Gabonazsuzsok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gabonazsuzsok
Felnagyított példány
Felnagyított példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Cucujiformia
Öregcsalád: Ormányosbogár-szerűek (Curculionoidea)
Család: Ormányosbogár-félék (Curculionidae)
Nem: Sitophilus
Faj: S. granarius
Tudományos név
Sitophilus granarius
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Calandra granaria Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gabonazsuzsok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gabonazsuzsok témájú kategóriát.

A gabonazsuzsok, vagy gabonazsizsik (Sitophilus granarius) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és az ormányosbogár-félék (Curculionidae) családjába tartozó faj. A gabonazsizsik elnevezés helytelen, mert a faj nem a zsizsikek (Chrysomelidae: Bruchinae) alcsaládjába tartozik.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gabonazsuzsokot a gabonaszállítmányokkal széthurcolták, és ma már világszerte elterjedt. Olykor tömegesen megjelenik.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gabonazsuzsok 2-3,5 milliméter hosszú. Gesztenyebarna vagy fényes fekete ormányosbogár. Szárnyfedőin finom, párhuzamos, hosszanti irányú barázdák futnak. Jól fejlett előtora sűrűn pontozott, az ormány hátán is hosszanti pontsorok vannak. Hártyás szárnya hiányzik, ezért repülni nem tud.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gabonazsuzsok egész fejlődése gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab, köles, kukorica) szemtermésében zajlik le, ritkábban gesztenyében és tölgy makkjában is előfordul. Lárvái a gabonaszemek belsejében fejlődnek, és ott is bábozódnak be. A kikelő imágók hamarosan újabb gabonaszemekre petéznek. Főleg nedves környezetben okoz jelentős kárt. Teljes egyedfejlődése 6 hét alatt lezajlik, ezért évente számos nemzedéke lehet. A gabonazsuzsokkal élelmiszerraktárakban, gabonatárolókban, háztartásokban találkozunk, kultúrnövényeken nálunk a szabad természetben gyakorlatilag nem fordul elő, mert a telet nem éli túl.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gabonazsizsiknek Európában évente 3-4 nemzedéke van.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.