„Martfű” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
| kistérség = Szolnoki |
| kistérség = Szolnoki |
||
| rang = [[város]] |
| rang = [[város]] |
||
| polgármester = Dr. Papp Antal (Független)<ref>http://www.martfu.hu/?module=news&action=show&nid=209066#MIDDLE</ref> |
| polgármester = Dr. Papp Antal (Független)<ref>http://www.martfu.hu/?module=news&action=show&nid=209066#MIDDLE Előzetes önkormányzati választási eredmények Martfűn</ref> |
||
| irányítószám = 5435 |
| irányítószám = 5435 |
||
| körzethívószám = 56 |
| körzethívószám = 56 |
A lap 2014. október 14., 20:21-kori változata
Martfű | |||
A Szent István tér madártávlatból | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Szolnoki | ||
Kistérség | Szolnoki | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Papp Antal (Független)[1] | ||
Irányítószám | 5435 | ||
Körzethívószám | 56 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5756 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 285,66 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 23,08 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[3] | ||
Földrajzi középtáj | Közép-Tisza-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Szolnoki-ártér[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 01′ 01″, k. h. 20° 17′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 01″, k. h. 20° 17′ 02″ | |||
Martfű weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Martfű témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Martfű város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.
Fekvése
Az Alföld középső, a régió keleti és a megye délkeleti részén található. A megye székhelyétől, Szolnoktól kb. 18 km-re, Budapesttől kb. 120 km-re fekszik. Szomszédos települések: Tiszaföldvár (dél felé, kb. 6 km), Mezőhék (kelet felé, kb. 10 km), Kengyel (északkelet felé, kb. 10 km), Rákócziújfalu (északnyugat felé, kb. 10 km), illetve a Tisza jobb partján Vezseny.
Természetföldrajzilag az Alföld Közép-Tiszavidék középtájának Szolnok-Túri-sík nevű kistáján fekszik, a Tisza folyó egyik nagy kanyarulatánál, annak bal partján.
Megközelítése
A 442-es főút Szolnok és Kunszentmárton felé biztosít a városnak összeköttetést, amelyből a vasútállomás mellett található körforgalomnál ágazik ki két mellékút, a régi 442-esen Tiszaföldvár, Cibakháza felé, a vasútvonalat keresztezőn pedig Öcsöd felé lehet eljutni. A jövőben várható a 442. számú főút Martfű és Szolnok közötti elkerülő út építése.
Szolnokkal kerékpárút köti össze Martfűt.[4]
Szolnok után Martfű a távolsági autóbuszforgalomba leginkább bekapcsolt település Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik. Az 1885-ben kiépült Tiszatenyő-Kunszentmárton vasútvonalon (ami ma Makóig meghosszabbítva a 130-as számú vasútvonal) közlekedő összes vonat megáll Martfűn. A vonatok 2007. december 9-étől az ütemes menetrend szerint kétóránként közlekednek. Reggel Szolnok irányába, délután Szentes felé óránként közlekednek. Közvetlen napi összeköttetés is létezik a fővárossal.
A vízi áruszállítás a város iparvállalataira nem jellemző, azok elsősorban közúton és vasúton fuvaroztatnak. A Tisza adta lehetőségek a jövőben mindenképpen fejlesztésre méltóak.
Önkormányzat
A város képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 9 főből áll.
- Cím: 5435 Martfű, Szent István tér 1.
- Tel.: (06) 56/450-222
- Fax: (06) 56/450-853
- E-mail: titkarsag@ph.martfu.hu
- Hivatalos honlap: www.martfu.hu
- Média:
- Hivatalos újság: Martfű Közéleti Magazin
- Televízió: Martfű Városi Televízió
Története
A város területén szarmata-kori, avarkori és honfoglalás kori leleteket is találtak.
Első írásos említése 1467-ből származik, Marthfew alakban. A csanádi káptalan birtoka volt.
A török hódoltság idején a szolnoki vár tartozékaként említik - azaz a budai vilajet szolnoki szandzsákjának szolnoki náhijébe tartozott. A település ekkor még Csongrád vármegyéhez tartozott. A XVII. század közepén teljesen elnéptelenedett.
A XVIII. század elején a falut Csongrádtól Szolnok vármegyéhez csatolták. A század elején a Rákóczi család, majd azok birtokvesztése után a Podmaniczky család birtoka lett.
Az 1940-es évek elején a csehországi Bata gyár létesített itt cipőgyárat, amely a második világháború alatt hadiüzemmé alakult. A szovjet csapatok 1944. október 8-án szabadították fel a német megszállás alól a települést.
1950-ben a településrész elszakadt Tiszaföldvártól és önálló községgé alakult. A gyors ipari fejlődés következtében 1970-ben nagyközségi, majd 1989-ben városi rangot kapott a település.
Neve
Nevének eredete nem teljesen tisztázott. A "mart-" előtag a kiemelkedő helyek megjelölésére szolgált, a "fű" a fej, fő ősi, finnugor eredetű szavunk[forrás?] nyelvjárási alakja. Az összetett szó jelentése tehát: valaminek a kiemelkedő része - arra utalhat, hogy itt jelentősebb tiszai átkelőhely lehetett.[5]
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.[6]
- Magyar: 6992
- Bolgár: 1
- Cigány, Romani, Beás: 0
- Görög: 3
- Horvát: 3
- Lengyel: 3
- Német: 18
- Román: 6
- Ruszin: 2
- Szerb: 2
- Szlovák: 8
- Ukrán: 5
Vallás
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 30%-a római katolikus, kb. 17,5%-a református, kb. 1,5%-a evangélikus és kb. 0,5%-a görög katolikus vallású. Kb. 50,5%-a a lakosoknak más egyházhoz vagy felekezethez tartozik (illetve nem tartozik egyetlen egyházhoz sem), illetve nem válaszolt.[7]
Római katolikus egyház
A Váci egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületében lévő Tiszaföldvári plébániához tartozik, mint filia. Római katolikus templomának titulusa: Szent Tamás apostol.
Református egyház
A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.
Evangélikus egyház
A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tiszaföldvári Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Görög katolikus egyház
A Szórvány Helynökséghez tartozó Szolnoki paróchiához tartozik, mint filia.
Gazdaság
Ipar
Alapvetően ipari városként jött létre. A településen a könnyűipar dominál. A városban 4 nagy meghatározó ipari létesítmény található:
- Cipőgyár: 1941-42-ben létesítette a csehországi Bata cég, Cikta Cipőgyár néven. A Kádár-korszak évtizedeiben Tisza Cipőgyár néven az ország legnagyobb cipőgyárává fejlődött.
- Sörgyár: 1985-ben épült, a környékbeli vállalkozások, TSZ-ek, ÁFÉSZ-ek stb. összefogásaként.
- Növényolaj-gyár: 1976-80 között épült fel. Elsősorban az Alföldön termesztett napraforgó, repce és szója feldolgozását végzi.
- Tisza Ipartelep üzemei: többféle ipari üzem és szolgáltató található az ipartelepen.[8]
Mezőgazdaság
A település talajadottságai rendkívül kedvezőek a növénytermesztéshez. A legjelentősebb a kalászosok, az ipari növények (pl. napraforgó a növényolaj-gyárhoz) és a szántóföldi zöldségek termesztése. Ezen kívül megtalálható még a vetőmag-termesztés, a gyógynövény-termesztés és a biogazdálkodás is.
Ezeken kívül természetesen még sok kisebb vállalkozása, ipari üzem is megtalálható a településen.
Természeti kincsei
A Tisza egész hullámtere védett, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része.
Martfű természeti kincsei a kisebb mennyiségben előforduló földgáz, melyet az 1987-ben fúrt gázkúttal termelnek ki, és a város melegvizes strandját tápláló körülbelül 60 °C-os termálvíz. A nátriumhidrogén-karbonátos és kloridos, jódos hévíz fluoridtartalma is jelentős. Martfű csendes zöldövezetében, a Tisza folyó és a sporttelep között található a jelenleg teljes felújításon áteső gyógyfürdő ami a Martfű Egészség és Rekreációs központ része.
Látnivalók
- Kastélyszálló
- Művelődési Központ és Könyvtár
- Helytörténeti kiállítás: A martfűi cipőgyár történetét mutatja be.
- Szent István tér és környéke:
- Városháza: 1993-96 között épült.
- Római katolikus templom: 1993-96 között épült, Marosi Gábor tervei alapján.
- Református templom: Szintén 1993-96 között épült.
- Szent István szobra: Gyurcsek Ferenc alkotása.
- Időkapu: Szintén Gyurcsek Ferenc készítette 2000-ben, a Millennium tiszteletére.
- 1848-49-es emlékmű: Szintén Gyurcsek Ferenc alkotása.
- Martfűi Gyógyfürdő, Uszoda és Kemping
Sport
A település sportéletét főként a Martfűi Városi Sportegyesület (MVSE) fogja össze, de ezen kívül több sportklub is megtalálható a városban.
- Az MVSE szakosztályai[9]:
- Kosárlabda
- Női kézilabda[10]
- Sakk: A csapat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei csapatbajnokságban szerepel.
- Szabadidősport
- Tenisz: Mind a férfiak, mind a nők a Jász-Nagykun-Szolnok megyei csapatbajnokságban szerepelnek.
- Természetbarát
Egyéb, a városban működő sportklubok:
- Martfűi Kézilabda Kiemelkedően Közhasznú Egyesület
- Férfi kézilabda
- Martfűi Labdarúgó Sportegyesület (MLSE)[11]: A csapat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokság II. osztályának Kunság csoportjában szerepel.
- Martfűi Úszó és Triatlon Klub[12]
- Victory Martfűi Kyokushin Karate Klub: 1987-ben jött létre.[13]
- Versenytánc
Testvérvárosok
Forrás
- ↑ http://www.martfu.hu/?module=news&action=show&nid=209066#MIDDLE Előzetes önkormányzati választási eredmények Martfűn
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ http://iho.hu/hir/szolnok-martfu-ket-kereken-1109
- ↑ http://www.martfu.hu/
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=02626
- ↑ http://www.deszan-cutters.hu/
- ↑ http://mvse.sagiek.hu/
- ↑ http://martfuinke.gportal.hu/gindex.php?pg=26002777
- ↑ http://martfufoci.uw.hu/
- ↑ http://www.martfuitriatlon.gportal.hu/
- ↑ http://www.kyokushinmartfu.hu/index.php?m=a_klub&aloldal=klubtortenet