Zöldborsó

Zöldborsó
Zöldborsó hüvelyében
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Hüvelyesek (Fabales) Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae) Alcsalád: Faboideae Nemzetség- csoport: Bükkönyök (Vicieae) Nemzetség: Pisum Faj: P. sativum
Tudományos név
Pisum sativum L.

Zöldborsó (nyers) Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 80 kcal   340 kJ
Szénhidrátok     14,5 g - Cukrok  5,7 g - Rost  5,1 g   Zsír 0,4 g Fehérje 5,4 g A-vitamin ekviv.  38 μg  4% - β-karotin  449 μg  4% Tiamin (B1-vitamin)  0,3 mg   23% Riboflavin (B2-vitamin)  0,1 mg   7% Niacin (B3-vitamin)  2,1 mg   14% Pantoténsav (B5-vitamin)  0,1 mg  2% B6-vitamin  0,2 mg 15% Folsav (B9-vitamin)  65 μg  16% C-vitamin  40,0 mg 67% Kalcium  25,0 mg 3% Vas  1,5 mg 12% Magnézium  33,0 mg 9%  Foszfor  108 mg 15% Kálium  244 mg   5% Cink  1,2 mg 12%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis

A zöldborsó vagy cukorborsó (Pisum sativum) a pillangósvirágúak családjába tartozó növényfaj. Tápláléknövény, az emberiség egyik legrégibb kultúrnövénye. Magyarországon a veteményes kertekben mindenütt megtalálható kedvelt zöldségféle. Szántóföldi paraszti termesztése elsősorban a Tiszántúlon (Hajdú-Bihar, Szolnok, Békés megyék), illetve a Dunántúl némely körzeteiben (Fejér és Tolna megye) alakult ki. Termesztett változatai több vad ősből származnak. Termesztésbe vétele i. e. 4–5000 évvel Közép-Ázsia központi és déli területein (Afganisztán, Irán, Turkesztán) történhetett és a neolitikus kultúrákkal terjedt el Európában. A bronzkorból bőséges régészeti leletek bizonyítják Kárpát-medencei és nyugat-európai ismeretét. A magyarság még a vándorlása idején ismerhette meg. A magyar borsó szó ótörök eredetű. A borsót eredetileg száraz állapotban fogyasztották. A zöldborsó-fogyasztás a 15–16. sz.-tól jött szokásba Ny-Európában. Eleinte a hüvelyével együtt főzték meg. A 16–17. századi magyar botanikai irodalom kétféle borsót különböztetett meg: az apróbb magvú mezei borsót és a nagyobb magvú kerti borsót. Magyarországon bárhol termeszthető, a hideget jól tűri, egyes fajták a −10 °C-ot is károsodás nélkül elviselik. Nagy melegben a szemek aprók maradnak. Március, április hónapban szakaszosan vetjük, egyes fajták között egy-két hét különbséggel. Talajban nem válogat, tápanyag-, vízigénye közepes, ha a téli csapadék bőséges volt, akkor csak a virágzásakor öntözzük.

Alapvetően három fajtacsoportot különböztetünk meg, de ezeken belül más szempontok, bogyó nagysága, színe alapján is osztályozzák:

• cukorborsó
• kifejtő borsó
• velő borsó

A termésmennyiség és a minőség miatt nagyon fontos a legmegfelelőbb betakarítási időpont kiválasztása. Túl korai szedésnél alacsony lesz a termésátlag, viszont zsenge, édes szemeket kapunk, míg a túl kései szedésnél a minőség lesz rossz, kemények, nehezen főlők lesznek a szemek. A szedést követően hűvös helyen tároljuk a feldolgozásig, eltevésnél, gyorsfagyasztásnál törekedjünk arra, hogy két-három órán belül tudjuk feldolgozni.

Tápértéke

B1, B2, és C vitamint (20 mg/100 g) tartalmaz. Szénhidrát tartalma is jelentős. Kalóriaértéke megközelíti a burgonyáét, fehérjetartalma pedig kb. háromszor annyi.

Felhasználása

• A nyers, zsenge friss cukorborsó kedvenc gyerekcsemege. Cukorborsóleves, és főzelék készülhet belőle, de más levesek, rizsesköretek, párolva saláták ízesítője, kiegészítője. Az egészséges, friss borsóhüvely a belső rétegének eltávolítása után ehető, a borsólevesben is nagyon jól használhatjuk.

Fontosabb kártevői és betegségei

• betegségek: Levél-, szár-, és hüvelyfoltosság, lisztharmat, fuzárium, borsóperonoszpóra, borsórozsda, baktériumos betegség.
• kártevők: borsózsizsik, levéltetvek, barkók, bagolylepke hernyók, borsótripsz, zsizsik, gyomnövények

Külső hivatkozások

• A zöldborsó termesztése és felhasználása
• Levesek
• Cukorborsó fagyasztva recept