„Hargita megye” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címkék: Visszaállítva Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Visszavontam az utolsó  változtatást (Almaaaaaaaaaaaa), visszaállítva Pegy22 szerkesztésére: nem elég híresek
Címke: Kézi visszaállítás
324. sor: 324. sor:
* [[Vákár Lajos]] a csiki jégkorong meghonosítója
* [[Vákár Lajos]] a csiki jégkorong meghonosítója
* [[Venczel József]] szociológus
* [[Venczel József]] szociológus
* [[Sándor Kincső]] matematikus
* [[Sándor Hanna]] táncművész
|}
|}


A lap 2021. április 17., 21:51-kori változata

Hargita megye (Harghita)
Hargita megye címere
Hargita megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióErdély
MegyeszékhelyCsíkszereda
JelzésHR
Terület6639 km²
Körzethívószám(+40) 266
Népesség
Népesség291 950 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség47 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hargita megye témájú médiaállományokat.

Hargita megye (románul Județul Harghita) Erdély keleti részén helyezkedik el. Székhelye Csíkszereda. Szomszédos megyéi: Maros megye nyugaton, Brassó megye és Kovászna megye délen, Bákó megye (Bacău) és Neamț megye keleten, Suceava megye északon. Az 1968-as megyerendezéssel hozták létre, a Maros–Magyar Autonóm Tartomány megszüntetésével, nagyrészt az egykori Csík vármegye és Udvarhely vármegye területéből.

Földrajz

Az Olt forrásának környéke a Magas-bükk (1416 m) oldalában
A Hargita hegység télen

Hargita megye területe 6639 km². Főként a Keleti-Kárpátok hegyeiből áll, mint például a Csíki-havasok (Ciuc), a Gyergyói-havasok, a Kelemen-havasok és a Hargita (Harghita). Ezen hegységek főként vulkanikus platókból, hegylábakból, és a sűrűbben lakott folyóvölgyekből állnak.

A hegyek eredete vulkanikus, a terület pedig híres meleg forrásairól. Hargita Románia egyik leghidegebb területe, ám nyáron meglehetősen meleg is lehet. Amennyiben elég eső esik, a megye klímája tökéletes az erdei gombák számára.

A megyében ered Románia két fontos folyója, a Maros és az Olt. Ezek a folyók Marosfőnél és Csíkszentdomokosnál erednek egymástól néhány kilométerre. A Maros innen nyugat felé folyik, majd a Tiszába ömlik, míg az Olt dél felé, a Dunába ömlik. (Ezt örökíti meg A Maros és az Olt legendája.) Hargitának sok szép természeti látványossága van, például a Szent Anna-tó, mely egy vulkáni eredetű krátertó a megye déli részén, Tusnád közelében. A Gyilkos-tó egy hegyi tó Gyergyószentmiklós közelében. A Békás-szoros egy megejtően szép, szűk hasadék, melyet a Békás-patak alakított ki.

Hargita megye 10 legmagasabb hegycsúcsa:
Hely Név Magasság Hegység
1. Kelemen-forrás-csúcs 2032 m Kelemen-havasok
2. Rekettyés-csúcs 2021 m Kelemen-havasok
3. Cserbükk 2013 m Kelemen-havasok
4. Csont-hegy 1900 m Kelemen-havasok
5. Vajda-csúcs 1885 m Kelemen-havasok
6. Madarasi-Hargita 1801 m Hargita
7. Nagy-Hagymás 1793 m Hagymás-hegység
8. Fekete-Hagymás 1771 m Hagymás-hegység
9. Drágás-csúcs 1767 m Kelemen-havasok
10. Rákosi-Hargita 1758 m Hargita

Éghajlat

Az éghajlat hegyközi és hegyvidéki, hosszan tartó hideg telekkel és viszonylag meleg nyarakkal. Az évi átlaghőmérséklet 4 °C a hegyeken és 5.6 °C a medencékben. A leghidegebb hónap átlagos hőmérséklete -6.8 °C a medencékben és -4 °C a hegyvidéken, nyáron az átlaghőmérséklet 16 °C ill. 12 °C. A legmagasabb hőmérsékletet (36.5 °C) 1952-ben mérték Székelyudvarhelyen, a legalacsonyabbat (-38 °C (1963. január 18.).]-ben a Gyergyói-medencében. Télen gyakoriak a hőinverziók. A fagyos napok száma az alacsonyabb részeken évi 160. Ritkán előfordulnak késői (júniusi) és korai (szeptemberi) fagyok is. Az évi csapadékmennyiség 550–1000 mm.

Népesség

A magyar nemzetiségűek aránya Hargita megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint
  Magyar többség 80% felett
  Magyar többség 50–80% között
  Magyar kisebbség 20–50% között
  Magyar kisebbség 10–20% között
  Magyar kisebbség 10% alatt

A 2002. évi népszámlálás szerint a megye összlakossága 326 222 fő volt, 2011-ben 310867 főre csökkent. Hargita megyében élnek a legmagasabb arányban magyarok egész Erdélyben. A népesség változása az utóbbi 150 évben (a megye mai területére számítva):[2][3]

Nemzetiségek

Hargita megye etnikai térképe (2002)
magyarok
  70% fölött
  50–70% között
 románok
  70% fölött
  50–70% között

A legutóbbi népszámlálás (2011) eredményei szerint a megye főbb etnikumai a következők: magyar (82,9%), román (12,6%), cigány (1,7%)[3]

A legnagyobb magyar csoport a székelyeké, a legtöbb település népességének többségét ők teszik ki, a románok elsősorban a megye északi részén tömörülnek, központjuk Maroshévíz (Toplița).

  • A székelyföldi megyék etnikai térképe (1992)
    A székelyföldi megyék etnikai térképe (1992)
  • A székelyföldi megyék etnikai térképe (2002)
    A székelyföldi megyék etnikai térképe (2002)

Vallások

Vallások szerint a népesség a következőképpen oszlik meg: római katolikus 65%, ortodox 13%, református 13%, unitárius 7%, egyéb 2%. A székelyek javarészt katolikusok, míg a románok főként ortodox vallásúak.

Közigazgatási beosztása

A megyében 2007. július 1-jén négy municípium ‑ Csíkszereda (Miercurea-Ciuc), Gyergyószentmiklós (Gheorgheni), Maroshévíz (Toplița) és Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc) ‑, öt további város ‑ Balánbánya (Bălan), Borszék (Borsec), Székelykeresztúr (Cristuru Secuiesc), Szentegyházasfalu (Vlăhița) és Tusnádfürdő (Băile Tușnad) ‑ és 58 község van, melyekhez összesen 264 település tartozik.[4]

A megyei tanács

A megyei tanácsot 31 tanácsos – köztük a tanács elnöke – alkotja, akiket legutóbb 2012-ben választott meg a megye lakossága. A tanács jelenlegi elnöke Borboly Csaba, aki az RMDSZ színeiben nyert tisztséget. A táblázatok a 2004-es, 2008-as és 2012-es helyhatósági választások eredményeit mutatják:

2004–2008[5]

Politikai párt Tanácsosok száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 22
Népi Akció Pártja (AP) 3
Szociáldemokrata Párt (PSD) 3
Demokrata Párt (PD) 2
Független 1

2008–2012[6]

Politikai párt Tanácsosok száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 19
Magyar Polgári Párt (MPP) 10
Szociáldemokrata Párt (PSD) 2

2012–2016[7]

Politikai párt

Tanácsosok száma

Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)| 21
Magyar Polgári Párt (MPP) 4
Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 3
Szociálliberális Unió (USL) 3

Főbb települések

Megyei jogú városok

Városok

Hargita megye híres szülöttei

Kapcsolódó szócikkek

Hivatkozások

  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás
  2. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  3. ↑ a b Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
  4. ↑ SIRUTA: Románia közigazgatási területi egységeinek regisztere (román nyelvű). [2003. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 31.)
  5. ↑ Hargita Megye Tanácsa - Tanácstagok. [2009. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 8.)
  6. ↑ Transindex - Hargita megyei végeredmény (2008.jún.3)
  7. ↑ Kovászna Megye Tanácsa: Tanácsosok. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 21.)

Külső hivatkozások


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hargita_megye&oldid=23788620”