Tordy Géza
Tordy Géza | |
A Rivalda sorozatban Csigó László felvétele | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1938. május 1. (86 éves) Budapest |
Elhunyt | 2024. március 30. (85 évesen)[1] |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1956– |
Híres szerepei | Baradlay Jenő A kőszívű ember fiai Vándordiák A Tenkes kapitánya |
Díjai | |
Kossuth-díj | 1991 |
Jászai Mari-díj | 1970, 1977 |
Kiváló művész | 1988 |
Érdemes művész | 1980 |
További díjak | A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2008) |
Tordy Géza IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tordy Géza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tordy Géza (Budapest, 1938. május 1. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a halhatatlanok társulatának örökös tagja.
Pályája
Bár felvették a Színművészeti Főiskolára, 1956-ban nem indítottak osztályt, így főiskolát nem végzett.[2]
Pályáját 1956-ban Kaposvárott kezdte, ahol akkoriban Zách János volt az igazgató, a színházban Németh Antal dolgozott rendezőként.[2]
1957-ben két évre Szegedre szerződött, ahol olyan színészek mellett játszott, mint Kátay Endre, Kovács János, Lakky József vagy Domján Edit. Versényi Ida, Komor István és Horvai István rendezéseiben dolgozott a két esztendőben.[2]
1959-től a Magyar Néphadsereg Színháza, illetve a Vígszínház tagja lett.
1963–1967 között a Madách Színház társulatának tagja volt. 1967-ben visszatért a Vígszínházba.
1982-től évekig tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
1985-től 1988-ig rendezője, majd 1988-tól 1990-ig főrendezője volt a veszprémi Petőfi Színháznak.
1992-ben a Győri Nemzeti Színház művészeti vezetője lett, itt dolgozott 1995-ig.[3]
1995 és 2012 között a Budapesti Kamaraszínház főrendezője.[3]
Karaktere romantikus és modern hősök megformálásban egyaránt jól érvényesül. Játékában jól érzékelhető a figurák belső feszültsége, a közvetlen érzelmi töltet, az indulatok olykor vad szenvedélye.
1991-ben Kossuth-díjat kapott. 2008 júniusában a Nemzet Színésze címet kapta a grémium választása alapján (az elhunyt Raksányi Gellért helyére került).
Szakmai pályáján legfontosabb mesterének Várkonyi Zoltánt tartja, akivel a Vígszínházban és filmen dolgozott hosszú évekig.[4]
Magánélete
Első feleségétől született fia.[2][5] Tímár Éva színésznőtől született nagyobbik lánya, Rita (1977).[6][7] Kisebbik lányának édesanyja civil volt.[6] A nyarakat tihanyi nyaralójában tölti.[2]
Színházi feladataiból
Színművészként
- Koronázási szertartásjáték - István, Vörösmarty Színház (Asztrik koronázó érsek)[8]
- Ki lesz a bálanya, Pesti Színház[9]
- Szentivánéji álom
- Amerikai Elektra
- Az operaház fantomja
- Black Comedy – Játék a sötétben
- Caligula helytartója
- Lear király
- Marica grófnő
- Stuart Mária
- Őrült nők ketrece[10]
- Az ügynök halála
- A konyha[11]
Rendezőként
- Adáshiba
- A csütörtöki hölgyek
- A miniszter félrelép
- A vörös postakocsi
- Amerikai Elektra
- Az aranyember
- Az élő holttest
- Az ifjúság édes madara (dramaturgként is)
- Az öreg hölgy látogatása
- Boldogtalan hold
- Egerek és emberek
- A vágy villamosa
- Furcsa pár
- Liliom
- Lola Blau
- Mirandolina
- Othello, a velencei mór
- Pillantás a hídról
- Spencer
- Amadeus
- A nagy Romulus
- Bolond szél
Filmszerepei
A mozivásznon szintén erőteljes jelenség: alakítását romantikus távlatok, az ösztönök és érzékek vad, mégis kontrollált bemutatása jellemzi. Meggyőzően alakította Baradlay Jenőt A kőszívű ember fiai filmadaptációjában. Olyan filmalkotásokban játszott, mint a Külvárosi legenda, a Fűre lépni szabad, a Húsz óra, a 80 huszár, a Klapka légió, az 1990-es Édes Anna, a Világszám!, illetőleg legutóbb az S.O.S. Szerelem! c. filmben láthatta a közönség. A Honfoglalás című, anyagilag és erkölcsileg egyaránt kedvezőtlen fogadtatású magyar filmben az Árpádot alakító Franco Nerót szinkronizálta.
- Presszó televíziós sorozat (2008)
- Tabló – Minden, ami egy nyomozás mögött van! (2008)
- S.O.S. Szerelem! (2007) – miniszter
- Hangyaégetés (2006)
- Világszám! (2004)
- Árgyélus királyfi (2003) – mesélő (szinkronhang)
- Perlasca – Egy igaz ember története (2002)
- Ének a csodaszarvasról (2002) – szinkronhang
- A szivárvány harcosa (2001) – főszerkesztő
- Rendőrsztori televíziós sorozat (2000)
- Komédiások televíziós sorozat (2000) – Dr. Újváry Károly
- Az öt zsaru televíziós sorozat (1998) – Doki
- Szigetvári vértanúk (1996) – Zrínyi Miklós gróf
- A három testőr Afrikában (1996) – Őrmester
- Szemben a Lánchíd oroszlánja (1995)
- Helyet az ifjúságnak (1995)
- A párduc és a gödölye (1995)
- Kisváros (1993) – Wolf fegyverkereskedő
- Privát kopó (televíziós sorozat) (1993) – Lőrincz Ottó
- Az álommenedzser (1992)
- Édes Anna (1990)
- Erdély aranykora (1989) – I. Apafi Mihály, Erdély fejedelme
- Ítéletidő (1988)
- Gyilkosság két tételben (1988) – Kékesi Rezső
- Nyolc évszak televíziós sorozat (1987) – Géza
- A vörös grófnő (1985)
- Elcserélt szerelem (1984) – Dezső
- Klapka légió (1983) – Klapka György
- Sértés (1983)
- Viadukt (1982) – Balog
- A 78-as körzet televíziós sorozat (1982) – Roboz
- Gyilkosság a 31. emeleten (1980)
- Faustus (1980)
- Élve vagy halva (1979) – Szentgróthy kapitány
- A korona aranyból van (1979)
- Dániel (televíziós sorozat) (1978) – Józsi
- 80 huszár (1978) – Bódog Szilveszter
- Zokogó majom (1978)
- Küszöbök (televíziós sorozat) (1977)
- Petőfi 1-6. televíziós sorozat (1977) – Vörösmarty Mihály
- Amerikai cigaretta (1977) – Ebes László
- Fekete gyémántok (1976) – Gustaf Roné
- Hátország (1976) – Dezső
- A bolondok grófja (1974) – Pető
- Próbafelvétel (1974)
- Pirx kalandjai (1973)
- Hannibál utolsó útja (1973)
- Átmenő forgalom (1973)
- Hazai történetek (1972)
- Szerelmespár (1972)
- Tizennégy vértanú (1970) – Görgey Artúr
- A 0416-os szökevény (1970)
- Egri csillagok (1968) – Miklós deák
- Bors (1968) – Parádi Gusztáv
- Sok hűség semmiért (1966) – rádió riporter
- Húsz óra (1965) – Pali
- A kőszívű ember fiai (1964) – Baradlay Jenő
- A Tenkes kapitánya (1964) – vándordiák
- A tőr (1962) – Fiú
- Lopott boldogság (1962) – Fuser
- Nem ér a nevem (1961) - Szabó Laci
- Megöltek egy lányt (1961) – rikkancs
- Fűre lépni szabad (1960) – Kárász Lali
- Kálvária (1960) – Tóth Jani
- Álmatlan évek (1959)
- Akiket a pacsirta elkísér (1959) – Varga Sándor
- Külvárosi legenda (1957) – Ambrus Pista
Díjai
- Jászai Mari-díj (1970, 1977)
- Hegedűs Gyula-emlékgyűrű (1973)
- Ajtay Andor-emlékdíj (1977, 1987)
- Érdemes művész (1980)
- Ruttkai Éva-emlékdíj (1987)
- Kiváló művész (1988)
- Kossuth-díj (1991)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998)
- Bilicsi-díj (2001)
- Gundel művészeti díj (2002)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2005)
- A Nemzet Színésze (2008)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2008)
- Prima Primissima díj (2011)
Egyéb
Népszerű szinkronszínész. Fontosabb filmjeiben (Keresztapa, Az utolsó tangó Párizsban) gyakran volt Marlon Brando magyar hangja. Több alkalommal szinkronizálta Gérald Philipet, Jack Nicholsont, Robert De Nirót, Anthony Hopkinst, Kevin Kline-t, James Caant, Burt Reynoldsot, Gene Hackmant, és Angelina Jolie édesapjának, az Oscar-díjas Jon Voightnak, valamint Robin Williamsnek is gyakori szinkronhangja.
Szinkronszerepei
Cd-k, hangoskönyvek, rádiójátékok
- Hemingway: Az öreg halász és a tenger
- Mikrofon a gomblyukban (1961)
- Vagyim Kozsevnyikov: Ismerjék meg Balujevet! (1961)
- Vidor Miklós: Fej, vagy írás? (1961)
- Hollós Korvin Lajos: Pázmán lovag (1962)
- Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1962)
- Mikszáth: Az öreg Dankó bácsi (1962)
- Barsi Dénes: Eltűnik a vajdakincs (1964)
- Kékesdi Gyula: Új élet küszöbén (1964)
- Móricz Zsigmond: Az isten háta mögött (1964)
- Solymosi Ottó: Autó az iskola előtt (1964)
- Hemingway: Álmok városa (1965)
- Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja (1966)
- László Anna: Egy keresztespók tapasztalatai (1968)
- Sobor Antal: Éjszaka hazamentek a katonák (1970)
- Áprily Lajos: Idahegyi pásztorok (1971)
- László Anna: Árhullámok (1973)
- Vészi Endre: Földszint és emelet (1974)
- Balzac: Éva lánya (1975)
- Galgóczi Erzsébet: Nyári gyakorlat (1975)
- Irodalmi séta Prágában (1975)
- Jan Milcak: Macska (1975)
- Simonffy András: A világlecsó (1976)
- Courteline: Családi jelenet (1977)
- Prosper Mérimée: Az etruszk váza (1980)
- Dennis Diderot: Mindenmindegy Jakab meg a gazdája (1981)
- Michael Gossein: Csak még egy kérdést (1981)
- Don Haworth: Csütörtök esti epizód (1982)
- Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze (1983)
- Dino Buzzati: A nagy képmás (1984)
- Eljössz hozzám karácsonykor? (1985)
- Zilahy Lajos: Tűzmadár (1991)
- Bulgakov: Színházi regény (1992)
- Páskándi Géza: Augustus katonái (1994)
- Vidor Miklós: Nyári játékok (1994)
- Lét s nemlét, írók, irodalom (1995)
- Németh László: Az írás ördöge (1995)
- Az Önök tudósítója: Ernest Hemingway (1999)
- Páskándi Géza: Begyűjtött vallomásaim (2009)
Jegyzetek
- ↑ Meghalt Tordy Géza, 2024. március 30.
- ↑ a b c d e Pécsi Nemzeti Színház - Beszélgetés Tordy Gézával. www.pnsz.hu. [2016. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
- ↑ a b Színház, Nemzeti: Tordy Géza | Nemzeti Színház. nemzetiszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
- ↑ http://www.borsonline.hu/celeb/megrazo-vallomast-tett-tordy-geza/108166
- ↑ http://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/tordy-geza-erre-a-rovid-idore-maradok-maganyos-farkas/m8rc7vt
- ↑ a b Tordy Géza mesél idióta instrukciókról és katasztrofális magánéletéről (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
- ↑ Tímár Éva egy csodának köszönheti a lányát - nlc.hu (magyar nyelven), 2020. szeptember 4. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
- ↑ Koronázási Ünnepi Játékok, Székesfehérvár: Koronázási szertartásjáték - István. [2015. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 5.)
- ↑ Színház.net 44. oldal
- ↑ Őrült nők ketrece repertoár. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
- ↑ Tordy Géza a Pesti Magyar Színház színpadán – A konyha kulisszatitkai Archiválva 2017. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, konyvjelzomagazin.hu
Források
- ↑ Színház.net: Kutszegi Csaba, Varga Kinga: A katona szilajságával: Tordy Géza a Színházban e-könyv - 2014. május 1.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Nemzeti Színház
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Kettesben Szabó Anettel - Tordy Géza / 2018.06.17.
További információk
- Tordy Géza a PORT.hu-n (magyarul)
- Tordy Géza az Internet Movie Database oldalain
- Borzák Tibor: Legszebb időszakát a Vígszínházban élte át, Várkonyi Zoltánnal dolgozhatott - 'Szerencsém volt', mondja erről Tordy Géza, a Nemzet Színésze, szabadfold.hu - 2016. január 11.
- 1938-ban született személyek
- Élő személyek
- Budapesten született személyek
- Magyar színészek
- Magyar szinkronszínészek
- Magyar színházrendezők
- A Nemzet Színésze cím tulajdonosai
- Kossuth-díjasok
- Jászai Mari-díjasok
- A Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai
- Ajtay Andor-díjasok
- Ruttkai Éva-emlékdíjasok
- Hegedűs Gyula-díjasok
- Bilicsi-díjasok
- Gundel művészeti díjasok
- Prima Primissima díjasok
- Erzsébet-díjasok
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Római katolikus magyarok