„Budapest kerületei” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→A kerületek főbb adatai: és ez csak az első 2 kerület... a többihez most nincs.... |
→A kerületek főbb adatai: még 3 |
||
39. sor: | 39. sor: | ||
|- |
|- |
||
| data-sort-value="3" | [[Budapest III. kerülete|III.]] |
| data-sort-value="3" | [[Budapest III. kerülete|III.]] |
||
| Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat<ref>[https://or.njt.hu/eli/v01/735661/r/2013/22 Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról], or.njt.hu (hozzáférés: 2022. január 4.</ref> |
|||
| Óbuda-Békásmegyer |
|||
|[[Kiss László (politikus)|Kiss László]] |
|[[Kiss László (politikus)|Kiss László]] |
||
|[[Momentum Mozgalom|Momentum]]-[[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|DK]]-[[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]-[[Párbeszéd Magyarországért|PM]]-[[Lehet Más a Politika|LMP]] |
|[[Momentum Mozgalom|Momentum]]-[[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|DK]]-[[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]-[[Párbeszéd Magyarországért|PM]]-[[Lehet Más a Politika|LMP]] |
||
48. sor: | 48. sor: | ||
|- |
|- |
||
| data-sort-value="4" | [[Budapest IV. kerülete|IV.]] |
| data-sort-value="4" | [[Budapest IV. kerülete|IV.]] |
||
| Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata<ref>[https://ujpest.hu/rendeletek/2019-22.pdf Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról], ujpest.hu - 2019.</ref> |
|||
| Újpest |
|||
|[[Déri Tibor (politikus)|Déri Tibor]] |
|[[Déri Tibor (politikus)|Déri Tibor]] |
||
|[[Momentum Mozgalom|Momentum]]-[[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|DK]]-[[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]-[[Párbeszéd Magyarországért|PM]]-[[Lehet Más a Politika|LMP]] |
|[[Momentum Mozgalom|Momentum]]-[[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|DK]]-[[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]-[[Párbeszéd Magyarországért|PM]]-[[Lehet Más a Politika|LMP]] |
||
57. sor: | 57. sor: | ||
|- |
|- |
||
| data-sort-value="5" | [[Budapest V. kerülete|V.]] |
| data-sort-value="5" | [[Budapest V. kerülete|V.]] |
||
| Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata<ref>[https://www.belvaros-lipotvaros.hu/_user/browser/File/egyseges_rend_2/szmsz.pdf Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (III. 11.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról a 10/2012. (II.13), az 5/2013. (II.21.) és a 8/2014. (III.24.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben], belvaros-lipotvaros.hu (hozzáférés: 2022. január 4.</ref> |
|||
| Belváros-Lipótváros |
|||
| [[Szentgyörgyvölgyi Péter]] |
| [[Szentgyörgyvölgyi Péter]] |
||
|[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] |
|[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] |
A lap 2022. január 4., 11:33-kori változata
Budapest kerületei Budapest főváros helyi önkormányzati és közigazgatási egységei. Magyarország fővárosa, Budapest kétszintű önkormányzati rendszerrel rendelkezik, 1994 óta[1] 23 kerületre oszlik, ezeket római számokkal jelölik, emellett közülük 20-nak saját (az önkormányzata által megállapított) neve is van. A kerületeknek saját képviselő-testületük és polgármesterük van, míg a teljes főváros élén a főpolgármester áll, képviselő-testülete a Fővárosi Közgyűlés – Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelete alapján a főváros területén történő összehangolt és hatékony helyi önkormányzati feladatellátás érdekében (a kerületi önkormányzatok, illetve Budapest Főváros Önkormányzata saját hatáskörét nem sértve) együttműködik és egyeztetéseket folytat a kerületi önkormányzatokkal (illetve e mellett biztosítja a fővárosi nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit is).
A kerületek főbb adatai
A táblázat a fejléc megfelelő helyére kattintva átrendezhető.
Kerületszám | Önkormányzat hivatalos (vagy rövidített) neve | Polgármester[mikor?] | Jelölő szervezetek | Népesség[mikor?] | Terület (km²)[mikor?] | Népsűrűsége (fő/km²)[mikor?] | Létrehozásának dátuma |
---|---|---|---|---|---|---|---|
I. | Budavári Önkormányzat[2] | V. Naszályi Márta | Momentum-DK-MSZP-PM-LMP | 25 172 | 3,41 | 7 381,82 | 1873. november 17. |
II. | Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat[3] | Őrsi Gergely | Momentum-DK-MSZP-PM-LMP | 89 452 | 36,34 | 2 461,53 | 1873. november 17. |
III. | Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat[4] | Kiss László | Momentum-DK-MSZP-PM-LMP | 130 560 | 39,70 | 3 288,66 | 1873. november 17. |
IV. | Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata[5] | Déri Tibor | Momentum-DK-MSZP-PM-LMP | 100 071 | 18,82 | 5 317,27 | 1950. január 1.[m 1] |
V. | Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata[6] | Szentgyörgyvölgyi Péter | Fidesz-KDNP | 26 013 | 2,59 | 10 043,63 | 1873. november 17. |
VI. | Terézváros | Soproni Tamás | Momentum-DK-MSZP-PM-LMP | 38 541 | 2,38 | 16 193,7 | 1873. november 17. |
VII. | Erzsébetváros | Niedermüller Péter | Momentum-DK-MSZP-PM-LMP | 52 362 | 2,09 | 25 053,59 | 1873. november 17. |
VIII. | Józsefváros | Pikó András | Momentum-DK-MSZP-PM-LMP | 76 916 | 6,85 | 11 228,61 | 1873. november 17. |
IX. | Ferencváros | Baranyi Krisztina | Momentum-DK-MSZP-PM-LMP | 59 720 | 12,53 | 4 766,16 | 1873. november 17. |
X. | Kőbánya | D. Kovács Róbert Antal | Fidesz-KDNP | 78 030 | 32,49 | 2 401,66 | 1873. november 17. |
XI. | Újbuda | László Imre | Momentum-DK-MSZP-PM-LMP | 148 517 | 33,49 | 4 434,67 | 1934. március 1.x |
XII. | Hegyvidék | Pokorni Zoltán | Fidesz-KDNP | 57 566 | 26,67 | 2 158,46 | 1940. július 1.x |
XIII. | — | Tóth József | Momentum-DK-MSZP-PM-LMP | 121 657 | 13,44 | 9 051,86 | 1938. június 15.x |
XIV. | Zugló | Horváth Csaba | Momentum-DK-MSZP-PM-LMP | 124 218 | 18,13 | 6 851,52 | 1935. június 15.x |
XV. | Rákospalota-Pestújhely-Újpalota | Németh Angéla | Momentum-DK-MSZP-PM-LMP | 79 675 | 26,94 | 2 957,5 | 1950. január 1. |
XVI. | — | Kovács Péter | Fidesz-KDNP | 74 499 | 33,51 | 2 223,19 | 1950. január 1. |
XVII. | Rákosmente | Horváth Tamás | Fidesz-KDNP | 87 673 | 54,82 | 1 599,29 | 1950. január 1. |
XVIII. | Pestszentlőrinc-Pestszentimre | Szaniszló Sándor | Momentum-DK-MSZP-PM-LMP | 102 216 | 38,60 | 2 648,08 | 1950. január 1. |
XIX. | Kispest | Gajda Péter | Momentum-DK-MSZP-PM-LMP | 59 648 | 9,38 | 6 359,06 | 1950. január 1. |
XX. | Pesterzsébet | Szabados Ákos | független | 65 611 | 12,19 | 5 382,36 | 1950. január 1. |
XXI. | Csepel | Borbély Lénárd | Fidesz–KDNP | 76 092 | 25,75 | 2 955,03 | 1950. január 1. |
XXII. | Budafok-Tétény | Karsay Ferenc | Fidesz–KDNP | 55 112 | 34,25 | 1 609,11 | 1950. január 1. |
XXIII. | Soroksár | Bese Ferenc | független | 22 965 | 40,77 | 563,28 | 1994. december 11. |
x: Bár az 1930. évi XVIII. törvénycikk hozta létre, ténylegesen csak a jelzett dátummal kezdte meg működését.
|
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A kerületek története
1873 és 1930 között
1872 decemberében fogadták el Pest, Buda és Óbuda egyesítését, a mai Budapest 1873 őszén jött létre. A főváros napját az egyesítés emlékére november 17-én ünnepelik, ugyanis 1873-ban ezen a napon ült össze az egyesített város tanácsa átvéve az elődvárosok tanácsától az ügyek intézését (ez azonban csak egy volt az egyesítéshez kapcsolódó átszervezés eseményei közül, az önkormányzati választást már szeptemberben megtartották, a főpolgármestert és a polgármestert pedig októberben megválasztották).
A három város egyesítéséből létrejött Budapest eredetileg 10 kerületre oszlott:
- a Duna jobb partján (Buda és Óbuda): I. kerület (Vár, Tabán és Krisztinaváros), II. kerület (Országút és Víziváros) és III. kerület (Újlak és Ó-Buda)
- a Duna bal partján (Pest): IV. kerület (Belváros), V. kerület (Lipótváros), VI. kerület (Terézváros), VII. kerület (Erzsébetváros), VIII. kerület (Józsefváros), IX. kerület (Ferencváros) és X. kerület (Kőbánya)
1930 után
1930 májusában az 1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő 10 év folyamán alakultak meg ténylegesen. Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet.
A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki a Duna jobbparti oldalán, az egykori Buda területén. A XI. kerület 1934. március 1-jétől, a XII. kerület pedig 1940. július 1-jétől működött ténylegesen.
A XIII. és XIV. kerületet a balparti részen, az egykori Pest területén alakították ki úgy, hogy az addigi V., VI., VII. és X. kerületeknek a Dráva utca – Aréna út (ma Dózsa György út) – Kerepesi út – akkori városhatár (északi körvasút) – Duna által határolt kültelki területét elszakították és két részre osztották a váci vasútvonal mentén. A nyugati rész lett a XIII., mely 1938. június 15-től, a keleti pedig a XIV. kerület, mely 1935. június 15-től kezdte meg tényleges működését. Az újonnan alakított kerületek nevet is kaptak, amelyek azonban nem mentek át a köztudatba, a második világháború után nem használták őket (XI. Szentimreváros, XII. Mátyáskirályváros, XIII. Magdolnaváros, XIV. Rákosváros). Az addig Lipótvárosnak nevezett V. kerületet 1937-ben átnevezték Szentistvánvárosra, de az ottani lakosoknak nem tetszett a változás, a második világháború után ismét a Lipótváros nevet használták.
A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett.
Az átszervezés következtében a korábbi szerkezet, amely az apró IV. kerületből és az azt sugárirányban körülvevő és (kivéve a VIII. kerületet) a városhatárig nyúló kerületekből állt, jelentősen megváltozott. A Belvárost további kis kiterjedésű kerületek vették körül: az I., az V., a VI. és a VII., melyek azonban rendkívül sűrűn lakottak voltak, így népesség szerint egyáltalán nem számítottak kicsinek.
1950 után
1950. január 1-jén Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéből (Pest megye majd csak február 1-jével alakul meg) hét megyei várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest) és tizenhat nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár). Budapest területéhez csatolták továbbá Csömörtől Szabadságtelepet, Nagykovácsitól Adyligetet és Vecséstől a Ferihegyi repülőteret és környékét.
Az így kialakult Nagy-Budapestet 22 kerületre osztották. A korábbi 14 kerületből egyet (IV.) megszüntettek, és az összes többinek a határai is kisebb-nagyobb mértékben megváltoztak. A fővárossal egyesített 23 településből hármat, a hozzácsatolt három településrészből egyet a régi kerületekhez csatoltak (Albertfalva – XI., Békásmegyer – III., Pesthidegkút – II., Adyliget – II.). A többi 20 egyesített településből és két településrészből kilenc új kerületet hoztak létre. A legészakabbra fekvő Újpest kapta a megszűnt IV. kerület sorszámát, a többi nyolc új kerület pedig körben sorrendben a XV-XXII. számokat. Ezek területe nagyjából az alábbiak szerint alakult ki (a kerülethatárok kisebb-nagyobb részben szinte mindenütt eltérnek az egykori települések határaitól):
- IV. kerület: Újpest megyei város (m.v.) és Rákospalota területéből Istvántelek
- XV. kerület: Rákospalota m.v. (Istvántelek kivételével) és Pestújhely nagyközség (nk.)
- XVI. kerület: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nk., továbbá Szabadságtelep Csömörtől
- XVII. kerület: Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nk.
- XVIII. kerület: Pestszentlőrinc m.v., Pestszentimre nk., továbbá a Ferihegyi repülőtér és környéke Vecséstől
- XIX. kerület: Kispest m.v.
- XX. kerület: Pesterzsébet m.v. és Soroksár nk.
- XXI. kerület: Csepel m.v.
- XXII. kerület: Budafok m.v., Budatétény és Nagytétény nk.
A legutóbbi változás 1994-ben történt, amikor az egykori Soroksár területén létrejött a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással.
Városrészek
Budapest 23 kerületének 2007-ben még 198 városrésze volt. Azóta alakultak újabbak is (pl Palotanegyed), illetve a 2012. december 12-én kelt rendeletben a Fővárosi Közgyűlés részben újraszabályozta a városrészek nevét és területét, aminek folytán egyes városrészeket megszüntettek. A rendelet nyomán Budapestnek ma 203 városrésze van.
A legtöbb, szám szerint 33 városrésszel (amiből hármon másik kerülettel is osztozik) a II. kerület büszkélkedhet, míg a legkevesebb, egészen pontosan egyetlen városrészből a VI. kerület áll, amelyet kizárólag Terézváros alkot.
Margitsziget városrész 2013. július 20. óta nem tartozik egy kerülethez sem. A Margit-sziget a főváros közvetlen igazgatása alá került.
A kerületek testvértelepülései
- Mosbach, Németország
- Varsó Zolinaz kerülete, Lengyelország
- Finike, Törökország