Ugrás a tartalomhoz

Mátételke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mátételke
A Kígyós-főcsatorna a Nepomuki Szent János-szoborházzal
A Kígyós-főcsatorna a Nepomuki Szent János-szoborházzal
Mátételke címere
Mátételke címere
Mátételke zászlaja
Mátételke zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásBácsalmási
Jogállásközség
PolgármesterNagyné Berki Erika (független)[1]
Irányítószám6452
Körzethívószám79
Népesség
Teljes népesség462 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 09′ 40″, k. h. 19° 16′ 44″46.161000°N 19.279000°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 40″, k. h. 19° 16′ 44″46.161000°N 19.279000°E
Mátételke (Bács-Kiskun vármegye)
Mátételke
Mátételke
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Mátételke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátételke témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mátételke (horvátul: Matević[3]) község Bács-Kiskun vármegye Bácsalmási járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Mátételke község Bács-Kiskun megye déli részén, a Bácskában található nagy múltú település, amely a történelem folyamán többször újratelepült. A falu Bácsalmástól északnyugatra 9, Bajától 28, az 55-ös főúttól 2,5 kilométerre fekszik.

Megközelítése

[szerkesztés]

A község legfontosabb megközelítési útvonala az 5504-es út, ezen érhető el Tataháza és Bácsbokod felől is; az északi határában elhaladó 55-ös főúttal az 55 101-es számú mellékút kapcsolja össze.

Története

[szerkesztés]

Korábbi neve Matheovics volt, 1904-től nevezik hivatalosan Mátételkének.

Első okleveles említése 1651-ben kelt, e szerint Bornemisza polgár Pál végrendeleteiben leányaira hagyományozta Matheovics pusztát.

1662-ben I. Lipót Vattay Pálnak adományozta, majd a bajai Czobor uradalomhoz tartozott. Többszöri tulajdonosváltás után 1744 Csejtey Pál alispán és Latkoczi Mihály vármegyei ügyés bérelték, majd egy részre 1747-ben Piukovics János birtokába került.

1749-ben a Csejteyek a puszta keleti felét eladták a Piukovics családnak, akik 1779-ben kapták meg a donációt.

Ezután 1877-ben báró Rudics József almási birtokos adományából megépült Matheovicson az iskola, ahol dalmát és magyar nyelven tanított egy tanító.

1927 óta postakirendeltség működik a faluban. 1927-ben községházát és jegyzőlakot, 1929-ben egytantermes iskolát és tanítólakást építtetett a község.

1928-ban mezőgazdasági szeszgyárat létesítettek. Gazdakör működött, amelynek 1929-től könyvtára is volt.

A levente egyesület részére 1931-ben építették a lőteret.

A falu római katolikus temploma közgazdálkodásból, 1936-ban épült, és egy ideig saját plébánossal, egyházközségként működött. 2006-ban a községben két kiskereskedelmi bolt és két vendéglátóhely működött.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Piukovics Béla (független)[4]
  • 1994–1998: Piukovics Béla (független)[5]
  • 1998–2002: Piukovics Béla (független)[6]
  • 2002–2006: Bényi Józsefné (független)[7]
  • 2006–2010: Bényi Józsefné (független)[8]
  • 2010–2014: Bényi Józsefné (független)[9]
  • 2014–2019: Nagy Noémi (független)[10]
  • 2019–2024: Nagy Noémi (független)[11]
  • 2024– : Nagyné Berki Erika (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
476
492
483
492
444
446
462
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 1,7% cigánynak, 1,1% horvátnak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,5%, református 4,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,8% (14,1% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 1,1% németnek, 0,7% horvátnak, 0,2% szerbnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,3% volt római katolikus, 2,7% református, 0,7% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 17,1% felekezeten kívüli (28,6% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma - 1936-ban épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Mátételke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. Mátételke települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Mátételke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  6. Mátételke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  7. Mátételke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  8. Mátételke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  9. Mátételke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. Mátételke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  11. Mátételke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
  12. Mátételke Helységnévtár
  13. Mátételke Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]