Németország földrajza
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Németország | |
 | |
 é. sz. 51°, k. h. 10° | |
| Kontinens | Európa |
| Szubrégió | Közép-Európa |
| Főbb területi jellemzők | |
| Területi helyezés | 62. |
| Teljes terület | 357 021 km² |
| Partvonal | 2 389 km |
| Szárazföldi határ | Szomszédos országokkal közös határ hosszúsága
3 714 km |
| Környező országok | |
| Extrém területi jellemzők | |
| Legmagasabb pont | Zugspitze, 2962,06 m |
| Legalacsonyabb pont | 3,54 m m |
| Leghosszabb folyó | Rajna, 1230 km |
| Legnagyobb szárazföldi vízfelület | Boden-tó 536[1] km² |
| Használatban levő terület | |
| Megművelhető terület | ? % |
| Egyéb jellemzők | |
| Éghajlat | mérsékelt |
| Domborzat | északon alföldek, középen magasabb földek, délen az Alpok |
| Természeti kincsek | szén, barnakőszén, földgáz, vasérc, réz, nikkel, urán, hamuzsír, só, építőanyagok, faipari termékek, szántóföld |
| Természeti veszélyek | árvíz és földrengés Rajna-vidék-Pfalzban, Észak-Rajna-Vesztfáliában és Baden-Württembergben. hegyomlás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Németország témájú médiaállományokat. | |
Németország (németül : Deutschland) egy olyan ország Nyugat- Közép-Európában, amely az Alpoktól egészen a Germán-lengyel alföldön át az Északi-tengerig és a Balti-tengerig terjed. Németország a második legnépesebb ország Európában (Oroszország európai része után), és területét tekintve a hetedik legnagyobb. Németország területe 357 021 km2, amelyből 349 223 km2 földterület és 7798 km2 vízi terület.
Az Alpok tengerszint feletti magasságát (legmagasabb pont: Zugspitze, 2962 m) az Északi-tengertől és a Balti-tengertől számítják. Közép-Németország erdős dombjai és Észak-Németország legalacsonyabb területei (legalacsonyabb pont: Neuendorf-Sachsenbande, 3,54 m) között áthalad Európa néhány fő folyója, például a Rajna, a Duna és az Elba.[2]
Németország kilenc európai országgal osztozik határaiban: északon Dániával, keleten Lengyelországgal és Csehországgal, Svájccal és Ausztriával délen, délnyugaton Franciaországgal és Belgiummal, Luxemburggal és Hollandiával nyugaton.
Terület
.svg)
Németország Nyugat- és Közép-Európában helyezkedik el, északon Dániával, keleten Lengyelországgal és Csehországgal, délen Ausztriával és Svájccal, délnyugaton Franciaországgal és Luxemburggal, északnyugaton pedig Belgiummal és Hollandiával határos. Leginkább az é. sz. 47° és 55° között, valamint a k. h. 5° és 16° között helyezkedik el. Területe 357 021 km2, amelyből 349 223 km2 földterület és 7798 km2 vízi terület. Ez Európában hetedik legnagyobb területű ország, a világon pedig a 63. .[2]
Extrém területi jellemzők
- legészakibb pont: List, Sylt, Schleswig-Holstein é. sz. 55° 03′, k. h. 8° 24′
- legészakibb (nem sziget) pont: Aventoft, Schleswig-Holstein é. sz. 54° 54′, k. h. 8° 49′
- legdélebbi pont: Haldenwanger Eck, Oberstdorf, Bajorország é. sz. 47° 16′ 12″, k. h. 10° 10′ 42″
- legnyugatibb pont: Isenbruch, Selfkant, Észak-Rajna-Vesztfália é. sz. 51° 03′, k. h. 5° 52′
- legkeletibb pont: Deschka, Neißeaue, Szászország é. sz. 51° 16′, k. h. 15° 02′
- legalacsonyabb (mesterséges) pont: Tagebau Hambach, 293 méterrel a tengerszint alatt, Niederzier, Észak-Rajna-Vesztfália, é. sz. 50° 54′ 39″, k. h. 6° 30′ 10″
- legalacsonyabb (természetes) pont: Neuendorf-Sachsenbande, Wilstermarsch, Schleswig-Holstein, 3,53 méterrel a tengerszint alatt é. sz. 53° 57′ 48″, k. h. 9° 19′ 05″
- legmagasabb pont: Zugspitze, a bajor Alpokban, 2962 m, Garmisch-Partenkirchen / Grainau, Bajorország é. sz. 47° 25′, k. h. 10° 59′
Tengeri követelések
Domborzat
Az ország északi harmada a Germán-lengyel-alföldön fekszik, sík terepét az északi irányba áramló vízfolyások (Elba, Ems, Weser, Odera) keresztezik. A mocsarak a holland határ közelében és a fríz part mentén találhatók. Az északkeleti homokos Mecklenburgban sok olyan tó található amit gleccserek formáltak, és az utolsó jégkorszakhoz köthetőek.
Dél felé haladva, Közép-Németország durva és rendezetlen dombos és hegyi vidékekkel rendelkezik, némelyiket az ősi vulkáni tevékenységek alkottak. A Rajna völgye áthalad e terület nyugati részén. A központi hegyvidék keleti és északi irányban vonul a Saale folyóig, és összeolvad a Csehország határán húzódó Érchegységgel. A hegyvidéki régiók közé tartozik az Eifel-hegység, a Hunsrück-hegység és a Palatinate-erdő a Rajnától nyugatra, a Taunus-hegység Frankfurttól északra, a Vogelsberg-hegység, a Rhön-hegység és a Thüringiai-erdő. Berlintől délre az ország keleti és középső része inkább az alacsony északi területekre hasonlít, homokos talajjal és folyami vizes mocsarakkal, mint például a Spreewald régió.
A dél-németországi terepet a különböző egyenes hegy- és hegységláncok határozzák meg, mint például a Sváb- és Frank-Alb-ot (kb. A Duna forrásától, Baden-Württemberg délnyugati részétől, Stuttgarttól délre, át a Svábföldön Közép-Frankföldig, a Main folyó völgyéig) és a Bajor-erdőt, végig Bajorország és Csehország határának mentén. Az Alpok a déli határnál a legmagasabb, ettől függetlenül viszonylag kevés alpesi terep található Németországon belül (csak Svábföld délkeleti részén és Felső-Bajorországban), Svájchoz és Ausztriához képest. A Fekete-erdő Franciaország délnyugati határánál elválasztja a Rajnát a Duna mellékfolyóitól.
Éghajlat
| Német városok éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az észak-déli különbség nem nagyon érezhető Németországban, helyette a hőmérséklet különbséget inkább nyugat-keleti vonalban érzékelhető. Ezt alátámasztja az, hogy északon sík és nyílt a táj, valamint a tengerhez közel van, ellentétben a déli magasabb tereppel, a tengertől való nagyobb távolsággal és az Alpokkal. Ezek a hegyek megakadályozzák a legtöbb meleg mediterrán levegő nagy részének mozgását Németország déli részén. Az Alpoktól és a Kárpátoktól északra, minél távolabb az Atlanti-óceán meleg áramlatától, (Golf-áramlat) és minél közelebb Oroszország és Szibéria rendkívül hideg téli szeleihez, a helyi éghajlat annál hidegebbé válik. Még ha a szibériai téli szelek nem is erőteljesek, amikor Németországot elérik, akkor is lecsökkenhet éjszaka szélsőséges esetben akár -30 °C-ra is a hőmérséklet, és ez befolyásolja novembertől márciusig az átlaghőmérsékletet. Bár ritka, amikor ilyen hideg levegő eléri Németországot, a keleti részek jobban ki vannak téve ennek a veszélynek, mint a nyugati részek. Ezek a tényezők azt eredményezik, hogy északon, Hamburgban az éves átlaghőmérséklet megegyezik a déli Münchenével. Az éves átlaghőmérséklet Hamburgban +9,5 °C, Münchenben +9,7 °C ,[3] míg Berlin átlaghőmérséklete +9,9 °C [4]
A legmelegebb terület Németországban a Franciaországgal határos Fekete-erdőtől nyugatra, nagyjából az északi Karlsruhe és a déli svájci határ között. A leghidegebb terület (a hegycsúcsok kivételével) Németország keleti részén, Drezda és Görlitz környékén található. Freiburg im Breisgau (Karlsruhe-tól kissé délre található) éves átlaghőmérséklete +11,4 °C. Görlitz értéke +8,8 °C. Az eltérés 2,6 °C.[5] Vannak Németországban hidegebb éves átlaghőmérsékletet mért meteorológiai állomások, de ezek főképp sokkal nagyobb magasságokban vannak.
Németország éghajlata mérsékelt, óceáni; hideg, felhős telekkel és meleg nyarakkal, valamint délen fúj a meleg főn szél. Németország nagy része a hideg/mérsékelt éghajlati övezetben fekszik, ahol a nedves nyugati szelek dominálnak. Északnyugaton és északon az éghajlat óceáni, ami azt jelenti, hogy az év folyamán nagyon sok eső esik. A tél viszonylag enyhe, és a nyár viszonylag hideg. Keleten az éghajlat kontinentális. A tél nagyon hideg lehet, a nyarak pedig nagyon melegek lehetnek. A száraz időszakokat általában rögzíteni szokták.
Középen és délen egy átmeneti éghajlat van, ami az általános időjárási helyzeten múlik, hogy óceáni vagy kontinentális. A tél hideg, és a nyár meleg, bár a hőmérséklet meghaladhatja a 30 °C-ot az egymást követő napokban, hőhullámok alatt. Németország legmelegebb régiói délnyugaton találhatóak. Itt a nyarak forróak lehetnek, számos napon meghaladja a hőmérséklet a 30 °C-t. Néha a minimum hőmérséklet 20 °C alá sem esik, ami más régiókban viszonylag ritka.[6][7]
Noha a német éghajlat ritkán szélsőséges, előfordulhat, hogy a hideg vagy a meleg szélsőséges. A téli hőmérsékletek néha két számjegyű negatív hőmérsékletre eshetnek néhány napig, egymás után. Ezzel szemben nyáron egy-két hétig nagyon magas hőmérsékleti időszakok vannak. A rögzített szélsőségek közül a legmagasabb hőmérséklet 42,6 °C (2019. július, Lingen) ,[8] a legalacsonyabb -37,8 °C (1929. február, Pfaffenhofen an der Ilm).[9]
Földhasználat
Németország területe összesen 357 021 km2, ebből 5157 km2 öntözött földterület és 8350 km2 vízi terület. A legnagyobb tó a Boden-tó (536 km2), mivel a part 62%-a Németországhoz tartozik. Nagyobb tó még a Müritz (117 km2) és a Chiemsee (80 km2). Németország nagy részét szántóföld borítja (33,95%). Az állandó növények a föld 0,57% -át fedik le.
Németországnak összesen 2389 km tengerpartja van, és összesen 3714 km a szárazföldi határa (az óramutató járásával megegyező irányban északról: Dánia 140 km, Lengyelország 467 km, Csehország 704 km,[10] Ausztria 801 km, Svájc 348 km, Franciaország 418 km, Luxemburg 128 km, Belgium 133 km, Hollandia 575 km). A német-osztrák határ Jungholz közelében keresztezi magát. A belga határ magába foglal öt német enklávét.
Folyók
A fő folyók Németországban:
- Rajna (németül: Rhein), a német szakasza 865 km (fő mellékfolyói: a Neckar, a Main és a Mosel;
- az Elba, német szakasza 727 km (az Északi-tengerbe torkollik); és
- a Duna (Donau), német szakasza 687 km.
A fontos folyók közé tartozik még a Saale és a Main Közép-Németországban, a Neckar délnyugaton, a Weser északon és az Oder a keleti határnál.
Barlangok
A karszt sziklák számos barlangot hoztak létre, különösen a Hönne völgyében. Balve-ben található Európa legnagyobb kulturális barlangja.
Természetes erőforrások
Környezet
- Aktuális problémák
- A szénégető közművek és iparágak károsanyag kibocsátása jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez; A kén-dioxid kibocsátásból származó savas eső károsítja az erdőket Németországban; A kelet-németországi folyók szennyvíze és ipari hulladéka szennyezi a Balti-tengerbe; Veszélyes hulladék felszámolása; A kormány bejelentette, hogy szándékozik az atomenergiáról átállni villamosenergia-termelésre; A kormány arra törekszik, hogy a természetvédelmi területeket megőrizze; Németország utolsó gleccsere elkezdett eltűnni. [ <span title="This claim needs references to reliable sources. (November 2014)">idézés szükséges</span> ]
- Természeti veszélyek
- Folyók áradása heves esőzések után (például a 2002-es közép-európai áradások vagy a vihardagály, mint például a Hamburgi szökőár, valamint az 1362-es és az 1634-es történelmi árvizek, amelyek megváltoztatták a mai Schleswig-Holstein nyugati partvidékét).
Növény- és állatvilág
Növényföldrajzilag Németország az Északi flórabirodalmon belül a Cirkumboreális régióban van, amin belül két florisztikus régió osztozik Németországon: az atlanti régió és a közép-európai régió. Németország területe két ökorégióra osztható: európai-mediterránra, ahol vegyes hegyvidéki erdők találhatóak, és az északkelet-atlanti tengeri selfre.[11] Németország nagy részét vagy szántóföld (33%), vagy erdő borítja (31%). Csak 15%-a állandó legelő.
A növények és állatok Közép-Európában megszokottak. A bükk, tölgy és más lombhullató fák az erdők egyharmadát teszik ki. Az újratelepítés eredményeként növekszik a tűlevelűek száma. A lucfenyő és a jegenyefenyő dominál a felső hegyekben, míg a tűnyalábos fenyő és a vörösfenyő a homokos talajban érzi jól magát. Számos páfrány-, virág-, gomba- és mohafaj található meg. Halakban bővelkednek a folyók és az Északi-tenger. A vadállatok közé tartozik a szarvas, vaddisznó, muflon, róka, borz, mezei nyúl és pár hódfaj. Különböző költözőmadarak szelik át Németországot tavasszal és ősszel.
Népesség
Demográfia
Becslések szerint 81,8 millió lakossal, 2010 januárjában, Németország az Európai Unió legnépesebb országa, és a világ 15. legnépesebb országának számít. Népsűrűsége 229,4 fő/km2. Az ENSZ Népesedési Alapja szerint Németországba a világ harmadik legmagasabb számú nemzetközi bevándorlója érkezik ,[12] a népesség kb. 20%-ának nincs német útlevele, vagy pedig bevándorlók leszármazotta.
Közigazgatási egységek
Németország tizenhat tartományból áll, amelyeket együttesen Länder-nek neveznek.[13] Minden tartománynak megvan a saját alkotmánya [14] és belső szervezete szempontjából nagyrészt autonóm. A méret és a népesség közötti különbségek miatt ezen tartományok felosztása különbözik, különösen a városállamok (Stadtstaaten) és a nagyobb területekkel rendelkező tartományok (Flächenländer) között. Regionális adminisztratív céljai öt tartománynak van, nevezetesen Baden-Württembergnek, Bajorországnak, Hessennek, Észak-Rajna-Vesztfáliának és Szászországnak összesen 22 kormányzati körzete (Regierungsbezirke) van. 2009-től Németországot önkormányzati szinten 403 járásra (Kreise) osztják, ezek 301 vidéki körzetből és 102 városi körzetből állnak.[15]
|
Urbanizáció
Németországnak számos nagyvárosa van. A legnépesebbek: Berlin, Hamburg, München, Köln, Frankfurt és Stuttgart. A legnagyobb konurbáció a Rajna-Ruhr régió (12 millió fő), amelybe beletartozik Düsseldorf (Észak-Rajna-Vesztfália fővárosa), Köln, Essen, Dortmund, Duisburg és Bochum is.
Lásd még
Források
- ↑ https://www.independent.co.uk/extras/travel/the-complete-guide-to-lake-constance-5333037.html
- ↑ a b Germany. CIA World Factbook. Central Intelligence Agency, 2006. november 14. [2006. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 29.)
- ↑ See "HAMBURG-FUHLS.(FLUGWEWA)", "HAMBURG-NEUWIEDENTHAL" and "HAMBURG-WANDSBEK" (for Hamburg)- altitudes are 3,11 and 18 meters; and "MUENCHEN-STADT (WST)" for Munich - altitude is 515 meters, at
- ↑ See "BERLIN-TEMP. (WST)" (altitude 48 meters) at
- ↑ See "FREIBURG I.BR. (AWST)" (altitude 236 meters) and "GOERLITZ (WEWA)" (altitude 238 meters) at
- ↑ German Climate Handbuch Deutschland. Retrieved November 30, 2006.
- ↑ German Climate and Weather. World Travels. Globe Media Ltd., 2014 (Hozzáférés: 2006. november 30.)
- ↑ Hitzewelle Juli 2019 in Westeuropa – neuer nationaler Rekord in Deutschland, 2019. augusztus 1. (Hozzáférés: 2019. szeptember 28.)
- ↑ Wetterrekorde Deutschland. wetterdienst.de. (Hozzáférés: 2018. május 8.)
- ↑ CIA – The World Factbook – Germany. The World Factbook. Central Intelligence Agency, 2015. április 26. (Hozzáférés: 2015. április 26.)
- ↑ List of Ecoregions: Terrestrial Ecoregions WWF. Retrieved 21 November 2000.
- ↑ International Migration 2006. UN Department of Economic and Social Affairs. (Hozzáférés: 2011. március 18.)
- ↑ The individual denomination is either Land [state], Freistaat [free state] or Freie (und) Hansestadt [free (and) Hanseatic city].
The Federal States. www.bundesrat.de. Bundesrat of Germany. (Hozzáférés: 2011. július 17.)
Amtliche Bezeichnung der Bundesländer (german nyelven) (PDF; download file „Englisch“). www.auswaertiges-amt.de. Federal Foreign Office. (Hozzáférés: 2011. október 22.) - ↑ Example for state constitution: "Constitution of the Land of North Rhine-Westphalia". Landtag (state assembly) of North Rhine-Westphalia. [2013. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 17.)
- ↑ Kreisfreie Städte und Landkreise nach Fläche und Bevölkerung 31.12.2009 (german nyelven) (XLS). Statistisches Bundesamt Deutschland, 2010. október 1. [2011. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 26.)
Külső hivatkozások
- Kostenlose Deutschland-Karten
- Geoberg.de: Geologie Deutschlands - Fotografien geologischer Objekte aus Deutschland
- mineralienatlas.de: Reiches Erz aus dem Harz
- Deutscher Klimaatlas
- Németország földrajza - Encyclopedia of World Geography
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Geography of Germany című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
