A Dráva-sík állatvilága

A kistáj nyugati része a Közép-dunai faunakerület illír faunakörzetének Dráva-menti faunajárásába tartozik. A Dráva-mente és az Eupannonicum faunajárás (Nagyalföld) határának a Matty–Máriagyűd vonalat tekintik; e vonal körül a Dráva-sík keleti része állatföldrajzi szempontból átmeneti tartomány, amiben keverednek az Eupannonicum és az Illiricum elemei.

Puhatestűek (Mollusca)

Csigák (Gastropoda)

• Folyóvízben élő fajok:
  • rajzos csiga (Theodoxus danubialis),
  • bödöncsiga (Theodoxus transversalis),
  • Amphimelania holandri.

• Álló vagy lassan folyó vizekben, hullámtereken és holtágakban élő fajok:
  • vízi korongcsiga (Anisus septemgyratus),
  • magyar fialócsiga (Viviparus acerosus),
  • fialócsiga (Viviparus contectus),
  • nagy tányércsiga (Planorbarius corneus),
  • májmételycsiga (Lymnaea truncatula),
  • nagy mocsáricsiga (Lymnaea stagnalis),
  • éles csiga (Planorbis planorbis),
  • közönséges vízicsiga (Bithynia tentaculata).

• Iszaplakó fajok:
  • folyamcsiga (Fagotia acicularis),
  • pettyes csiga (Fagotia esperi).

• Füzesekben, nádasokban, tehát a holtágak mellett növő társulások jellemző fajai:
  • selymes borostyánkőcsiga (Succinea putris),
  • kis borostyánkőcsiga (Succinea oblonga),
  • gombcsiga (Segmentina nitida),
  • bábcsiga (Pupilla muscorum); ritkaság.

• Avarlakó, az ártéri erdők üde avarjában élő fajok:
  • tüskés csiga (Acanthinula aculeata),
  • bordás csiga (Vallonia costata),
  • fényes orsócsiga (Cochlodina laminata),
  • csillogó csiga (Oxychilus dralbarnceudi),
  • félmeztelen csiga (Daudebardia rufa),
  • óriás meztelen csiga (Limax cinereo-niger).

• Mezőgazdasági területek, gyomtársulásokban található ritkább fajok:
  • kórócsiga (Helicella obvia),
  • tejfehér csiga (Monacha cartusiana).

• Az üde talajú ártéri erdők elterjedt csigái:
  • márványozott csiga (Helicigona arbustorum),
  • kerti csiga (Cepea hortensis),
  • éti csiga (Helix pomatia)
  • pannon csiga (Cepea vindobonensis) – a szárazabb és melegebb helyeken.

Kagylók (Bivalvia)

Fontosabb fajok:

• festőkagyló (Unio pictorum),
• tompa folyamkagyló (tompa folyami kagyló, Unio crassus),
• tavikagyló (Anodonta cygnea),
• lapos tavikagyló (Pseudanodonta complanata)
• vándorkagyló (Dreissena polymorpha).

Megtalálható még:

• nagy borsókagyló (Pisidium amnicum)
• gömbkagyló (2 faj; Sphaerium sp.).

Ízeltlábúak (Arthropoda)

Ikerszelvényesek (Diplopoda)

A Dráva-síkon két ritka faj is él:

• Polydesmus edentus,
• Polydesmus collaris.

Rákok (Crustacea)

A folyóban, annak holtágaiban és morotváiban számos rákfaj él.

Alsórendű rákok

Minden felszíni víztestben megtalálható egy vagy több fajuk.

Ágascsápú rákok (Cladocera)

Gyakoribb nemeik:

• Diaphanosoma,
• Daphnia,
• Bosmina.

Ritkább fajok:

• Bunops semrricaudana,
• Polyphemus pediculus.

Kagylósrákok (Ostracoda)

Gyakori fajok:

• Cypris pubera,
• Notodromas monacha.

Ászkarákok (Isopoda)

Hat, itt élő fajuk közül általánosan elterjedt a közönséges víziászka (Asellus aquaticus).

Tízlábú rákok (Decapoda)

A Dráva mentén általánosan elterjedt a kecskerák (Astacus leptodactylus). A szennyezés miatt egyre inkább eltűnik a patakokból és a vízfolyásokból a folyami rák (Astacus astacus).

Rovarok (Insecta)

Egyenesszárnyúak (Orthoptera)

Főleg a terület szárazabb vidékein – az erdőszéleken, réteken, legelőkön, gátoldalakon fordulnak elő. Általánosan elterjedt családjaik:

• Phaneropteridae,
• Meconematidae,
• Tettigoniidae.

Kérészek (Ephemeroptera)

Az imágók többsége rövid életű. A lárvák a vízben vagy az iszapban élnek, többségük ragadozó, de van közöttük szerves törmeléket evő is. A Dráva mellől eddig összesen 25 faj került elő, közülük ritkaság:

• Raptobaptus tenellus,
• Oligoneuriella pallida,
• Epehemerella notata.

Szitakötők (Odonata)

A Dráva-sík szitakötő faunája igen gazdag.

• A vizek mellett mindenütt megtalálható:
  • sávos szitakötő (Agrion splendens),
  • levéllábú szitakötő (Platycnemis pennipes),
  • gyakori légivadász (Coenagrion pulchellum),
  • szép légivadász (Coenagrion puella),
  • ritka légivadász (Coenagrion scitulum).

• A holtágak, morotvák mocsaraiban él:
  • réti rabló (Lestes dryas),
  • kisasszony szitakötő (Agrion virgo),
  • foltos légivadász (Lestes barbarus),
  • Szőrös karcsúacsa (Brachytron pratense),
  • gyakori acsa (Aeshna affinis),
  • sárgafoltos szitakötő (Somatochlora aenea),
  • kétfoltú szitakötő (Ephiteca bimaculata),
  • kék pásztor (Orthetrum coerulescens),
  • vízipásztor (Orthetrum cancellatum),
  • lassú szitakötő (Sympetrum depressiusculum),
  • mocsári szitakötő (Libellula fulva),
  • alföldi szitakötő (Sympetrum sanguineum),
  • barnafoltos szitakötő (Sympetrum pedemontanum),
  • sárgás szitakötő (Sympetrum meridionale),
  • erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia),
  • feketelábú szitakötő (Gomphus vulgatissimus) – védett faj,
  • sárgalábú szitakötő (Stylurus flavipes) – védett faj.

• További védett fajok:
  • díszes szitakötő (Coenagrion ornatum),
  • közönséges acsa (Libellula depressa),
  • négyfoltos acsa (Libellula quadrimaculata),
  • útszéli szitakötő (Sympetrum flaveolum),
  • erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia),
  • tócsa szitakötő (Leucorrhinia caudalis),
  • piros szitakötő (Leucorrhinia pectoralis).

Poloskák (Heteroptera)

Egyesek szárazföldön, mások vízben élnek. Szúró-szívó szájszervük van, és ezzel a többségük növények nedveit szívja ki, néhány kisebb csoportjuk pedig a zsákmány testfolyadékát. A Dráva-síkon mintegy háromszáz fajukat mutatták ki.

Magyarországon eddig csak innen leírt fajaik:

• Amblytylus albidus,
• Cryptostemma alienum,
• Dichypus pallidus,
• Dichypus constrictus,
• Calocoris sexguttatus,
• Capsodes mat,
• Criocoris nigripes,
• Orthotylus viridinervis,
• Psallus anaemicus,
• Psallus cerridis,
• Psallus pardalis,
• Strongilocoris luridus.

Fatetvek (Psocoptera)

A 26 magyarországi faj fele megtalálható a síkon. Értékes fajok:

• Neopsocopsis hirticornis,
• Ectopsocus briggsi,
• Peripsocus didymus.

Recésszárnyúak (Neuroptera)

Közel harminc fajk él a síkon. A hangyalesőket a Myrmeleon formicarius képvisel.

Bogarak (Coleoptera)

A Dráva-sík bogárvilágát csak töredékesen ismerjük.

• Futóbogarak (Carabidae):
  • kék futrinka (Carabus violaceus exasperatus),
  • szegélyes futrinka (Carabus marginalis),
  • Bembidion azurescens (hegyvidéki faj),
  • Harpalus marginellus (hegyvidéki faj). az
  • Amara saphyrea (balkáni faunaelem),
  • Bembidion elongatum (balkáni faunaelem),
  • B. dalmatinum latinum (balkáni faunaelem),
  • Agonum angustatum (balkáni faunaelem),
  • Trechus obtutus (atlanti faunaelem),
  • Bembidion clarkii (atlanti faunaelem).

• Cincérek (Cerambicidae):
  • barna gyalogcincér (Dorcadion fulvum) gátakon és a réteken él,
  • fekete gyalogcincér (Dorcadion aethiops) gátakon és a réteken él,
  • kis hőscincér (Cerambyx scopoli),
  • darázscincér (Strangalia carnaria),
  • pézsmacincér (Aromyia moschata),
  • nagy hőscincér (Cerambyx cerdo),
  • csőszcincér (Prionus coriarius),
  • földicincér (Neodorcadion bilineatum).
  • gyászos cincér (Dorcatipus tristis) – ritka
  • Stenostola dubia – ritka.

• A csiborok (Hydrophilidae) ritka faja a Sphaeridium marginatum.

• A lemezescsápúaknak (Lamellicornia) mintegy száz faját írták le. Jól ismert csoportjaik:
• Lucanidae,
• Geotrupidae,
• Scarabaeidae, ezen belül:
  • óriásbogarak (Dynastinae),
  • Melolonthinae,
  • Rutelinae,
  • Cetoniina.

• A holyvák (Staphylinidae) harminckét faja került elő a Dráva mellől. Köztük:
  • Ilyobates nigricollis,
  • Ilyobates subopacus,
  • Oxytelus fulvipes,
  • Atheta aquatica,
  • Alevonata rufocestacea,
  • Ceranata ruficornis.

• A pattanóbogarak (Elateridae) ritka, hegyvidéki faja az Anostrius castaneus.

• Az ormányosbogarak (Curculionidae) mintegy 1400 magyarországi faja közül száznál többet a Dráva-síkon is leírtak.
  • Az eszelények (Attelabidae) nyolc fajáról tudjuk, hogy itt is él.
  • A pálcaormányosok (Brentidae) több mint két tucat faját erről a kistájról is kimutatták.

Tegzesek (Trichoptera)

Nedves területeken, mocsarak, patakok, folyók mentén élnek, mint a vizes élőhelyek állapotának természetes indikátorai. A Drávában 104 fajukat találták meg: ez a magyarországi tegzes fajok több mint fele.

• drávai tegzes (Platyphylax frauenfeldi) – endemikus faj.
• Ritka, védett fajok:
  • Rhyacophila dorsalis,
  • Silo piceus,
  • Polycentropus irroratus,
  • Crunoecia irrorata.
• Elterjedtebb fajok:
  • Orthotrichia angustella,
  • Brachycentrus subnubilus,
  • Ceraclea riparia,
  • Oxyethira flavicornis.

Lepkék (Lepidoptera)

A Dráva-sík lepkefaunája igen hiányosak ismert; főleg a molylepkékről tudunk keveset.

Fontosabb nagylepke fajok:

• magyar színjátszó lepke (Apatura metis),
• sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax),
• apáca púposszövő (Furcula bicuspis),
• C-betűs aranybagolylepke (Lamprotes c-auerum),
• Perizoma sagittata,
• kis apollólepke (Parnassius mnemosyne),
• fakó gyöngyházlepke (Clossiana selene),
• farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)
• Thersamonia dispar hungarica.

Gyakoribb fajok:

• kis színjátszólepke (Apatura ilia),
• nappali pávaszem (Aglais io),
• atalanta-lepke (Vanessa atalanta),
• fecskefarkú lepke (Papilio machaon),
• kardoslepke (Iphiclides podalirius),
• törpeszender (Proserpinus proserpina),
• díszes medvelepke (Arctia festiva),
• kis rókalepke (Aglais urticae),
• nagy rókalepke (Nymphalis polychloros).

Ritkább fajok:

• díszes tarkalepke (Euphydryas maturna),
• Neptis hylas aceris,
• fekete szemeslepke (Minois dryas).

Kétszárnyúak (Diptera)

A terület kétszárnyú faunája kevéssé ismert.

• A szúnyogalkatúak közül tömegesen fordul elő:
  • gyötrő szúnyog (Aedes vexans),
  • oldalfoltos szúnyog (Aedes sticticus),
  • foltos szúnyog (Culex modestus).

• A bögölyök (Tabanidae) közül hazánkban egyedül itt él a Pangonius pyritosus. Gyakori fajok:
  • esőthozó pőcsik (Haematopota pluvialis),
  • marhabögöly (Tabanus bovinus),
  • lóbögöly (Tabanus bromius),
  • közönséges pőcsik (Chrysops caecutiens).

Ritka fajok:

• • Chrysops rufipes,
  • Hybomitra tropica.

• A zengőlegyek (Syrphidae) két leggyakoribb faja:
• háromöves pihelégy (Volucella inanis),
• kétöves zengőlégy (Chrysotoxum bicinctum).

• A rablólegyek (Asilidae) családjában a
  • vércselegyek közül Magyarországon csak itt él a Cyrtopogon lateralis.
  • Gyakori a homoki farkaslégy (Philonicus albiceps).

• A fürkészlegyek (Tachynidae) közül viszonylag sok alföldi faunaelem:
• Aphria longirostris,
• Hemida vitatta,
• Atylostoma tricolor.

Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)

Közel félezer fajukat mutatták már ki, de távolról sem mondható el, hogy valamennyit ismernénk már.

• A hangyák közül gyakori?
  • erdei vöröshangya (Formica rufa),
  • fekete lóhangya (Camponotus vagus),
  • fekete fahangya (Lasius niger).

• A fullánkosok közül Magyarországon még csak innen ismert:
  • az útonálló darazsak (Pompilidae) családjába tartozó, ritka Anoplius alpinobalticus,
  • a Nomada posthuma és
  • a Deinoplus exignus.

A poszméhek közül gyakori a kövi poszméh (Bombus lapidarius), igen ritka a Bombus haematurus.

• A méhek leggyakoribb családjai:
  • ősméhek (Colletidae),
  • bányászméhek (Andreüdae),
  • földiméhek (Melittidae),
  • karcsúméhek (Halictidae).

Ritkább családok:

• • művészméhek (Megachilidae),
  • bundásméh (Anthophiridae),
  • szociális méhek (Apidae).

Halak

A Drávából 57 halfajról van adat, ezek közül 53 bizonyított. Ezeket tipikus élőhelyük szerint csoportosítjuk:

Pelagofil fajok

• garda (Pelecus cultratus),
• amur (Ctenopharyngodon idella),
• fehér busa (Hypotltalmiclatys molitrix),
• pettyes busa (Aristichtltys nobilis),
• angolna (Anguilla anguilla);

Litofil fajok

• sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario),
• sziválványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss),
• dunai galóca (Hucho hucho),
• domolykó (Leuciscus ceplaalus),
• balin (Aspius aspius),
• lapos keszeg (Abramis ballerus),
• bagolykeszeg (Abramis sapa),
• szilvaorrú keszeg (Vimba vimba),
• paduc (Citondrostoma nasus),
• pataki szajbling (Salvenilus fontinalis),
• pénzes pér (Thymallus thymallus),
• márna (Barbus barbus),
• magyar bucó (Zingel zingel),
• német bucó (Zingel streber),
• gyöngyös razbóra (Pseudorasbora parva)
• leánykoncér (Rutilus pigus virgo) – a Duna vízrendszerében endémikus alfaj;

Fitolitofil fajok

• nyúldomolykó (Leuciscus leucascus),
• jász (Leuciscus idus),
• bodorka (Rutilus rutilus),
• küsz (Alburnus alburnus),
• dévérkeszeg (Abramis brama),
• vágódurbincs (Gymnocephalus baloni),
• széles durbincs (Gymnocephalus cernuus),
• selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser),
• sügér (Perca fluvintilis);

Lito-pelagofil fajok

• viza (Huso huso),
• sőregtok (Acipenser stellatus),
• kecsege (Acipenser ruthenus),
• sima tok (Acipenser nudiventris),
• vágó tok (Acipenser gütdenstaedti),
• menyhal (Lota lota),
• harcsa (Silurus glanis);

Fitofil fajok

• csuka (Esox lucius),
• vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus),
• kurta baing (Leucaspius delineatus),
• karika keszeg (Blicca bjoerkna),
• compó (Tinca tinca),
• kárász (Carassius carassius),
• ezüstkárász (Carassius auratus gibelio),
• ponty (Cyprinus carpio),
• réti csík (Misgurnus fossilisa),
• vágó csík (Cobitis teniu),
• süllő (Stizostedion lucioperca),
• kősüllő (Stizostedion volgense),
• pisztrángsügér (Micropterus salmoides);

Pszammofil faj

• fenékjáró küllő (felpillantó küllő, Gobio gobio);

Szpeleofil fajok

• tarka géb (Proterhorltinchus marmoratus),
• botos kölönte (Cottus gobio),
• törpeharcsa (Ictalurun nebulosus);

Osztrakofil faj

• szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)

Polifil faj

• naphal (Lepomis gibbosus)

A felsorolt fajok közül a vágó tok, a sőregtok és a viza teljesen kipusztult a folyóból. Fokozottan védett faj a dunai galóca, a magyar bucó és a német bucó. Védett faj a széles durbincs, a selymes durbincs, a viza, a pénzes pér, a sőregtok, a vágó tok, a kurta baing, a réti csík, a vágó csík, a fenékjáró küllő, a tarka géb, a botos kölönte és a szivárványos ökle.

Faunaidegen halfajok:

• naphal,
• razbora,
• fekete törpeharcsa,
• törpeharcsa,
• ezüstkárász.

Kétéltűek (Amphibia)

A kistáj kétéltű faunája gazdag: a folyó, az árterek, a holtágak és morotvák bőséges táplálkozó és biztonságos szaporodó helyet kínálnak.

Farkos kétéltűek (Caudata)

• tarajos gőte (Triturus cristatus),
• pettyes gőte (Triturus vulgaris).

Békák (Anura)

• kecskebéka (Rana esculenta),
• tavi béka (Rana ridibunda),
• kis tavibéka (Rana lessonae),
• erdei béka (Rana dalmatina),
• mocsári béka (Rana arvalis wolterstorffi),
• vöröshasú unka (Bombina bombina),
• barna varangy (Bufo bufo),
• zöld varangy (Bufo viridis),
• barna ásóbéka (Pelobates fuscus),
• zöld levelibéka (Hyla arborea).

A Magyarországon minden kétéltű- és hüllőfaj védett.

Hüllők (Reptilia)

Gyíkok (Sauria)

• fürge gyík (Lacerta agilis) és annak vörös hátú változata (Lacerta agilis var. rubra)
• zöld gyík (Lacerta viridis),
• törékeny gyík (Anguis fragilis)
• fali gyík (Podarcis muralis).

Kígyók (Serpentes)

• vízisikló (Natrix natrix) és ennek kétcsíkos változata (Natrix natrix persa),
• kockás sikló (Natrix tesselata),
• erdei sikló (Elaphe longissima)
• rézsikló (Coronella austriaca).

Teknősök (Testudines)

• mocsári teknős (Emys orbicularis).

Madarak (Aves)

A madárfaunát is döntően a folyó vizes élőhelyei határozzák meg. Védett fajok:

• rétisas (Haliaetus albicilla),
• vörös kánya (Milvus milvus),
• barna kánya (Milvus migrans),
• üstökös gém (Ardeola ralloides),
• cigányréce (Aythya nyroca),
• fekete gólya (Ciconia nigra),
• gyöngybagoly (Tyto alba),
• szalakóta (Coracias garrulus).

Telepesen fészkelő fajok:

• szakadó partok falaiban:
  • gyurgyalag (Merops apiaster),
  • partifecske (Riparia riparia),

• ártéri erdőkben:
• kárókatona (Phalacrocorax carbo).

Homok- és kavicszátonyokon fészkel:

• • kis lile (Charduelis dubius),
  • billegetőcankó (Tringa hypoleucos),
  • kis csér (Sterna albifrons) – Magyarországon már csak itt fészkel.

Emlősök (Mammalia)

Denevérek

• közönséges denevér (Myotis myotis),
• hegyesorrú denevér (Myotis blythi oxygnathus),
• szürke hosszúfülű-denevér (Plecutus austriacus),
• vízi denevér (Myotis daubentoni).

Vakondfélék (Talpidae)

• közönséges vakond (Talpa europaea).

Cickányfélék (Soricidae)

• közönséges vízicickány (Neomys foediens)
• erdei cickány (Sorex araneus).

Pelefélék (Myxoidae)

• nagy pele (Glis glis),
• mogyorós pele (Muscardinus avellanarius),
• erdei pele (Dryomys nitedula).

Egérfélék (Muridae)

• csalitjáró pocok (Microtus agrestis),
• vízipocok (Arvicola terrestris),
• kis törpeegér (Micromys minutus),
• pirókegér (Apodemus agrarius),
• erdei egér (Apodemus sp.)

A mókus (Sciurus vulgaris) közönséges a területen.

Ragadozók

• nyest (Martes fonia),
• nyuszt (Martes martes),
• hermelin (Mustela erminea),
• menyét (Mustela nivalis),
• mezei görény (Mustela eversmani),
• vidra (Lutra lutra).
• vadmacska (Felis silvestris),
• aranysakál (Canis aureus),
• róka (Canis vulpes).

Vadászható nagyvadak

• vaddisznó (Sus scrofa),
• gímszarvas (Cervus elephus),
• dámszarvas (Dama dama),
• őz (Capreolus capreolus).

Források

• ÁTTEKINTÉS A DRÁVA ALSÓ VÍZGYŰJTŐJÉNEK TÁJHASZNÁLATÁRÓL
• Dráva - Baranyai szakasz
• Vízlépcső vagy nemzeti park