Szopos Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szopos Sándor
Született 1881. szeptember 8.
Csíkszereda
Elhunyt 1954. december 24. (73 évesen)
Kolozsvár
Foglalkozása

Szopos Sándor (Csíkszereda, 1881. szeptember 8.Kolozsvár, 1954. december 24.) festőművész, grafikus.

Életpályája[szerkesztés]

A székely nemesi származású Szopos Sándor 1881. szeptember 8-án született Csíkszeredában. Középiskolai tanulmányait a Csíksomlyói Római Katolikus Főgimnáziumban végezte 1900 nyarán. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1904-ben rajztanári oklevelet szerzett, ahol Székely Bertalan, Hegedűs László, Zemplényi Tivadar, Révész Imre voltak a mesterei. Tanulmányai alatt jelentős anyagi segélyt kapott a csíki magánjavak oktatási alapjából, amely egyedülálló, kulturális fejlesztési forrása volt a székelyeknek. 1905-től Ditróban, Gyergyószentmiklóson tanított.

Első önálló kiállítására 1911-ben került sor Gyergyószentmiklóson, ahol több mint száz alkotása kapott helyet. Ebben az időben ismerkedett meg a Békási-szorosban és Gyilkos-tó környékén dolgozó Nagy Istvánnal, akinek szülőföldet ábrázoló festészete mély benyomást gyakorolt rá.

1913-ban a nagybányai festőiskolában Réti István irányításával dolgozott. 1915-től a dési Állami Főgimnázium rajztanára, ott tartózkodása alatt festőiskolát vezetett.

Képzőművészeti írásai jelentek meg a korabeli napilapokban, folyóiratokban, többek között a Hirnök, a Pásztortűz, a Kolozsvári Szemle, az Ellenzék közölte cikkeit. Az erdélyi magyar képzőművészet hat esztendeje című tanulmánya az Erdélyi Almanachban jelent meg 1925-ben.

1926 őszén tanulmányutat tett Bécsben, Münchenben, Firenzében, Rómában, Assisiben és Velencében. Az összefogás szép példájaként az 1929-es sepsiszentgyörgyi székely tárlaton Nagy Imrével közösen, támogatásként felajánlott festményeikkel segítették a csíkdelnei Szent János templom restaurálását. 1934-ben véglegesen Kolozsváron telepedett le, a Piarista Főgimnáziumban, a Marianum polgári iskola tanárképzőjében, az Unitárius Kollégiumban és Tanítóképző Intézetben tanított. 1935-től Tóth Istvánnal közösen festőiskolájuk működött az Unitárius Kollégiumban. Munkásságának elismeréseként számos képzőművészeti díjjal jutalmazták. 1940-ben Corvin-koszorúval tüntették ki, 1941-ben a Madéfalvi veszedelem című festményéért az Esterházy Pál díjat kapta. 1942-ben Lármafát gyújtó csíki székelyek című festményével a Lotz Károly-aranyérmet nyerte el. 1946-1953 között a kolozsvári Népi Képzőművészeti Iskola önkéntes tanára, 1952-ben Nagy Alberttel és Fülöp Antal Andorral a kolozsvári képtár festményeit restaurálta.

1954. december 24-én 73 éves korában hunyt el, a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Elismert arcképfestő volt, a portré- és tájfestészet mellett számos történelmi témájú alkotása is született. Ugyanakkor könyvek, folyóiratok illusztrálásával is foglalkozott, többek között Sz. Kovács Jenő Verses magyar krónika című művét illusztrálta. Erőssége volt a kiváló rajztudás, az elméleti és gyakorlati felkészültség. “Rajz nélkül, rajztudás nélkül - vallotta - nincs művészet. A rajz adja a gerincet, a vázat, alépítményt, falakat, tetőt, értelmet, tartalmat: mindent.” Művészetét a hagyományokat tisztelő akadémista szemlélet jellemezte.

Szülővárosában, Csíkszeredában születésének századik évfordulójára szervezett emlékkiállítás megnyitóján így méltatta János Pál múzeumigazgató Szopos Sándor munkásságát: “Hagyományos realista felfogása, alaposan dokumentált, részleteiben is átgondolt, szerkezetben egységesen jelentkező alkotásai bizonyítják, hogy nem csak “régiesen”, de lelkiismeretesen és főleg jól festett.” Hagyatékából 22 olajfestmény a Csíki Székely Múzeumban található, 53 grafikai és festészeti alkotás a marosvásárhelyi képtárba került, munkáit őrzik még a kolozsvári és budapesti múzeumok. A Csíksomlyói Kegytemplom Szent Antal oltárképét 1931-ben készítette. Kájoni János nyomdája Csíksomlyón című alkotása a kolozsvári Ferences rendházban kapott helyet. 1999-ig Désen egy utca viselte nevét.

Kitüntetései[szerkesztés]

  • 1940 Corvin-koszorú
  • 1941 Esterházy Pál-díj
  • 1942 Lotz Károly-aranyérem

Művei[szerkesztés]

  • Fontosabb művészeti alkotásai
    • Akt tükörrel
    • Aktmodell
    • Álló női akt
    • Búcsúsok
    • Budai Nagy Antal
    • Csendélet
    • Csíksomlyói búcsú
    • Dávid Ferenc halála
    • A dési sétatér
    • Dózsa György
    • Erdélyi táj
    • Erdőirtó kaláka
    • Feleségem arcképe
    • Festőnő
    • Gábor Áron halála
    • Hadirokkant
    • Halotti leplet varró asszony
    • Hunyadi János a szebeni csata után
    • Ifjúkori önarckép
    • Kájoni János nyomdája Csíksomlyón
    • Kaláka
    • Kolozsvár környékéről
    • A kolozsvári Farkas utcai református templom
    • Lármafát gyújtó csíki székelyek
    • Lidércfény
    • Madéfalvi veszedelem
    • Mátyás megszervezi az erdélyi hadakat
    • Napnyugta után
    • Női akt
    • Olvasó leány
    • Önarckép, 1925
    • Önarckép, 1954
    • Öreg népfelkelő
    • Parajdi táj
    • Perdöntő párbaj
    • Pogány temetés
    • Pogány székelyek áldozása
    • Sorbanállók
    • Szakadékos út
    • Székelyek védik a gyepűt a tatárok ellen
    • Szerb Tantalus
    • Ülő női akt
    • Utolsó pogány székelyek megkeresztelése
    • Vásárban
    • Vásárfia
  • Képzőművészeti írásai
    • Gondolatok a Meczner- és Ferenczy-képkiállítás alkalmából. In: A Hírnök, 1922. XIX. évf. 24.sz.
    • Nagybányai festők kiállítása. In: A Hírnök, 1923. XX. évf. 3.sz.
    • Néhány szó Erdély műszerető közönségéhez. In: A Hírnök, 1924. XXI. évf. 3.sz.
    • Kollár Gusztáv kiállítása. In: A Hírnök, 1924. XXI. évf. 17.
    • Nagybánya. In: Pásztortűz, 1924. X. évf. 15. sz.
    • Börtsök Samu kiállítása. In: A Hírnök, 1925. XXII. évf. 4.sz.
    • Az erdélyi magyar képzőművészet hat esztendeje. In: Erdélyi Almanach. Szerk. dr.György Lajos. Bp, 1925.
    • Gyárfás Jenő. In: A Hírnök, 1926. XXIII. évf. 1.sz.
    • Van-e régi és van-e új művészet? In: Pásztortűz, 1926. XII. évf. 22. sz.
    • Zsákutcába jutott a képzőművészet. In: Pásztortűz, 1928. XIV. Évf. 25-26. sz.
    • Rubens festette-e a szamosújvári “Rubens-képet”? In: Szamos Megyei Heti Hírek, 1929. I. évf. 12. sz.
    • Az erdélyi képzőművészet bajai. In: Szamos Megyei Heti Hírek, 1929. I. évf. 34. sz., 1930. II. évf. 1, 2, 3, 4. sz.
    • Az erdélyi képzőművészet nehézségei. In: A Hírnök, 1930. XXVII. évf. 7.sz.
    • Az élet érdekel csupán. In: Pásztortűz, 1931. XVII. évf. 10. sz.
    • Az erdélyi képzőművészetről. In: A Hírnök, 1934. XXXI. évf. 1.sz.
    • A rajz szerepe az erdélyi magyar piktúrában. In: A Hírnök, 1934. XXXI. évf. 12.sz.
    • Kolozsvári képkiállítás. In: A Hírnök, 1935. XXXII. évf. 1.sz.
    • Nagy István. In: Hölgyfutár, 1937. IV. évf. 3. sz.
    • Közönség és művészet-válság. In: Széphalom, 1938. II. évf. 3. sz.
    • Megnyílt Thorma János hagyatéki kiállítása a kolozsvári vármegyeház üvegtermében. In: Keleti Újság, 1938. XXI. évf. 230. sz.
    • Nagy Oszkár képkiállítása. In: Ellenzék, 1940. LX. évf. 57. sz.
    • Nagy Oszkár képkiállítása. In: Pásztortűz, 1940. XXVI. évf. 3. sz.
    • Munkácsy Mihály. In: Barátság, 1940. II. évf. 8. sz.
    • Rubens Pál Péter. In: A Hírnök, 1940. XXXVII. évf. 6.sz.
    • Művészeti felfogások és az erdélyi művészet útja. In: Kolozsvári Szemle, 1943. II. évf. 4.sz.

Kiállítások[szerkesztés]

  • 1911 - Gyergyószentmiklós ( növendékeivel közösen)
  • 1911 - Gyergyószentmiklós - egyéni kiállítás
  • 1919 - Kolozsvár – Erdélyi képző- és iparművészek pünkösdi kiállítása
  • 1920 - Dés – csoportkiállítás
  • 1920 - Kolozsvár – csoportkiállítás
  • 1921 - Kolozsvár – gyűjteményes kiállítás
  • 1924 - Dés – csoportkiállítás
  • 1925 - Dés – egyéni kiállítás
  • 1926 - Kolozsvár – egyéni kiállítás
  • 1927 - Berlin – Erdélyi népművészeti kiállítás
  • 1927 - Dés (növendékeivel közösen)
  • 1928 - Bukarest – egyéni kiállítás
  • 1929 - Dés (növendékeivel közösen)
  • 1929 - Kolozsvár – egyéni kiállítás
  • 1929 - Kolozsvár - csoportkiállítás
  • 1929 - Torda – csoportkiállítás
  • 1929 - Dés – csoportkiállítás
  • 1930 - Kolozsvár – Erdélyi képzőművészek kiállítása
  • 1935 - Kolozsvár – egyéni kiállítás
  • 1938 - Kolozsvár – egyéni kiállítás
  • 1940 - Kolozsvár – A Magyar Képzőművészek Egyesülete és erdélyi tagjainak kiállítása
  • 1941- Budapest – Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat fönnállásának 80. évfordulójának jubiláris kiállítása
  • 1941 - Budapest – A műcsarnok jubileumi kiállítása
  • 1942 - Kolozsvár – Művészeti hetek (VI. Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás)
  • 1942 - Budapest – Műcsarnok őszi kiállítása
  • 1943 - Kolozsvár – a sétatéri Műcsarnok megnyitó kiállítása
  • 1943 - Kolozsvár – Erdélyi képzőművészek karácsonyi kiállítása
  • 1944 - Budapest – A Műcsarnok tavaszi kiállítása
  • 1947 - Kolozsvár – csoportkiállítás
  • 1947 - Kolozsvár – Erdélyi képzőművészeti Szalon
  • 1950 - Kolozsvár - csoportkiállítás
  • 1953 - Kolozsvár – Tartományi Képzőművészeti Kiállítás
  • 1970 - Marosvásárhely - gyűjteményes emlékkiállítás
  • 1972 - Kolozsvár – gyűjteményes emlékkiállítás
  • 1981- Csíkszereda – gyűjteményes emlékkiállítás Szopos Sándor festőművész születésének századik évfordulójára
  • 2006 - Csíkszereda – gyűjteményes emlékkiállítás

Források[szerkesztés]

  • János Pál: Tanúság és tanulság jövendő századoknak. In: Hargita, 1981. május 17.
  • Művészeti lexikon 4. kötet. Budapest, 1984.
  • Antal Imre: “Tisztesség adassék” Lapok a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium történetéből. Csíkszereda, 1994.
  • Dr. P. Boros Fortunát: Csíksomlyó a kegyhely. Csíkszereda, 1994.
  • Murádin Jenő: Erdélyi festőiskolák. Bukarest-Kolozsvár, 1997.
  • Dr. Szabó-Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona 2. kötet. Budapest, 1997.
  • Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. 533. o. ISBN 9638477466 Online elérés
  • Miklós József: Csíki lexikon. Csíkszereda, 2004.
  • Antal Ildikó: Közénk jön Szopos Sándor. In: Hargita Népe, 2006. november 2.
  • Murádin Jenő: Szopos Sándor. Budapest, 2006.

További irodalom[szerkesztés]

  • Bartalis János: Pár szó egy képkiállításhoz. In: Napkelet, 1920. I. évf. 1. sz.
  • Kós Károly: Magyar képzőművészet Erdélyben. In: Napkelet, 1920. I. évf. 7-8. sz.
  • Nyírő József: A dési lármafa. In: Keleti Újság, 1928. május 18.
  • Kós Károly: Két képkiállítás Kolozsváron. In: Erdélyi Helikon, 1930. III. évf.1. sz.
  • Kós Károly: Erdélyi képzőművészek együttes kiállítása.. In: Erdélyi Helikon, 1930. III. évf.10. sz.
  • Farkas Ildikó: Szopos Sándor. In: Új Élet, 1967. X. évf. 8. sz.
  • Gál E.: Egy kiállítás margójára. In: MŰV., 1968. 12. sz.
  • Marosi Ildikó: “A rajzaimra nagyon ügyeljen!” In: Új Élet, 1970. XIII. évf. 15. sz.
  • Murádin Jenő: Dési évek. In: Korunk. 1972. XXXI. évf. 5. sz.
  • E. Szabó Ilona: Katedra és paletta. In: Utunk, 1972. XXVII. Évf. 6. sz.
  • Balázs András: A festő hazatért. In: Hargita, 1973. október 20.
  • E. Szabó Ilona: Száz éve született Szopos Sándor. In: Új élet, 1981. XXIV. évf 19. sz.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]