Csicseriborsó
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Cicer arietinum L. |
A csicseriborsó (Cicer arietinum) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába tartozó hüvelyesek (Fabales) rendjének pillangósvirágúak (Fabaceae vagy Leguminosae) családjának Faboideae alcsaládjába tartozó haszonnövény. Népiesen „bagolyborsónak” is nevezik.[1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Származása, elterjedése
A csicseriborsó Kisázsiában már nagyjából 8000 éve megtalálható volt, innen terjedt főleg a Földközi-tenger térségébe és Indiába. Valószínűleg a ma is vadon termő Cicer reticulatum-ból fejlődött ki. Manapság már sok szubtrópusi vidéken termesztik a csicseriborsót, a származási helyén kívül még Dél-Amerikában is.
Magyarországon csak szórványosan lelhető fel.[2]
A csicseriborsó viszonylag tápanyagszegény földön is megterem, kevés vizet igényel.
[szerkesztés] Leírás
Egyéves, lágyszárú növény,[2] egy teljesen kifejlett példány magassága kb. 1 méter. Gyökérzete mélyre hatoló. A növény négyélű, egyenesen felálló, elágazó [2] szárú, lomblevelei váltott állásúak, páratlanul szárnyaltak, összetettek, levélkéi tojásdad alakúak és fűrészesek [2] és nagyjából 5–10 mm hosszúak. Virága apró, egyesével álló, pillangós [2], színe lila, violaszínű illetve fehér lehet, mérete 10–12 mm között változik.
Megtermékenyítése június-júliusban, többnyire önmegporzással történik.[1] Termése egy nagyjából három centiméter hosszú, csüngő, ovális, kicsi és felfújt hüvely, mely 1-3 gömbölyű, ráncos, kis csőrben végződő magot tartalmaz.[2] Ezek színe a bézs, barna és fekete színek között változhat. A termés ezermagtömege 110-380 g. Csírázóképessége 85-95%-os. Két-három évig használható, a vetéstől számítva 7-10 nap múlva kel. Tenyészideje 80-120 nap.[2]
[szerkesztés] Tápérték
A nyers csicseriborsó emészthetetlen méreganyagokat tartalmazhat, ezért az áztatáshoz használt vizet ki kell önteni, és csak friss vízben szabad főzni.
Tartalmaz nagyjából 20%-ban fehérjét, 40%-ban szénhidrátot, B1- és B6-vitamint, valamint folsavat. Ásványi anyag tartalma is kedvező, sok magnéziumot, vasat és cinket tartalmaz. Energiatartalma: 275 kcal (1152 kJ)/100 g.
[szerkesztés] Források, jegyzetek
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kichererbsen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.
