„Bonyhád” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
2 fontos német nemzetiségi csoport Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
171. sor: | 171. sor: | ||
* Völgység Néptánc Egyesület |
* Völgység Néptánc Egyesület |
||
* Völgységi Tehetséggondozó Egyesület |
* Völgységi Tehetséggondozó Egyesület |
||
*Bonyhádi Német Önkormányzat |
|||
*Kränzlein Néptáncegyüttes |
|||
== Testvér- és partnervárosai == |
== Testvér- és partnervárosai == |
A lap 2019. október 9., 23:16-kori változata
Bonyhád | |||
Városháza | |||
| |||
Becenév: A völgység fővárosa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Bonyhádi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Filóné Ferencz Ibolya Gyöngyi (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
Jegyző | Dr. Puskásné Dr. Szeghy Petra | ||
Irányítószám | 7150 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 12 163 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 184,67 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 72,14 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 31′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 31′ 48″ | |||
Bonyhád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bonyhád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bonyhád (németül: Bonnhard) Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik A Völgység fővárosának. Az ókorban sok nép megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.
Fekvése
A Dunántúli-dombság keleti részén fekszik, Tolna megye és Baranya megye határán, Szekszárdtól kb. 20 km-re, Pécstől 40 km-re.
Megközelíthetősége
A várost a 6-os főútról lehet megközelíteni. De akár az M6-os autópályáról is meg lehet. Az M6-os autópálya szekszárdi leágazásánál kell lehajtani, majd Szekszárdtól pedig a 6-os főúton Kakasd (Pécs) irányában lehet eljutni a városba. A 65-ös főútról Zombánál lekanyarodva is meg lehet közelíteni.
Vonattal a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon lehet megközelíteni Hidas-Bonyhád vasútállomáson. Innen régebben közvetlenül Bonyhádra is közlekedtek személyvonatok a bonyhádi állomásra a Hidas-Bonyhád–Bonyhád-vasútvonalon,[3] de ez a lehetőség 1960 után megszűnt, azóta csak tehervonatok járnak a városba az iparvágánnyá lefokozott vasútvonalon. Az állomásépület ma is megvan.[4]
Mivel a Szekszárd-Pécs útvonalon fekszik, így sok az autóbusz-járat.
Bonyhádról buszjáratok indulnak Veszprémbe, Zalaegerszegre, Szegedre, Pécsre, Budapestre, Székesfehérvárra, Szekszárdra,[5] Kaposvárra, Tatabányára.
Tervek szerint az M9-es autópálya Bonyhád város északi határán fog átmenni Dombóvártól Szekszárd felé.
Városrészek
Bonyhádhoz 1 nagyobb és 5 kisebb városrész tartozik: Majos, a legnagyobb, Börzsöny, Alsóbörzsöny, Tabód (németül Taboldsdorf), Tabódszerdahely és Ladomány. További nagyobb városrészek a Szecska és a Fáy András lakótelep.
Majos
Majos Bonyhád központjától kb. 4 km-re nyugatra fekszik. Nyugati része egy mély völgyben található. Majos utcáit számokkal látják el, így van Majos I. utca, Majos II. utca stb. Korábban, más településekhez hasonlóan a magyar történelem és kultúra nagyjainak (Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor stb.) nevét viselték. Amikor a falut Bonyhádhoz kapcsolták, akkor kapták a sorszámokat, a város azonos nevű utcáival való összetéveszthetőség elkerülése érdekében.
Nevének eredete
A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Prokuj gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve. Egyes helytörténészek felvetik egy családi név származtatását is, mely egy olyan család névadása, mely Bonyhád mai területén vásárolt földet, még a település benépesülése előtt.
Történelme
Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett.
Bonyhádon a 6-os főút mellett talált a XIV. században felhúzott gótikus templomot a török hadak rombolhatták le 1542-ben, valószínűleg felgyújtották. Idővel a falak köveit a kor szokása szerint egy részét elhordták, az alapokat pedig hordalékkal fedték be a századok. A félig kiásott romot kutatva a régészek rábukkantak a bronzharang darabjára, és XV. századi pénzérméket is találtak.
1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, majd 1903-ban nagyközség.
Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh(Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, ill. a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.
1973. január 1-jén csatolták hozzá Majost és Tabódot. Bonyhád 1977-ben kapott városi címet.
A város címere
A címerpajzs három részre osztott: a felső részben kék mezőben koronás oroszlán alak látható, a kezében kardot tart. E rész utal Hessen tartományra, ahonnan a bonyhádi német ajkú lakosság jelentős része származik. A középső, ezüst pólya a Völgységi-patakot jelképezi, rajta lúdtollal, ami utal a város irodalmi hagyományaira. A pajzs alsó része vörös mezőben három szimbólumot tartalmaz: a nap és a hold a székelyekre, a kettős kereszt a városban élő magyarokra, felvidékiekre utal. A címerpajzsot két oroszlán tartja, mely motívum a Perczel család címeréből került átvételre. Alatta a Hűséggel a Hazához felirat utal a Magyarországhoz lojális mozgalomra, mely Bonyhádról indult ki és a többi népcsoport számára is örök érvényű igazság.[6]
Jelene
A város nemzetiségi összetétele ma is sokszínű: magyarok, németek (1150 fő), székelyek, romák (160 fő) és felvidékiek élnek a településen.
Gazdaság
- Zománcedénygyár (1909)
- Cipőgyár (1917)
- Bonyhádi tájfajta szarvasmarha.
Nemzetközi Borászat
A Német tulajdonú Danubiana Kft. van jelen a városban, akinek Bonyhádon kívül még Magyarországon Gyöngyösi telephelyen folytat borfeldolgozást.
A Danubiana Kft. 90 százalékban Angliában, Németországban és a skandináv országokban van jelen elsősorban fehér – többek közt chardonnay, zöld veltelini, királyleányka, muskotályos – borokkal, amelyeket kereskedelmi láncok forgalmaznak. A hazai forgalom 10 százalék körül van.
Kereskedelem
Jelen van 8 db országos áruház:
Penny Market, Lidl, Tesco Hipermarket, Aldi, Dm, Rossmann
- 2003-ban megépült a Völgység Üzletház azóta ad otthont a Spar, Euronics, -nak.
- 2012-ben megnyitott a Bonyhádi Termálfürdő
- 2014-től fejlődik a város déli határán Bonyhád város ipari parkja
2016-ban Befektetőbarát település címet kapott Bonyhád (Tolna megyében még Tamási rendelkezik e címmel.)
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 7893 | 8490 | 8741 | 8751 | 9372 | 12 506 | 15 594 | 13 630 | 12 431 | 12 163 |
1870 | 1890 | 1910 | 1930 | 1949 | 1970 | 1990 | 2014 | 2021 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 15% németnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,6%, református 3,5%, evangélikus 6%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 12,3% (22,5% nem nyilatkozott).[7]
Nevezetességei
- 9 temetőjével (ebből kettő zsidó) a leggazdagabb települések egyike.
- Működő katolikus, evangélikus, református templomai mellett két nem működő zsinagóga is található a városban (egy ortodox és egy neológ).
- Bonyhád, a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére.
- Völgységi Múzeum
- Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és iskolamúzeuma
- Óvodamúzeum
- Tűzoltómúzeum
- Szecska-tó
- Kálvária
- Ermel-Vojnits család sírkápolnája
- Sírkert, melyben a Perczel család tagjai, köztük Perczel Mór honvédtábornok nyugszik.
- Gencsy-kastély, más néven 'zománcos' Perczel-kúria
- Székely emlékpark
- A hajdani Irgalmas Samaritánus Ispotály és Immaculata leányintézet, melyet Paulai Szent Vince rendi apácák vezettek.
- Az ország legmagasabb májusfája a maga 32 méterével.
- Termálfürdő
- Gótikus templom romja (elfedett)
Híres bonyhádiak
- Barabás Éva műsorvezető
- Bonyhádi László labdarúgó, csatár
- Boskovitz Wolf a bonyhádi csodarabbi
- Czinkon Szabolcs magyar strandlabdarúgó-válogatott, Bene Ferenc-díjas labdarúgó
- Gráf Balázs gyógyszerész
- Hargitai László talajkémikus, egyetemi tanár
- Heinrich Mühl fogorvos, német politikus
- Illyés Gyula költő, író, műfordító
- Kenderesi Tamás olimpiai bronzérmes úszó
- Kovács Ferenc festőművész
- Köllő Babett színművész
- Karalyos Gábor színművész
- Lotz János nyelvész
- Nusser Zoltán neurobiológus
- Perczel Béla jogász, politikus
- Perczel Etelka Perczel Sándor leánya, Vörösmarty szerelme
- Perczel Miklós politikus, nemzetőr őrnagy, az északi hadsereg ezredese (amerikai polgárháború)
- Perczel Mór honvédtábornok
- Sévó Kati költő
- Szabados Piroska (Bonyhád, 1893. december 9. – Budapest, 1967. március 29.) színésznő
- Szekerczés Luca kézilabdázó (serdülő, ifjúsági, junior, felnőtt válogatott)
- Szépszó Gabriella Meteorológus, legelső Junior Prima díjas 2007-ben
- Tamás Zsolt ultratriatlon világbajnok
- Virág Ferenc pécsi püspök
- Vörösmarty Mihály író, költő
Jelentősebb civil egyesületek, szervezetek a városban
- Bonyhádi Fúvós Egyesület
- Bonyhádi Székely Kör
- Felvidékiek Egyesülete
- Kármentő Polgári Kör
- Kíra völgységi kutyamentő egyesület
- Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
- Könyv-Kultúra Közhasznú Egyesület
- Magyar Nemzetőrség
- Magyarok Szövetsége
- Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület
- Önkéntes Tűzoltó Egyesület
- Polgárőrség
- Rákóczi Szövetség
- Széchenyi Kör
- Utazók klubja
- Völgység Néptánc Egyesület
- Völgységi Tehetséggondozó Egyesület
- Bonyhádi Német Önkormányzat
- Kränzlein Néptáncegyüttes
Testvér- és partnervárosai
- Wernau, Németország
- Tardoskedd, Szlovákia
- Hochheim am Main, Németország
- Jastrowie, Lengyelország
- Treuchtlingen, Németország
- Pancsova, Szerbia
- Borszék, Románia
Jegyzetek
- ↑ Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=hidb
- ↑ http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=bonh
- ↑ Kft., Markcon Informatikai: Szekszárd » Főoldal. www.szekszard.hu. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
- ↑ Egyházaskozár honlapja. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
- ↑ Bonyhád Helységnévtár
- ↑ http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11167
Források
- Város történelmével foglalkozó oldal
- Bonyhád város önkéntes tűzoltósága
- Bonyhád városának hivatalos honlapja
- Völgység Portál, a Völgység hírei online
- Bonyháddal kapcsolatos honlapok gyűjteménye
- Helytörténeti könyvek, online olvasható
- Völgységi Múzeum, Bonyhád
- Általános Művelődési Központ
- Városi Könyvtár, Bonyhád
- Önkéntes Tűzoltóság, Bonyhád
- Tamás Zsolt "vasember"
- Fazekas József fegyverkovács honlapja
- Légifotók a városról
- Mess Béla: Tisztelgés szülővárosom, Bonyhád előtt - Hetedhéthatár
- Térkép Kalauz – Bonyhád
- Bonyhád 2018 - légi fotók