„Zenthe Ferenc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
52 346 szerkesztés
Hársfa (vitalap | szerkesztései)
368 szerkesztés
284. sor: 284. sor:
'''Magyar Rádió'''
'''Magyar Rádió'''


[[Kemény Egon]] - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, [https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-QmJSMjhMVEJiWU11MFRjL09KeWc4UT09 Zenthe Ferenc], Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán  A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor  Rendező: László Endre
* [[Kemény Egon]] - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, [https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-QmJSMjhMVEJiWU11MFRjL09KeWc4UT09 Zenthe Ferenc], Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán  A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor  Rendező: László Endre
* [[Kemény Egon]] - [[Ignácz Rózsa]] - Soós László - [[Ambrózy Ágoston]]: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – [[Bessenyei Ferenc (színművész)|Bessenyei Ferenc]], Kerekes Máté – [[Simándy József]], női főszerepben: [[Petress Zsuzsa]], további szereplők: [[Mezey Mária]], [[Tompa Sándor (színművész)|Tompa Sándor]], Páloczi Horváth Ádám: Sinkovits Imre, Naszályossy - Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. 2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. [https://kemenyegon.hu/ kemenyegon.hu]


[[A Szabó család]] rádiós sorozatban előbb Tibor, a zongorista szerepét játszotta, majd 2421 részen át Kárpáti szerepét. Hangját adta a ''[[Vuk (film)|Vuk]]'' és ''[[Az erdő kapitánya]]'' [[rajzfilm]]ekhez.
[[A Szabó család]] rádiós sorozatban előbb Tibor, a zongorista szerepét játszotta, majd 2421 részen át Kárpáti szerepét. Hangját adta a ''[[Vuk (film)|Vuk]]'' és ''[[Az erdő kapitánya]]'' [[rajzfilm]]ekhez.

A lap 2019. április 28., 15:49-kori változata

Zenthe Ferenc
Életrajzi adatok
Születési névRameshofer Ferenc
Született1920. április 24.
Salgóbánya
Elhunyt2006. július 30. (86 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Pályafutása
Iskolái
Aktív évek1945–2005
Híres szerepeiEke Máté
A Tenkes kapitánya
Taki bácsi
Szomszédok
Díjai
Kossuth-díj1997
Jászai Mari-díj1954, 1968
Kiváló művész1989
Érdemes művész1975
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995)
A Nemzet Színésze (2005)
Zenthe Ferenc IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Zenthe Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zenthe Ferenc, (született Rameshofer)[1] (Salgóbánya,[2] 1920. április 24. – Budapest, 2006. július 30.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.

Élete

Négy szemesztert végzett a közgazdaság-tudományi egyetemen,[3] de otthagyta és a Színművészeti Akadémia hallgatója lett 1941-ben. Palóc tájszólásától hamarosan meg kellett válnia. A háború miatt azonban, 1942-ben félbehagyta tanulmányait. 1945-ben szerződött a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd két évad után a győri Kisfaludy Színház (ma Győri Nemzeti Színház), 1949-ben pedig a debreceni Csokonai Színház társulatának tagja lett. 1952-től a budapesti Madách Színház színművésze volt. Atmoszférateremtő képessége, humora jellemszerepekben kiválóan érvényesült.

Indulásától a közönség szeretete övezte. „Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta az MTI-nek 2005 januárjában, akkorra már a Nemzet Színészeként, a megnyerő egyéniségű művész.

A filmgyártás és a televízió is jobbnál jobb feladatokkal „kényeztette el”. Első filmszerepében, 1953-ban Nagy Sándor honvédtábornokot alakította a Föltámadott a tengerben, ezt a Rákóczi hadnagyának főszerepe követte (előtte öttusázók tanították meg lovagolni, aminek még sok hasznát vette).

Ezután romantikus vígjátékok főszerepei következtek a sármos színész életében: a 2x2 néha 5, a Mese a 12 találatról, a Kölyök, a Fapados szerelem című filmekben. Később egyre inkább jellemszerepeket formált meg. 1983-ban készült az Oscar-díjra is jelölt magyar-NSZK koprodukció, a Jób lázadása, amelyben Zenthe Ferenc a Tisza-menti, módos falusi zsidó szerepében tűnt fel. Játékfilmben utoljára a Magyar vándor című filmben szerepelt, 2004-ben.

A Tenkes kapitánya (1963) után több tévésorozat következett: a Rózsa Sándor, a Tüskevár, a Princ, a katona, a Bors és legutóbb a Szomszédok. A tévésorozatokban Zenthe mind a fiatalok, mind az idősebb korosztály tetszését kiérdemelte. Népies, férfias, humoros karakterszínész volt. Számos filmben szerepelt, de szinkronhangként is bizonyított. Szerepelt a Magyar Rádió 1959–2007 között futott A Szabó család című rádiós telenovellájában is, amely Európa leghosszabb életű családregényszerű rádiójátéka volt.

1987–1999 közt a Szomszédok című teleregény szereplője (Taki bácsi); a sorozat 1999. december 30-án, a 331. résszel búcsúzott el a nézőktől. 2000 februárjától a Komédiások - Színház az egész… című sorozat egyik főszereplője volt.

Zenthe Ferencet 1954-ben és 1968-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1975-ben megkapta az érdemes művész címet. A filmkritikusok díjával jutalmazták 1984-ben, kiváló művész lett 1989-ben, Erzsébet-díjas 1992-ben, MSZOSZ-díjas 1993-ban. 1997-ben Kossuth-díjat adományoztak neki, szülővárosa, Salgótarján 2003-ban díszpolgárrá választotta. 2005-ben a Magyar Örökség díjjal tüntették ki „sokoldalú emberábrázolásáért”. 2006. július 30-án hunyt el tüdőgyulladásban, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Filmek, sorozatok

Emlékezete

Emlékszobája a Geocsodák házában
Zenthe Ferenc Emlékpark Salgóbánya
Zenthe Ferenc Színház
A Nemzeti Színháznál lévő graffitin Sinkovits Imrével és Raksányi Gellérttel
  • Szülőfalujában, Salgóbányán, emlékparkot alapítottak tiszteletére (2007)
  • A salgóbányai erdészház parkjában felavatták első mellszobrát, Molnár Péter szobrászművész alkotását (2008. október 24.)
  • 2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél
  • Salgóbányán a Geocsodák házában (a volt Bányatiszti Kaszinóban) emlékszobát alakítottak ki.
  • A salgótarjáni színházat róla nevezték el.
  • Egykori iskolája, a Magyar Királyi Katolikus Gimnázium, ma Szent Imre Katolikus Gimnázium falán - melynek 1931 és 1938 között volt diákja - 2010-ben avatták fel emléktábláját.[4]

Portréfilmek

  • Örökös Tagság – Zenthe Ferenc (1999)
  • Talentum – találkozás Zenthe Ferenccel (2002)

Híresebb szerepei

A következő filmsorozatokban láthatták a nézők számtalanszor:

Híresebb filmjei:

Fontosabb színpadi szerepei voltak az alábbi darabokban:

Magyar Rádió

  • Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán  A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor  Rendező: László Endre
  • Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Páloczi Horváth Ádám: Sinkovits Imre, Naszályossy - Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. 2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu

A Szabó család rádiós sorozatban előbb Tibor, a zongorista szerepét játszotta, majd 2421 részen át Kárpáti szerepét. Hangját adta a Vuk és Az erdő kapitánya rajzfilmekhez.

Díjak, kitüntetések

Zenthe Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 43-0-50.

Családja

Első felesége a testnevelőtanár[6] Katalin, 1983-ban hunyt el. Fiuk ifj. Zenthe Ferenc (1954), unokáik Katalin és Ádám. Második felesége, Gizella, 1986-tól haláláig volt társa.[7]

Jegyzetek

  1. ↑ A Ciszterci Rend egri Szent Bernát Gimnáziumában 1930/31 – 1937/38. években együtt járt tanulók (pdf). Almanach. Ciszterci Rend egri Szent Bernát Lelkészsége. (Hozzáférés: 2010. április 20.)[halott link]
  2. ↑ Ma Salgótarján része.
  3. ↑ Zenthe Ferenc búcsúztatása Budapesten. Hírarchivum. Oktatási és Kulturális Minisztérium, 2006. augusztus 25. (Hozzáférés: 2010. április 20.)
  4. ↑ Felavatták Zenthe Ferenc emléktábláját. fn.hir24.hu, 2010. április 24. (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  5. ↑ Születésnapi díjátadó gála a Zeneházban. www.zuglo.hu (2018. szeptember 30.) (Hozzáférés: 2018. október 3.)
  6. ↑ Borzák Tibor: Halhatatlanul (magyar nyelven). szabadfold.hu, 2005. január 28. (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  7. ↑ Sándor András: Zenthe Ferenc: "Egy Bárányhimlő Csak Szövődmény, Egy Valóságshow Viszont Már Betegség" (magyar nyelven). melyinterjuk.hu, 2003. (Hozzáférés: 2014. június 20.)

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zenthe_Ferenc&oldid=21268114”