„Móri-árok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kora/késő + időszak (napszak, évszak, korszak stb.) különírása kézi botszerkesztéssel (lásd: Szerkesztő:BinBot/munka/kora) |
|||
29. sor: | 29. sor: | ||
== Geológiája == |
== Geológiája == |
||
Területe 100 km². Genetikailag fiatal, a földtörténet [[pleisztocén]] időszakában alakult ki.<ref>2,5-1 millió éve</ref> Vetődések által létrehozott árkos süllyedék. Kétoldalt emelkedő peremeinek legmagasabb röge [[Bodajk]]tól nyugatra emelkedő Kő-hegy (314 m). Belsejét 50-60 méter vastagságú felső |
Területe 100 km². Genetikailag fiatal, a földtörténet [[pleisztocén]] időszakában alakult ki.<ref>2,5-1 millió éve</ref> Vetődések által létrehozott árkos süllyedék. Kétoldalt emelkedő peremeinek legmagasabb röge [[Bodajk]]tól nyugatra emelkedő Kő-hegy (314 m). Belsejét 50-60 méter vastagságú felső pleisztocén-alsó [[pliocén]] folyóvízi [[homok]] és homokos [[kavics]]réteg tölti ki. Több helyen hordalékkúpokkal tagolva. Területét a szerkezeti mozgások [[földrengés]]től veszélyeztetetté teszik. Az [[1910]] évi. [[Mór (város)|mór]]i földrengés is erre utalt. Az árkot alkotó anyagok építőanyagként is hasznosíthatók. |
||
== Vízrajza == |
== Vízrajza == |
A lap 2012. február 18., 20:29-kori változata
Móri-árok | |
A Móri-árok vázlata | |
A Móri-árok vázlata | |
Elhelyezkedés | Vértes-Velencei-hegyvidék, Dunántúli-középhegység |
Besorolás | kistáj |
Fontosabb települések | Mór, Bakonysárkány, Bodajk, Csókakő, Fehérvárcsurgó, Moha |
Népesség | |
Népesség | 22 700 fő |
Népesség alakulása | A népességszámot 1960-tól fogyás jellemi |
Etnikai megoszlás | kisszámú német nemzetiség, a roma populáció aránya 4-8% |
Földrajzi adatok | |
Terület | 100 km² |
Időzóna | UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 16′ 47″, k. h. 18° 18′ 28″47.279600°N 18.307700°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 47″, k. h. 18° 18′ 28″47.279600°N 18.307700°E |
A Móri-árok a Bakony hegységet a Vértes hegységtől elválasztó, északnyugat-délkelet irányú völgy. A Dunántúli-középhegység északi részének kistája.
Geológiája
Területe 100 km². Genetikailag fiatal, a földtörténet pleisztocén időszakában alakult ki.[1] Vetődések által létrehozott árkos süllyedék. Kétoldalt emelkedő peremeinek legmagasabb röge Bodajktól nyugatra emelkedő Kő-hegy (314 m). Belsejét 50-60 méter vastagságú felső pleisztocén-alsó pliocén folyóvízi homok és homokos kavicsréteg tölti ki. Több helyen hordalékkúpokkal tagolva. Területét a szerkezeti mozgások földrengéstől veszélyeztetetté teszik. Az 1910 évi. móri földrengés is erre utalt. Az árkot alkotó anyagok építőanyagként is hasznosíthatók.
Vízrajza
A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös és száraz. Az évi középhőmérséklet 9,5 °C. A csapadék évi átlaga 550-600 milliméter.
A Gaja-patak vízrendszeréhez tartozik. V ízeinek közvetlen levezetője a Mór-Bodajki vízfolyás. Hat állóvízének őszkiterjedése 600 ha. A legnagyobb a fehérvárcsurgói tározó (223 ha). Jelentős a talajvíz készlete is 5 l/sec km². Valamennyi településének közműves vízellátása van. 1980-as években a vízkészlet 40%-os kihasználása mellett a kutak terhelése elérte a 100%-ot. Erdőtársulásai a különböző típusú tölgyesekhez (cseres, molyhos, gyertyános és karszttölgyesek) tartoztak, amelyek a 20. század végére csupán maradványai voltak fellelhetők. A terület háromnegyed része mezőgazdaságilag művelt.
Turisztikai értékei
A kistáj északi része Vértesi Tájvédelmi Körzethez tartozik. Emellett jelentős természetvédelmi érték a Gaja-patak Bodajkhoz közeli szurdoka és a fehérvárcsurgói kastélypark. Országszerte keresettermék a mohai Ágnes -forrásból származó gyógyvíz. A Győrt-Székesfehérvárral összekötő 81-es főút révén jelentős idegenforgalmi tranzitszereppel rendelkezik. Fő turisztikai értékét Mór kulturális értékei és a vidék borkülönlegességei jelentik.
- Mór: Lamberg-kastély, Lánczos-kastély, kapucinus templom, Bormúzeum a környékbeli pincékkel
- Fehérvárcsurgó: Károlyi-kastély, Várhegy földvára,
- Bodajk: Lamberg-kastély, községháza
Települései
A térség településhálózatát 1 város és 4 község alkotja Fejér megyében.
A térséget 22 700-an lakták 2002-ben. Ebből a városi népesség aránya ⅔-os. A kis területű, így magas népsűrűségű tájegység a 20. század során mérsékelt népességfogyás térsége volt, amely [2] vándorlási veszteségből eredt. A népesedési csúcs az 1960-as évekre esett, azóta lassú, de tartós a népesség csökkenése. A településeken kisszámú német nemzetiség él a roma populáció aránya a népességen belül 4-8%. Az egész terület Székesfehérvár munkaerő vonzáskörzetébe tartozik. A vidék iparát a kitermelő ágazatokon kívül (bauxit, barnaszén) az 1980-as években Mór, járműalkatrész üzeme és élelmiszer ipari kisüzemei képviselték (sütőipar, borfeldolgozás) képviselték, amelyek a rendszerváltozás után magánkézbe kerülve, működnek tovább. A kultúrtáj mezőgazdaságát a kukorica, a búza a napraforgó határozza meg. A sík területeket kb. 50%-ban szántók, a gyep és a legelőterületek 20%-át teszik ki. E mellett a takarmánynövények (lucerna, silókukorica is jelentősek. A Vértes déli lejtőin kitünteti a szőlő és a csonthéjas gyümölcsök (szilva, őszibarack és a kajszibarack). Itt terül el az 1000 ha-s Móri borvidék is.
Jegyzetek
Forrás
- Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. 669. o. ISBN 963-955-616-5
További irodalom
- Pécsi Márton: Morfológiai adatok a Móri-árok kavicsainak keletkezési körülményeihez. (Földrajzi értesítő, 1955)
- Ádám László: A Móri-árok északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete (Földrajzi értesítő, 1959)
- Joó István - Csepregi Szabolcs: A Móri-árok, továbbá a Bakony és a Vértes magassági irányú mozgásainak tanulmányozása, Geodézia és kartográfia, 2007. (59. évf.) 4. sz. 3-8. old. [1]