Zugspitze

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zugspitze
ZugspitzeJubilaeumsgratHoellental.JPG
A Zugspitze-csúcs az Alpspitze csúcsáről fényképezve, a bal oldalon a Jubiläumsgrat látható

Magasság 2962,06 m
Hely  Németország
 Ausztria
Hegység Alpok
Első megmászás 18. század közepén, ismeretlen hegymászó
Legkönnyebb útvonal A Reintalon át a Knorrhüttéig a Platton tovább
Elhelyezkedése
Zugspitze  (Alpok)
Zugspitze
Zugspitze
Pozíció az Alpok térképén
é. sz. 47° 24′ 26″, k. h. 10° 59′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 26″, k. h. 10° 59′ 49″
A Zugspitze nyugatról
A müncheni ház a csúcsnál

A Zugspitze (ˈʦuːkʃpɪʦə) (bajor nyelvjárásban: Zugspitz), 2962 méter tengerszint feletti magasságával Németország legmagasabb hegycsúcsa. A Keleti-Alpokon belül az Északi-Mészkő Alpokhoz tartozó Wetterstein-hegységnek egy része. A Zugspitze határhegy Németország és Ausztria között. Azért kapta a nevét, mert a meredek sziklákról az északi lábánál gyakran zúdulnak le lavinák (a Spitze szó németül „csúcsot” jelent). A legközelebbi település az osztrák oldalon Ehrwald, a német oldalon Grainau.

Geológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jellemző felépítő kőzet a wettersteini mészkő, egy karbonátfajta, ami ezen a terület jellemző építőkőzet. A késő triász időszakban alakult ki. A kőzet dasycladeát tartalmaz, ami egy sekély tropikus lagúnákban előforduló tengeri alga.

Fekvése és környezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zugspitze a Zugspitze-hegymasszívum fő- és legmagasabb csúcsa. A Schneefernerkopffal (2875 m), a három oromból álló Wetterspitzennel (északi (2746 m), déli (2750 m) és keleti Wetterspitze (2668 m)), valamint a Gatterlel (2023 m) alkotja, illetve veszi körbe a Zugspitzplatt nevű fennsíkot. A masszívumnál összefut három hegygerinc: a Wetterstein-Hauptkamm, ami a határvonal a két ország között, a Blassenkamm, valamint a Waxensteinkamm. Azon kívül található még ott két gleccser, a Schneeferner és a Höllentalferner.

Az adatok a Zugspitze-csúcs pontos magasságáról sokáig pontatlanok voltak, a mérések 2960 m és 2970 m között ingadoztak. Jelenleg a hivatalos magassági adat 2962,06 m, amit a bajorországi „Földmérési és Geoinformatikai Hivatal” (Landesamt für Vermessung und Geoinformation) igazolt. Osztrák adat szerint a hegy 27 méterrel magasabb, mint a németek által mért érték, ez egyébként a módszerek különbözőségében rejlik. Ausztriában más alapponthoz viszonyítják a tengerszint feletti magasságot. Ott még a Monarchia idejéből hagyományosan az Adriai-tenger vízszintje, a trieszti (Triester Pegel) alapján mérik a földrajzi pontok magasságát, Németországban pedig az amszterdami tengeri vízszinthez igazodnak. A Földközi-tenger vízszintje (így az Adriáé is) pedig a nagyobb párolgás miatt mindig alacsonyabb, mint az Északi-tengeré.

A Jubiläumsgrat a Zugspitze főcsúcsát köti össze a Hochblassennel (2706 m). Közben a három Höllentalspitzét (2740 m), a Vollkarspitzét (2630 m) és sok emelkedést meg kell tenni illetve megkerülni. Kezdők számára igen veszélyes e mászótúra megkísérlése.

A Zugspitzén 6 kunyhó, illetve menedékház (Hütte)[1] található:

  • A Münchner Haus (2959 m) Németország legmagasabban fekvő menedékháza. 1935 óta a Barth család üzemelteti a házat. Már a 2000-es évek elejétől ott van egy meteorológiai állomás, ami adatokat a Global Atmosphere Watch programnak gyűjti.
  • A Schneefernerhaus (2650 m) egy volt szálloda, amit 1931. június 20-án nyitottak. 1965-ben egy lavina miatt 10 ember meghalt és 21 megsérült. Azóta már csak kutatóállomásként működik.
  • A Wiener-Neustädter-Hütte (2213 m) a nyugati sziklafalon áll, amely már osztrák terület, 1884-ben építették.
  • A Knorrhütte (2052 m) felépítésének szükséges pénzt 1855-ben Angelo Knorr adta.
  • A Höllentalangerhüttét (1381 m) már 1894-ben felépítették. Ma még mindig úgy néz ki mint 1925-ben. Májustól októberig 80 alvóhelyet kínál.
  • A Reintalangerhütte (1366 m) 1912 óta a Reintal végénél áll, a Partnach forrása közelében. Májustól októberig 90 hálóhelyet biztosít.

Egy híres völgy, a Höllental, ami a Blassenkamm és a Waxensteinkamm között fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zugspitzét először 1590-ben említették ezzel a névvel egy határ leírásában. 200 évre rá a név még mindig elég ismeretlen volt, például egy 1796-ban Bajorországról szóló utazási kalauzban még nincs benne. A helyi lakók főleg állattenyésztésből és fakereskedésből éltek. A magas Zugspitze-hegymasszívum gazdaságilag nem volt kiaknázható.

A 19. században egyre érdekesebbé vált a masszívum feltárása. 1897. augusztus 7-én elindult az első dokumentált expedíció Garmisch-Partenkirchenből. A tagjai voltak François Gabriel Graf von Bray, a regensburgi botanikus kert vezetője, a botanikus Kaspar Graf von Sternberg, professzor Charles François Duval, Reinhard Friedrich Freiherr von Werneck és 12 helyi lakó vezetőként és segítőként. Az expedíció célja a Partnach folyó hőmérsékletének megvizsgálása volt, a forrástól a Rheintal nyugat végéig, valamint a régió növényvilágának kutatása. Bray gróf jelentésében egy helyen sem említi a Zugspitzét, amelyhez nagyon közel járhattak.

Zugspitze Airview 01.jpg

Létezik egy olyan legenda is, amely szerint I. Ferenc József 1854-ben, az esküvője alkalmából ajándékozta a Zugspitzét a Német Szövetségnek, amikor I. Vilmos porosz király Bécsben látogatást tett nála.

A csúcs a sűrű beépítettség miatt eredeti formájában már nem látható. A keleti csúcskereszt azonosítja a volt helyét. A nyugati csúcsot, ami egy méterrel magasabb volt a keletinél, az első világháborúban felrobbantották. A középső csúcsot 1931-ben átalakították, amikor építették a Schneeferner-házat. Az 1900-ban készült fényképen még látszik a létező nyugati csúcs a müncheni ház mögött. Helyét egy rúd jelzi.

A Zugspitzén működik Németország legmagasabb kihelyezett postai fióküzlete, ami a 82475 (Garmisch-Partenkirchen) irányítószámhoz tartozik.

Első megmászás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1820. augusztus 27-én Josef Naus hadnagy, a Bajor Királyság topográfiai hivatala („Königlich Bairisches Topographisches Bureau”) rendeletére Maier segédével és a vezető Johann Georg Deutschllal együtt felmászott a Zugspitzére. Ezzel ő lett az első ismert hegymászó, aki a nyugati csúcson járt. Egyes térképek szerint feltételezhető, hogy 1770 körül helyi hegymászók már feljutottak a csúcsra. Azon a térképen az út „Gang-Steig”-ként van bejegyezve. A pontos kifejezés a „ybers blath ufn Zugspitz”, ami a nyelvjárásban azt jelenti, hogy „a Platton keresztül a Zugspitzre”. Azonkívül megvan az időpont, amikor ténylegesen megtették ezt az utat.[2][3]

1853-ban Karoline Pitzner volt az első nő a csúcson.[4]

Az első megmászás, amit télen végrehajtottak, 1882. január 7-én, Ferdinand Kilger, Josef és Heinrich Zametzer, valamint Heinrich Schwaiger nevéhez fűződött.

Az obszervatórium felavatása 1900. július 19-én
Klímadiagramm

Meteorológiai állomás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1898 őszén Adolf Wenz kezdett el egy meteorológiai obszervatóriumot a csúcsra építeni. A Központi Meteorológiai Intézmény („Meteorologische Zentralanstalt”) Münchenben, a német és az osztrák „Alpok Egyesület” (DuÖAV) összedolgoztak az ügyben. 1899 júliusában át tudták adni az obszervatóriumot a királyi kormánynak. Az első ember, aki ott dolgozott és át is telelt, a meteorológus, hegymászó és későbbi Antarktisz-kutató Josef Enzensperger volt. Egy rövid megszakítást kivéve (a második világháború után), folyamatosan figyelték az időjárás változásait. Napjainkban a német időjárási szolgálat („Deutscher Wetterdienst”) üzemelteti az állomást.

2007 augusztusában a csúcsplató alatt fúrtak egy 60 m mély lyukat a kőzetbe. Egy 15 éves projekt folyamán a örökfagyott talaj változásait érzékelőkkel meg lehet vizsgálni.

A csúcs megmászása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Útvonalak a csúcsra:

A legegyszerűbb út a Partnachklamm nevű szurdokon át vezet, aztán tovább a Reintal-on a Zugspitzplatt-ig. A következő szakasz a Sandreiüe a Schneeferner-ház mellett tovább a csúcsra. A csúcsnál vannak részben kiépített szakaszok. Ezen úton a Bockhüttében, a Reintalangerhüttében vagy a Knorrhüttében lehet pihenni. Kondíció szerint 8-10 órát kell tervezni.

  • Grainauról a Höllentalon át

Egy nehezebb út a Grainauhoz tartozó Hammersbachnál kezdődik, aztán átvezet a Höllentalklammon a Höllentalanger-kunyhóhoz, tovább a völgy végéig, és onnan az úgynevezett létrán („Leiter”) és a deszkán („Brett”) át kell menni. Ezen a szakaszon találhatók vaslétrák és vasszegecsek. Ez az út csak ügyes és nem szédülő hegymászóknak ajánlott. Ezen rész után az út tovább vezet a Höllentalferneren, ami után jön egy Via Ferrata az Irmerschartén, ami a csúcsra vezet. Összesen 7-8 órát kell tervezni. A Höllentalangerhütte éjjeli szállást tud biztosítani. Nyáron a fokozottabb jégolvadás miatt hágóvasat szükséges használni. Ráadásul nyáron nehezebb a gleccserszakadékok átlépése. A gleccseren fontos a normál utat („Normalweg“) betartani, ami kb. a közepén vezet fel. Más részen is vannak veszélyes gleccserszakadékok.

Mindkét úton 2200 métert kell megtenni. Az, aki a második utat választja, ne felejtse el, hogy a végén még a legfárasztóbb részt, a Via Ferratát meg kell tenni.

  • Az Eibseetől vagy Ehrwaldtól a nyugati hegyoldalon:

A legrövidebb út az Eibsee-nél kezdődik, onnan a Wiener-Neustädter-kunyhóhoz vezet. A kunyhó Ehrwaldról, a Georg-Jäger nevű Via Ferratán át is elérhető. A két út összefut az „Ehrwalder Köpfennél”, és később még egyszer a második tiroli kötélpálya pillérénél. A 2213 m magasságban fekvő kunyhó egy üst formájú völgyben („Schneekar”) áll, ami egyben hógyűjtő (firn) is. Onnan a közepesen nehéz Via Ferrata a régi Tiroli kötélpálya első állomása mellé vezet. Útközben látszik egy természetes bányajárat, az úgynevezett „Stopselzieher”. Aztán tovább vezet az útvonal a hegygerincig, és onnan fel a csúcsra. Ez a legrövidebb út.

Ehrwaldról van még egy másik lehetőség az „Ehrwalder Almon” („Ehrwaldi legelő”) és a Hochfeldernjoch-on át a Gatterlig. Azután a Plattsteigról a Knorrhütte elérhető. Onnan tovább lehet mászni a Zugspitzplatton át a csúcsra. Összesen kb. 6-7 órát tart ez az út, ami 2005 óta a „Zugspitz-Extremberglauf” útvonala, egy extrém hegyi futás. Az eddigi legjobb teljesítmény 2 óra 3 perc és 3 másodperc.

Egy igazi kihívást jelent a Jubiläumsgrat megmászása az Alpspitzról a Zugspitzére. A Jubiläumsgrat nem Via Ferrata, hanem egy természetes hegygerinc. Az UIAA (Union Internationale des Associations d’Alpinisme) fokbeosztása szerint III. fokú részeket biztosítás nélkül kell átmászni. Csak tapasztalt hegymászók tudják teljesíteni ezt a szakaszt.

Bármelyik úton haladunk, fontos figyelembe venni, hogy a Zugspitze a viharok miatt hírhedt.

Gazdasági jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hegyi vasutak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tiroli kötélpálya völgyállomása

A csúcs kétfajta járművel érhető el: fogaskerekű vasúttal vagy kötélpályával. A leghosszabbak az Eibseeseilbahn nevű kötélpálya, a Bayerische Zugspitzbahn (Bajor Zugspitze-vasút) és a Tiroler Zugspitzbahn (Tiroli Zugspitze-vasút). Egy oda-vissza jegy a tiroli kötélpályára 33 euróba került 2008 júliusában, a Bayerische Zugspitzbahnnal 45 euróba. Egy menet kb. 10 percig tart.

A Bajor Zugspitze-vasút egy 1 méteres nyomtávolságú fogaskerekű vasút, ami Garmisch-Partenkirchenről vezet fel a csúcsra. 1928 és 1930 között építették. A Bayerische Zugspitzbahn Bergbahn AG (ami főleg a Garmisch-Partenkirchen község birtokában van) üzemelteti a vonalat.

Az Eibseeseilbahnt a Heckel cég készítette 1962-ben. 4450 méter hosszú pályán érhető el a csúcs, ahol Németország legmagasabb kötélpályapillére (85 m) áll. A tiroli kötélpályát, ami egy 1926-ban készített régi pálya utódja, 1989 és 1991 között építették, az Ehrwald nevű településnél indul.

Azon kívül van még három rövidebb kötélpálya:

  • 1991-ben építettek egy 995 m hosszú gleccser-kötélpályát, ami a Zugspitzplattot a csúccsal köti össze. Így lehetséges a fogaskerekű vasúttal és a kötélpályával egy körutazást tenni.
  • 1950-ben kész lett a 230 m hosszú Hangbahn, amit 1965-ben egy lavina megrongált. A pálya a Zugspitzplattot és a Schneeferner-házat (akkoriban szállodaként működött) köti össze. Ma már csak üzenetküldőként a Zugspitzplatt és a schneeferneri környezetkutató állomás használatában van.
  • 1930-31 között a Bleichert-Zuegg nevű cég épített egy 735 m hosszú légi kötélpályát a Schneeferner-ház és a csúcs között. Amióta (1992) a Schneeferner-ház nem szolgálja a turizmust, lebontották ezt a pályát.

Síelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zugspitzplatt kb. 350 méterrel a csúcs alatt található. Az enyhén lejtős felszínen fekszik Németország egyetlen gleccser-síterülete, ami a Reintalhoz vezet. A globális felmelegedés hatása miatt nyáron körülményesen kell védeni a felvonószerkezetet.[5]

Zugspitze Rádióadó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zugspitze adótornyáról sugározzák az „Antenne Bayern” című rádióprogramot a 102,7 MHz frekvencián, 2 kW-tal. Főleg Felső-Bajorországban és a Schwaben (Svábország) kormányzási területen hallgatható a program. Észak-Olaszországban a topográfiai adottságok miatt túl rossz a minőség. A Zugspitze osztrák oldalán van az ORS (Osztrák Rádióadó Kft., Österreichische Rundfunksender GmbH) adókészüléke. Onnan sugározzák az Ö1-t (91,6 MHz), a Radio Tirolt (95,3 MHz), az Ö3 (97,1 MHz) és az FM4-t (100,7 MHz). Az exponált helyzet miatt, ezek a programok Felső-Bajorországban és Schwabenban is meghallgathatók. A német és osztrák oldalon vannak tartóoszlopok az irányított rádiózásnak is. A meteorológiai állomás tornyán van egy amatőrrádió-reléállomás. A hívójel DB0ZU, a használt frekvencia 144 és 174 MHz között, 400 és 460 MHz között és 1,240 - 1,300 GHz van.

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép Ausztria irányába (a Schneefernerrel)
Panorámakép Németország irányába (az Eibseevel)
  • 1953 óta minden év szeptember második vasárnapján tartanak egy misét minden olyan elhunyt hegymászónak, síelőnek és bajor rendőrnek, aki a szolgálat folyamán a hegy közelében meghalt. Ez az úgynevezett Gatterlmesse.
  • 1958. március 29-én három repülő és egy vitorlázó repülőgép landolt a Zugspitze egy gleccserén. 2008. május 3-án egy kisrepülőgép is leszállt ott.[6]
  • 1965. május 15-én 10 ember halt meg, amikor egy lavina zúdult a Schneeferner-ház nyári teraszán át a Zugspitze-masszívumnál található liftekig. Ez az esemény adott ösztönzést az állami lavinariasztási szolgálat, valamint helyi lavina bizottságok felállítására.
  • 2008. május 16-án nyilvánosságra hozták a német nemzeti labdarúgócsapat összeállítását a Zugspitzén, ami egy első "ráhangolás" volt az Európa Bajnokságra.
  • 2008. július 13-án két sportoló meghalt a hegyfutás alatt. További hat ember erős lehűléssel kórházba került.[7]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Hütte szó leginkább menedékháznak, vagy kunyhónak fordítható. Azonban ez nem a teljes és pontos megnevezés, mert a Hüttében általában lehet enni, inni, étteremként is működik. A magyarban is használatos, elsősorban a síelők körében, példa rá a Hóhatár Hütte
  2. Pressemitteilung des Deutschen Alpenvereins zur Erstbesteigung (németül)
  3. DAV Panorama Heft 5 2006
  4. wissen.de: Zugspitze – Drähte, Gleise, Wetterfrösche (németül)
  5. Hägler, Max: Pflaster für den Gletscher (nyomtatott verzió: 5. oldal, 2007. május 18.). (Hozzáférés: 2008. december 17.)
  6. Flugzeug auf Zugspitze gelandet (németül)
  7. Süddeutsche Zeitung:Zwei Tote bei Extrem-Berglauf –Staatsanwaltschaft untersucht Zugspitz-Drama, 2008. július 14. (németül)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hiebeler, Toni. Zugspitze – Von der Erstbesteigung bis heute. Mosaik Verlag. ISBN 3-570-00651-4 (1979) 
  • Schott, Heinrich. Chiemsee-Naturführer. Landesbund für Vogelschutz (1988) 
  • Dauer, Toni. Die Zugspitze: Menschen – Massen – Mythen. Bruckmann Verlag (2007) 
  • Wehrle, Charly. Das Reintal – Der alte Weg zur Zugspitze. Panico Alpinverlag. ISBN 3-936740-01-1 (2002) 
  • Brunner, Kurt, Thomas, Horst (2007.). „Eine Karte des Zugspitzgebiets (18. Jh.) und die Wirrnisse um die Erstbesteigung”. Cartographica Helvetica. Hozzáférés ideje: 2008. december 17.  
  • Doenicke, Ulrich (2004. február). „Auf die Zugspitze. Ein Berg wird bezwungen”. P.M. History. Hozzáférés ideje: 2008. december 17.  

Filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zugspitze témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Zugspitze című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.