Garamkeszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2021. március 16., 05:00-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Neves személyek: MM)
Garamkeszi (Hronské Kosihy)
Garamkeszi címere
Garamkeszi címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1294
PolgármesterJozef Seneši
Irányítószám935 27
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség742 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság171 m
Terület7,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 16′, k. h. 18° 36′Koordináták: é. sz. 48° 16′, k. h. 18° 36′
Garamkeszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamkeszi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamkeszi (szlovákul Hronské Kosihy) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Lévától 5 km-re északra fekszik.

Története

1294-ben "Kezw" alakban említik először. Neve arra utal, hogy a honfoglalást követően a Keszi törzs szállásterülete volt. A Kálnai család ősi birtoka, majd 1388-tól 1848-ig a lévai váruradalom része volt. 1601-ben 45 ház állt a faluban, melyet 1618-ban elfoglalt a török. 1720-ban kocsma és 15 adózó háztartás volt itt. 1828-ban 74 házában 499 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "KESZI. Elegyes falu Bars Várm, határja termékeny, fája, legelője van, piatzozása jó."[2]

Fényes Elek szerint "Keszi, (Garan-), Kosihi, Bars m. tót f. Lévától északra 1 mfd. 510 kath., lak. Határjában láthatni azon kápolnát, melly a lévai ütközetben elesett gr. Koháry István örök emlékére állitatott. F. u. h. Eszterházy."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 601 lakosából 587 szlovák, 9 német és 3 magyar anyanyelvű, illetve 2 csecsemő volt.

1890-ben 674 lakosából 18 magyar és 656 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 760 lakosából 209 magyar és 549 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 804 lakosából 535 szlovák, 257 magyar, 2 német és 10 más anyanyelvű volt.

1921-ben 717 lakosából 4 magyar és 707 csehszlovák volt.

1930-ban 725 lakosa mind csehszlovák volt.

1991-ben 686 lakosából 4 magyar és 678 szlovák volt.

2001-ben 660 lakosából 651 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 662 lakosából 638 szlovák, 7 magyar, 4 cseh, 2 lengyel és 10 ismeretlen nemzetiségű.

Neves személyek

  • Koháry István holttestét a garamkeszi határig hurcolta a lova.
  • Itt született 1756-ban Jancsó András katolikus lelkész.
  • Itt született 1816-ban Mácsay Lukács ügyvéd, újságíró, országgyűlési követ, országgyűlési képviselő.
  • Itt született 1824-ben Mácsai Lukács királyi tanácsos, Léva polgármestere, Bars és Hont vármegye tanfelügyelője.
  • Itt született 1825-ben Mácsai Mihály megyei főügyész.

Nevezetességei

  • Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt késő gótikus, római katolikus temploma a 18. század végén épült.
  • Barokk kápolnája 1714-ben, a török elleni harcok emlékére épült.

Jegyzetek

Külső hivatkozások