Ugrás a tartalomhoz

Öregcsertő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solymári (vitalap | szerkesztései) 2021. május 22., 10:11-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→Megközelítése: +1 mh)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. május 22.) ezen a változaton alapul.
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Öregcsertő
Kiscsertői római katolikus Magyarok Nagyasszonya-kápolna
Kiscsertői római katolikus Magyarok Nagyasszonya-kápolna
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKalocsai
Jogállásközség
PolgármesterKis-Vén László (független)[1]
Irányítószám6311
Körzethívószám78
Népesség
Teljes népesség692 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′, k. h. 19° 07′46.516667°N 19.116667°EKoordináták: é. sz. 46° 31′, k. h. 19° 07′46.516667°N 19.116667°E
Öregcsertő (Bács-Kiskun vármegye)
Öregcsertő
Öregcsertő
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Öregcsertő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Öregcsertő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Öregcsertő (horvátul: Čierta[3]) község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában.

Fekvése

Kalocsa vonzáskörzetében, a várostól mintegy 10 kilométerre keletre fekszik. A szomszédos települések: észak felől Szakmár, kelet felől Kecel, dél felől pedig Homokmégy.

Megközelítése

Jelenleg csak közúton közelíthető meg, Kalocsa és Kecskemét-Izsák-Kiskőrös felől egyaránt az 5301-es úton. Belterületén, annak főutcájaként az 53 115-ös számú mellékút húzódik végig, Csoma nevű különálló településrésze pedig – mely a központjától mintegy 6 kilométerre helyezkedik el északkeleti irányban – az 53 114-es számú mellékúton érhető el.

Régebben elérhető volt a MÁV 153-as számú Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonalán is, de a vonalon már jó ideje (2007 márciusa óta) nincs forgalom. A vasútnak két megállási pontja volt a falu határai között: előbb (Kiskőröshoz közelebb) Örjeg megállóhely, mely külterületen létesült, majd Öregcsertő vasútállomás, mely a település északi szélén helyezkedett el, az 5301-es út vasúti keresztezésének nyugati oldalán.

Története

Öregcsertővel kapcsolatos utalások legelőször a 13. század elején tűnnek fel. A falu elnevezése minden bizonnyal személynévből, a település egykori tulajdonosának nevéből ered.

A 14. század elején ez a személynév a „-háza” összetétel formájában jelenik meg a különböző forrásokban.

A török kiűzését követően ismét módosul a falu elnevezése. Ekkor jelenik meg az „öreg”, illetve a „kis” előtag, amely a két, később egybeépülő település megkülönböztetését szolgálta.

Öregcsertő a Sárköz történelmileg kialakult településrendszeréhez tartozik. A Sárköz a Duna és mellékágain által körülhatárolt szigetjellegű területre vonatkozik, melyre később települések épültek.

A falura vonatkozóan a legkorábbi adatok a 13. század közepéből valók. IV. Béla egy 1239-ben kiadott oklevelében tesz említést a településről. Eszerint az uralkodó a szekszárdi apátságnak a Solt vármegyei Iván és Halom nevű birtokán tizenhat családot szabad jobbágyainak sorába emelt fel. A dokumentum azzal folytatódik, hogy háború esetén kötelesek az apátot hadba kísérni, s ezért minden más szolgálat alól mentesülnek. Említést tesz az oklevél egy bizonyos „Chertu” nevűről, aki már gyermekkorában hűségesen szolgálta az uralkodót.

A király nem feledkezvén meg róla, őt és összes rokonát szabad jobbággyá nyilvánította, s mentesítette a közadók fizetése alól. Hogy érdemeit a király kellően megjutalmazza, azokat a földeket, melyeknek már korábban haszonélvezője volt átadta neki örökös birtokul. Feltételezhető, hogy az adományozott birtok a település határára is kiterjedt, melynek központi része a „Chertu”-család tulajdonában lévő falu volt.

A 14. és a 15. századból származó, közigazgatási egységek megszervezését, birtokadományozási ügyeket, birtokvitákat tartalmazó oklevelekben a település neve a "Chertewhaza” alakban állandósul.

A török hódítás jelentős változást okozott az ország, s egyben a település életében. Kalocsát és környékét a török végleg 1542-ben szállta meg, s rendezkedett be hosszab időre. A térség budai pasalik szegedi szandzsákjához tartozott kalocsai naije néven. Ez nem szpáhi, hanem a szultán birtokában lévő khász birtok volt. Ezekből a defterekből, török adólajtstromokból, kitűnik az itt élő lakosság anyagi helyzete az adóztatásának mértéke.

Az 1686-ban meginduló felszabadító háború során a falu elnéptelenedett. Ezt az 1690-ban végzett összeírás is bizonyítja, amely Csertőháza nevét az elhagyott, elpusztult helyek között tünteti fel. A térség, s egyben a település benépesítése a 18. század elején történt. Ekkor alakult ki a környékre nagyon sajátosan jellemző településforma, a szállás. Ennek a településformának a létrejöttét gazdasági, demográfiai okokkal és e környék természeti adottságának együttes hatásaival lehet magyarázni.

A lakosság lélekszáma a 19. század közepéig lassú, a 20. század második felében gyors növekedést mutat. Az itt élők egy része mezőgazdasági tevékenység mellett ipari vállalkozást is folytat. A gazdasági fejlődés, ami a lakossági szám növekedésében is megmutatkozott, igen intenzívvé tette az önállósulásért folytatott harcot. Kalocsa egykori határából két önálló község alakult, Homokmégy és Szakmár.

Öregcsertő 1914-ig tartozott Homokmégyhez, mígnem elszakadva önálló községgé lépett elő Csertőszállás néven. Neve 1915 októbere óta Öregcsertő. Igazgatásilag a települést négy puszta alkotta: maga a központ Öregcsertő, a vele hamarosan egybeépülő Kiscsertő, az őrjegi puszta és a Gajári-major.

1967 és 1970 között a településen volt lelkipásztor Bárd János kalocsai segédpüspök.

A település megközelíthetőségét biztosító Kiskőrös-Kalocsa-vasútvonalon 2007. március 4-én szűnt meg a személyszállítás.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Guzsván László (MDF-ASZ)[4]
  • 1994–1998: Guzsván László (független)[5]
  • 1998–2002: Kis Vén László (független)[6]
  • 2002–2006: Kis-Vén László (független)[7]
  • 2006–2010: Kis-Vén László (független)[8]
  • 2010–2014: Kis-Vén László (független)[9]
  • 2014–2019: Kis-Vén László (független)[10]
  • 2019-től: Kis-Vén László (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
809
775
741
718
685
708
692
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,3%, református 8,1%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 11,8% (22,9% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

  • 1894-ben Szent György vértanú tiszteletére felszentelt római katolikus templom, plébánia.
  • az első és második világháború hősi halottainak emlékére 1991-ben állított emlékmű.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Öregcsertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. ↑ települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Öregcsertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  6. ↑ Öregcsertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. ↑ Öregcsertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Öregcsertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. ↑ Öregcsertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. ↑ Öregcsertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  11. ↑ Öregcsertő Helységnévtár


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Öregcsertő&oldid=23886721”