Mecklenburg

Mecklenburg történeti terület Németország északkeleti részén, a Balti-tenger mellett, a mostani Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartományban. Mecklenburg 1815 óta 15 721 km²-n terül el.

Története

Mecklenburg 1300 körül

Mecklenburg 1815–1934

A 6. században a szláv obodritek és vilcek által megszállt területét 1160-ban Oroszlán Henrik szász herceg hódította meg. Az idetelepedett németek lassan teljesen elnémetesítették a lakosságot. A 13. században több fejedelemségre bomlott, amelyeket 1348-ben IV. Károly német-római császár hercegi rangra emelt.

IV. János, V. Albert (Albrecht) és a rostocki tanács 1419-ben alapítottak az első egyetemet a Baltikumban.

1500 óta Mecklenburg az Alsó-szászországi Körzethez tartozott. 1621-ben két hercegség alakult ki, Mecklenburg–Güstrow és Mecklenburg–Schwerin, aztán 1695-ben újraegyesült, és végül 1701-ben ismét kettészakadt Mecklenburg–Schwerinre és Mecklenburg–Strelitzre a hamburgi szerződés alapján. 1815-ben nagyhercegségekké alakultak. 1867-ben a két nagyhercegség belépett az Északnémet Szövetségbe, majd 1871-ben a Német Császárság része lett. 1919-ben a terülen két szabadállam alakult: Freistaat Mecklenburg–Schwerin és Freistaat Mecklenburg–Strelitz. 1934. január 1-jétől egységes Mecklenburgi tartomány (németül Land Mecklenburg). 1949-ben az NDK része lett. 1952-1990 között Schwerin, Rostock és Neubrandenburg kerületek alakultak belőle Elő-Pomerániaval együtt. A német egység megvalósulásával 1990. október 3-án jött újra létre Mecklenburg–Elő-Pomeránia.

Mecklenburgi uralkodók

Portré	Uralkodó	Uralkodott	Szülők	Megjegyzések
Mecklenburg-Schwerin
	III. Albert *1338 †1412. április 1.	herceg 1384 – 1412	II. Albert Euphemia Eriksdotter , II. Magnus svéd kiraly testvére	svéd király 1363 és 1389 között
	IV. Frigyes Ferenc *1882. április 9. Palermo †1945. november 17. Flensburg	nagyherceg 1897 – 1918	III. Frigyes Ferenc Anastasia, I. Miklós orosz cár unokaja	utolsó Mecklenburg-Schwerini nagyherceg
Mecklenburg-Strelitz
	II. Adolf Frigyes *1658. október 19. †1708. május 12.	herceg 1701 – 1708	I. Adolf Frigyes Dannenbergi Mária Katalin
	III. Adolf Frigyes *1686. június 7. †1752. december 11.	herceg 1708 – 1752	II. Adolf Frigyes Mária, Mecklenburg-Güstrowi Gusztáv Adolf leánya
	IV. Adolf Frigyes *1738. május 5. Mirow †1794. június 2. Neustrelitz	herceg 1752/53 – 1794	Károly, II. Adolf Frigyes fia Sachsen-Hildburghauseni Erzsébet Albertina
	II. Károly *1741. október 10. Mirow †1816. november 6. Neustrelitz	herceg 1794 – 1815 nagyherceg 1815 – 1816	Károly, II. Adolf Frigyes fia Sachsen-Hildburghauseni Erzsébet Albertina	A tizenegy gyereké között volt Lujza, aki III. Frigyes Vilmos porosz király felesége lett
	György *1779. augusztus 12. Hannover †1860. szeptember 6.	nagyherceg 1816 – 1860	II. Károly Hessen-Darmstadti Friederike
	II. Frigyes Vilmos *1819. október 17. Neustrelitz †1904. május 30. Neustrelitz	nagyherceg 1860 – 1904	György Hessen-Kasseli Mária
	V. Adolf Frigyes *1848. július 22. Neustrelitz †1914. június 11. Berlin	nagyherceg 1904 – 1914	II. Frigyes Vilmos Auguste Karoline, III. György brit király unokaja
	VI. Adolf Frigyes *1882. június 17. Neustrelitz †1918. február 24. Neustrelitz	nagyherceg 1914 – 1918	V. Adolf Frigyes Anhalt-Dessaui Erzsébet	öngyilkos lett
	IV. Frigyes Ferenc *1882. április 9. Palermo †1945. november 17. Flensburg	kormányzó 1918 – 1918	III. Frigyes Ferenc Anasztaszija, I. Miklós orosz cár unokája	utolsó Mecklenburg-Schwerini nagyherceg