Ugrás a tartalomhoz

Kaštelir

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaštelir
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségKaštelir-Labinci
Jogállásfalu
PolgármesterEnio Jugovac
Irányítószám52464
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség305 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 11″, k. h. 13° 41′ 06″45.303056°N 13.685000°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 11″, k. h. 13° 41′ 06″45.303056°N 13.685000°E
SablonWikidataSegítség

Kaštelir (olaszul: Castellier) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Kaštelir-Labinci községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Isztria középnyugati részén, Porečtől 10 km-re északkeletre, a Poreč-Vižinada út mentén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A római korban Kaštelir területe Parentium (a mai Poreč) kolóniájához tartozott. Itt haladt át a Via Flavia nevű hadiút, mely Trieszt irányából a Mirna völgyén át Poreč és Póla felé vezetett. Előbb bizánci, majd frank uralom alatt állt. 929-ben a poreči püspökség birtoka lett és attól fogva gyakran változtak az urai. A 10. században épült fel az a vár, melyről az egész település a nevét kapta és mai címerében is ezt ábrázolják. Kaštelirt 983-ban II. Ottó német-római császár oklevele "Castellione" néven említi először a poreči püspökség birtoként. A püspökség 1171-ig volt a birtokosa, ekkor Meinhard von Eppenstein görzi gróf és a Schwarzenburg család hűbérbirtoka lett. 14. században a Velencei Köztársaság fennhatósága alá került. A folyamatos háborúk és járványok következtében lakossága nagyrészt kipusztult. A kipusztult lakosság helyére a velencei hatóságok Dalmáciából a török hódítás elől menekült horvátokat telepítettek. Ekkor kezdődött az a népességgyarapodás, mely a 18. és a 19. században is folytatódott. Ekkor jött létre számos környező kis település (Babići, Tadini, Krančići, Valentići, Kovači, Brnobići, Roškići, Deklići, Mekiši és Rojci). A Višnjan felé vezető úton házak sora épült fel, így Kaštelir összért a szomszédos Labincival. 1797 a Velencei Köztársaság bukása után az Isztria francia, majd osztrák kézre került. 1857-ben 643, 1910-ben 476 lakosa volt. 1896-ban pedig itt nyílt meg a félsziget egyik első horvát iskolája. 1908-ban a régi helyén felépült a kašteliri új plébániatemplom. 1909-ben a településen horvát fúvószenekar alakult. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1997-ben megalakult Kaštelir-Labinci község, melyet a két település földrajzi közelsége, közös történelmi múltja és szoros családi kötődései indokoltak. 2011-ben 319 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, ezen belül szőlőműveléssel, olajbogyó termesztéssel és állattartással foglalkoznak.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt háromhajós plébániatemploma 1908-ban épült, 30 méter magas harangtornyát 1869-ben építették.
  • Szent Rókus tiszteletére szentelt temetőkápolnája 1856-ban épült.
  • A Kaštelirből Labincibe menő út mellett áll a régi plébániatemplom, freskóit a 15. század elején festették.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
643 709 442 368 394 476 1313 1480 434 370 324 268 300 295 283 319

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]