Romhány
Romhány | |||
![]() | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Rétsági | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vezér Attila (független)[1] | ||
Irányítószám | 2654 | ||
Körzethívószám | 35 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2117 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 79,86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 25,47 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Észak-magyarországi-medencék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Nógrádi-medence[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Romhány weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Romhány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ca/Romh%C3%A1ny_001.jpg/260px-Romh%C3%A1ny_001.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c8/Romh%C3%A1ny_003.jpg/260px-Romh%C3%A1ny_003.jpg)
Romhány község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.
Fekvése
Romhány község Nógrád megye nyugati felében a Cserhát dombjai között található. A települést Budapestről a 2-es főúton Rétság városát érintve, Bánkon át érhetjük el, bő egy óra alatt. A legközelebbi város a mindössze 10 kilométerre fekvő Rétság, míg a főváros és a megyeszékhely (Salgótarján) egyaránt körülbelül 70-70 kilométer távolságra fekszik. A településen áthalad a 2116-os út; egykor fontos alsóbbrendű útja volt az itteni kerámiaüzemet kiszolgáló 21 326-os út.
A település vasútállomása korábban a Diósjenő és Romhány közötti vonal végállomása volt, itt azonban 2007-ben megszűnt a személyszállítás.
A településhez tartozik a nyugati irányban mintegy 4 kilométerre található Világospuszta is.
Története
Romhány Árpád-kori település. Nevét már 1200-as években említette oklevél. Neve a német Ruhmann személynévből ered.
Romhány eredetileg két külön település volt: Kisromhány és Nagyromhány néven.
Az 1598-as összeíráskor még két falu szerepelt, és mindkettő a Bornemisza család birtoka volt. Nagy-Romhány György, Kis-Romhány pedig Miklós birtoka volt.
Az 1633 évi adóösszeírásban azonban már csak egy Romhány nevű település szerepelt.
A falu egykor a Lókos-patak déli részén, a dombon terült el, itt még az 1800-as években is láthatók voltak a kastély és a templom romjai.
Határában vívták 1710. január 22-én a Rákóczi-szabadságharc egyik utolsó csatáját, amelyben a kuruc-lengyel-svéd-francia sereg még egyszer megpróbált győzelmet kiharcolni, de nem sikerült.[4]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Hajzsel Ferenc (független)[5]
- 1994–1998: Tolnai János (KDNP-FKgP-SZDSZ-Fidesz)[6]
- 1998–2002: Tolnai János (független)[7]
- 2002–2006: Tolnai János (független)[8]
- 2006–2010: Terman István (független)[9]
- 2010–2014: Terman István (független)[10]
- 2014–2019: Vezér Attila (Fidesz-KDNP)[11]
- 2019-től: Vezér Attila (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2127 | 2106 | 2040 | 2189 | 2120 | 2117 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
1920-ban 2005 magyar lakosa volt. 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,1%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% románnak, 0,7% szlováknak mondta magát (18,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,8%, református 2,3%, evangélikus 3,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,7% (33,4% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei
- Prónay-kastély (18. század, barokk)
- Háromnyílású kőhíd (18. század)
- Római katolikus templom (19. század, klasszicista)
- Egykori Laszkári-kúria
- Török mogyorófa (védett természeti érték)[14]
- Romhányi csata emlékműve: A falu szélén, a Szátokra vezető út bal oldalán lévő emlékparkban áll a romhányi csata 8 m magas, 1932-ben Magos (Munk) Dezső által készített emlékműve. Az obeliszk tetején a turulmadár, oldalán Rákóczi és Károlyi Sándor kuruc fővezér domborművű képmásai találhatók. A csatában elesett 93 svéd, lengyel és francia katonára emléktábla emlékeztet. A falu történetének legjelentősebb eseménye volt az 1710. január 22-i romhányi csata. Ez volt a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentősebb hadművelete.
- A településen áthalad az Országos Kéktúra
- Bereczki Máté-emlékmű.
- Nyaranta a kastélyudvaron tartják meg a Pick Up Drive amerikai autó és rockabilly fesztivált.
Itt született
- 1792-ben Bobor Károly, Torontál megye főorvosa és táblabírája.
- 1802-ben báró Andreánszky Sándor földbirtokos, politikus, főispán
- 1821-ben Prónay József politikus, államtitkár
- 1824-ben Bereczki Máté tudós, gyümölcstermesztő, a magyar gyümölcsészet atyja, a bajai Szakképző Iskola névadója
- 1874-ben Prónay Pál katonatiszt, lajtai bán, a fehérterrornak és a soproni népszavazás kiírásának az egyik vezéralakja
Itt éltek, alkottak
- Kollár József az egykori Romhányi Építési Kerámiagyár igazgatója
- Dr. Szabó István tanár, iskolaigazgató, a Romhány története című könyv szerzője
Gazdaság
Zalakerámia: csempegyártás. Korall Csempe: csempegyártás. Gammakerámia: csempegyártás.
Jegyzetek
- ↑ a b Romhány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Bánlaky József - A magyar nemzet hadtörténelme. A romhányi csata 1710 január 22.-én.
- ↑ Romhány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Romhány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Romhány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Romhány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Romhány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Romhány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Romhány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Romhány Helységnévtár
- ↑ Török mogyorófa (védett természeti érték). nograd.net. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
Források
- Nevezetességek a község honlapján
- Reiszig Ede dr., (kieg.) Vende Aladár dr.: Nógrád vármegye községei.. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2012. szeptember 19.)
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Romhány. Arcanum Kézikönyvtár