Nagy-Hagymás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy-Hagymás
Nagy-Hagymás 1.jpg

Magasság 1792 m
Hely  Románia, Hargita megye
Hegység Hagymás-hegység, Gyergyói-havasok, Kárpátok
Elhelyezkedése
Nagy-Hagymás (Románia)
Nagy-Hagymás
Nagy-Hagymás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 42′ 13″, k. h. 25° 48′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 13″, k. h. 25° 48′ 16″
Sziklaomladék

A Nagy-Hagymás-hegység vagy Bárány-havas (románul: Hășmașul Mare) a Hagymás-hegység legmagasabb pontjával rendelkező hegytömbjeként, a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park részeként a Keleti-Kárpátokban, Hargita és Neamț megye határán fekszik. Kőzettani szempontból kristályos palából (üledékes kőzet) felépülő sziklaformáció. Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében így ír ezen megkapó hegyről és környékéről:[1]

„oly szép és ragyogó táj, melynél szebbet se Svájcz, se Tirol felmutatni nem képes”

Kilátás a Nagy-Hagymásról az Egyes-kő és az Öcsém-tető irányába
A Nagy-Hagymás csúcsköve 1901-ből
Felszálló köd a Nagy-Hagymás előtt

Elhelyezkedése és határai[szerkesztés]

A Nagy-Hagymás-hegység a Kárpátok három nagy földtani egysége közül a középsőbe, az ún. kristályos-mezozóos övezetbe tartozik. Észak felől a Veres-kő és a Fehér-mező mészkő fennsíkja csatlakozik hozzá, amelyen gyakoriak a víznyelők (dolinák), keletről Háromkút, délnyugatról a Kurmatura nyereggel összekapcsolva a hegymászásra is alkalmas 1648 m magas Egyes-kő határolja, nyugatról és délnyugatról pedig az Olt veszi körül.

Kialakulása[szerkesztés]

Alapkőzetei több mint négy milliárd éves átalakult kőzetek, amelyekre a földtörténeti középkorban (mezozoikum) vastag tengeri üledéksor rakodott: a paleozoikum végére a talapzatot alkotó kristályos pala rétegek lesüllyedtek, ebbe a bemélyedésbe (a Hagymás geoszinklinálisa) rakódtak le kisebb-nagyobb szünetekkel a triász-jura és krétakori üledékes, jobbára meszes kőzetrétegek.

Növényzete és állatvilága[szerkesztés]

A hatalmas fenyőerdővel borított hegyhátat és völgyeket a szurdokvölgyek meredek mészkőfalainak gyér és alacsony növényzete teszi változatossá. A tűlevelűek közül a legelterjedtebb a lucfenyő, még előfordul a jegenyefenyő, az erdei fenyő, a vörösfenyő, valamint a törpefenyő, a lombhullatók közül a nyír és a bükk. Védett állatok: zerge, hiúz, barna medve, siketfajd, farkas. A védett növények pedig: havasi gyopár (az ország havasi gyopárban leggazdagabb helye), kisasszonypapucs, henyeboroszlán, sárga tárnics, zergeboglár, pozsoritai hölgymál.

Túraútvonalak[szerkesztés]

A Nagy-Hagymás-hegység csúcsa több útvonal mentén is megközelíthető:

  • Kék sáv: Balánbánya - Kovácspataka - Nyíres sarok - Egyes-kő menedékház - (piros sávon tovább)Kurmatura nyereg - Bárány nyak- Nagy-Hagymás csúcsa
  • Kék sáv: Balánbánya - Balánbányai-víztároló - Olt-Bükk-patak torkolata - Meggyes-patak torkolata (kék kereszten tovább) - Vas-patak völgye - Fehérmező - Nagy-Hagymás csúcsa
  • Kék sáv: Gyilkos-tó - Juh-patak - Hagymás-patak - Fehérmező - Nagy-Hagymás csúcsa

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból (hasonmás kiadás), Babits Kiadó, Szekszárd, 2002, ISBN 9639272779

Források[szerkesztés]

  • Hargita megye útikönyve (Csíkszereda, 1973)
  • Xántus László, Xántus Juliánna: Erdély hegyei 8: Hagymás-hegység és a Gyilkos-tó környéke (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999)

További információ[szerkesztés]