtte.

Funkciók[szerkesztés]

M28 1006 a ferencvárosi fűtőházban

Bp. Ferencváros első vágányai a Kőbánya-felső és Bp. Kelenföld közötti vonallal párhuzamosan épültek ki. Ezekből ma már 19 vágány létezik, mindegyik forgalom alatt áll. A hátsó vágányok közül többet a síktolatásos elegyrendezéshez használnak.

A pályaudvaron egy emelt szigetperon van a III. és IV. átmenő fővágányok között, valamint egy alacsony oldalperon a II. vágány mellett. A peronokat szintben, a vágányokon létesített átjárókon lehet megközelíteni. A peronok keleti végén felüljáró is épült, azonban elsősorban nem az utasok, hanem a pályaudvaron dolgozók számára.

Ezeken a vágányokon túl épült ki a vonatási telep, fordítókoronggal. Jelenleg két mozdonyszín áll: egy a dízel- és egy a villanymozdonyok számára.

A mozdonyszín mögött terül el a ferencvárosi rendező pályaudvar több mint 80 vágánnyal, melyek nagyobb része ma is üzemben van. Jelenleg csak egy gurítódomb üzemel, azonban a megcsappant teherforgalom miatt kevesebb műszakban működik, mint korábban.

A rendező pályaudvar vágányai fogják közre a központi szertárat, azonban az átalakuló MÁV csoportok alkatrész, ruha és egyéb termékek beszerzése más módon fog történni, jelentősége lecsökkent.

A BKV Ferencvárosi kocsiszínje rendelkezik összekötővágánnyal Bp. Ferencváros felé, például ezen a vágányon tolták be a vasúti kocsikon érkező Combino villamos szerelvényeket.

Forgalom[szerkesztés]

Járat Útvonal Gyakoriság
 G10  Budapest-KeletiFerencvárosKelenföldBiatorbágyBicske alsóBicskeAlsógallaTatabányaTóvároskertTataKomáromÁcsGyőr-GyárvárosGyőr Napi 3 Győr felé
 S25  Kőbánya-KispestFerencvárosSoroksári útPesterzsébetSoroksárDunaharasztiDunaharaszti alsóTaksonyDunavarsányDélegyházaKiskunlacházaDömsödKunszentmiklós-Tass Óránként
 S36  Kőbánya-KispestFerencvárosKelenföldAlbertfalvaBudafokKastélyparkTétényligetÉrd alsóTárnok(napi 1-2 tovább MartonvásárBaracskaKápolnásnyék) Óránként
gyorsvonat Budapest-KeletiFerencvárosPesterzsébetKunszentmiklós-TassBösztörSzabadszállásFülöpszállásSoltszentimreCsengődTabdiKiskőrösSoltvadkertPirtói szőlőkPirtóKiskunhalasBalotaszállásKisszállásTompaKelebia – Szerbia felé Napi 1 pár
Budapest-KeletiFerencvárosKunszentmiklós-TassKiskőrösSoltvadkertKiskunhalasKelebia – Szerbia felé Napi 1 pár
személyvonat Budapest-KeletiFerencvárosPesterzsébetKunszentmiklós-TassBösztörSzabadszállásFülöpszállásSoltszentimreCsengődTabdiKiskőrösSoltvadkertPirtói szőlőkPirtóKiskunhalasBalotaszállásKisszállásTompaKelebia Napi 4-5 pár
Dacia nemzetközi gyorsvonat tovább Ausztria felé – HegyeshalomMosonmagyaróvárGyőrTatabányaKelenföldFerencvárosBudapest-KeletiSzolnokBékéscsabaLőkösháza – tovább Románia felé Napi 1 pár
gyorsvonat Budapest-KeletiFerencvárosKelenföldBicskeTatabányaTataKomáromGyőrGyőrszabadhegyGyömöre-TétSzerecsenyVaszarPápaCelldömölkKemenesmihályfaNagysimonyiOstffyasszonyfaSárvárPorpácVépSzombathely Napi 1 pár
Tekergő gyorsvonat ZáhonyTiszabezdédTuzsérKomoróFényeslitkeKisvárda-HármasútKisvárdaAjakPátrohaGégényDemecserKékNyírbogdányKemecseSóstóhegySóstóNyíregyházaÚjfehértóTéglásHajdúhadházBocskaikertDebrecen-CsapókertDebrecenEbesHajdúszoboszlóKabaPüspökladányKarcagKisújszállásFegyvernek-ÖrményesTörökszentmiklósSzolnokAbonyCeglédFerihegyKőbánya-KispestFerencvárosKelenföldGárdonySzékesfehérvárBalatonakarattyaBalatonkeneseBalatonfűzfőBalatonalmádiAlsóörsBalatonfüredBalatonakali-DörgicseZánkafürdőZánka-KöveskálRévfülöpBadacsonytomajBadacsonyTapolca Nyáron napi 1 pár
gyorsított személyvonat HegyeshalomLevélMosonmagyaróvárKimleLébény-MosonszentmiklósÖttevényAbdaGyőrGyőr-GyárvárosÁcsKomáromTataTóvároskertTatabányaAlsógallaBicskeBicske alsóBiatorbágyKelenföldFerencvárosBudapest-Keleti Budapest felé napi 2
Aranyhíd expresszvonat SzegedSzatymaz (←) – Kistelek (←) – KiskunfélegyházaKecskemétNagykőrösCeglédFerihegyKőbánya-KispestFerencvárosKelenföldSzékesfehérvárSiófokZamárdiBalatonföldvárBalatonlelleBalatonboglárFonyódKeszthely Nyáron napi 1 pár
Avala EuroCity Bécs felé – HegyeshalomMosonmagyaróvárGyőrTatabányaKelenföldBudapest-KeletiFerencvárosPesterzsébetKunszentmiklós-TassBösztörSzabadszállásFülöpszállásSoltszentimreCsengődTabdiKiskőrösSoltvadkertPirtói szőlőkPirtóKiskunhalasBalotaszállásKisszállásTompaKelebia – Szerbia felé Napi 1 pár
Egy RoLa vonat indulásra készen Ferencváros állomáson

Személyforgalom[szerkesztés]

Az állomáson a Bp.–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia, vasútvonal személyvonatai, a Szabadbattyán és Kőbánya-Kispest között közlekedő gyorsított személyvonatok és a tárnoki személyvonatok állnak meg, valamint nyári időszakban egy-két, a Balaton felé közlekedő távolsági fürdővonat áll meg. 2014 decemberétől két nemzetközi vonat, a Debrecen és Bécs között közlekedő Hortobágy Eurocity, valamint a Bécs és Belgrád között közlekedő AVALA Eurocity is megáll Ferencvárosban.

Teherforgalom[szerkesztés]

Rendező-pályaudvari szerepe miatt éjjel-nappal, az év minden időszakában jelentős a teherforgalom. Naponta átlagosan (adat) tehervonat közlekedik le, viszont a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság következtében volt olyan nap, amikor a pályaudvar külső része teljesen üres volt.

Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. A Földrajzinév-bizottság 57/555. határozata alapján