Porgány
Porgány (Pordeanu) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Óbéba |
Rang | falu |
Községközpont | Óbéba |
Irányítószám | 307037 |
SIRUTA-kód | 155751 |
Népesség | |
Népesség | 55 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 77 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 09′ 00″, k. h. 20° 24′ 13″46.150020°N 20.403572°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 00″, k. h. 20° 24′ 13″46.150020°N 20.403572°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Porgány románul: Pordeanu, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Marostól délre, Nagyszentmiklóstól északnyugatra, Kiszombor és Bolgártelep közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Porgány 1848-ig önálló puszta, 1838-ban még csak 32 házzal és 202 magyar dohánytermeléssel foglalkozó lakossal. Földesura gróf Nákó Sándor volt. 1861-ben alakult önálló községgé.
1851-ben Fényes Elek írta Porgányról: „Porgány, népes magyar puszta, Torontál vármegyében, 32 házzal, 202 katholikus lakossal, dohány-termesztéssel. Földesura gróf Nákó Sándor. Utolsó posta: Komlós.”
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagyszentmiklósi járásához tartozott.
1910-ben 980 lakosából 865 magyar, 48 német, 44 román volt. Ebből 826 római katolikus, 57 görögkatolikus,37 görögkeleti ortodox volt.[1]
Porgány határának déli részén, Pusztakeresztúr szomszédságában állt egykor Kisporgány-szállás is, mely idővel elpusztult. Az ott lakó családok Porgányba és Pusztakeresztúrba telepedtek át.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914, Talma Kiadó,Pécs, 2001.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Reiszig Ede: Torontál vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között