„Kraszna-havas” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a link
a wikidata
45. sor: 45. sor:
| wikicommons = <!-- WIKIDATÁBÓL p373 -->
| wikicommons = <!-- WIKIDATÁBÓL p373 -->
}}
}}
A '''Kraszna-havas''' ({{ukránul|Полонина Красна}}) hegység a [[Kárpátok]]ban, [[Ukrajna]] területén. A [[Nagy-ág]] és a [[Tarac]] völgye között emelkedik. Közigazgatásilag [[Kárpátalja]] [[Técsői járás|Técsői járásához]] tartozik. Legmagasabb pontja a [[Rózsa-havas]]{{wd|Q20092971}} (1563 m).
A '''Kraszna-havas''' ({{ukránul|Полонина Красна}}) hegység a [[Kárpátok]]ban, [[Ukrajna]] területén. A [[Nagy-ág]] és a [[Tarac]] völgye között emelkedik. Közigazgatásilag [[Kárpátalja]] [[Técsői járás|Técsői járásához]] tartozik. Legmagasabb pontja a [[Rózsa-havas]] (1563 m).


A hegység gerincén jelentős hosszon [[földgáz|gázvezeték]] vezet végig, [[Németmokra]] és [[Égermező]] között nagyjából északkelet–délnyugati irányban.<ref name=kraszna>{{cite web |url=http://www.active.lviv.ua/topic-t921.html |title=Хребет Красна |accessdate=20210411 |author= |date=20070922 |publisher=Львівський клуб активного відпочинку |language= }}</ref>
A hegység gerincén jelentős hosszon [[földgáz|gázvezeték]] vezet végig, [[Németmokra]] és [[Égermező]] között nagyjából északkelet–délnyugati irányban.<ref name=kraszna>{{cite web |url=http://www.active.lviv.ua/topic-t921.html |title=Хребет Красна |accessdate=20210411 |author= |date=20070922 |publisher=Львівський клуб активного відпочинку |language= }}</ref>
57. sor: 57. sor:
[[Fájl:Полонина Красна взимку.jpg|300px|bélyegkép|balra|A Kraszna-havas télen]]
[[Fájl:Полонина Красна взимку.jpg|300px|bélyegkép|balra|A Kraszna-havas télen]]
== Domborzat ==
== Domborzat ==
[[Flis]] alkotja.<ref name=bajcar>{{cite web |url=https://baitsar.blogspot.com/2020/08/blog-post_16.html |title=Ландшафти Українських Карпат: Полонина Красна |accessdate=20210412 |author=[[Andrij Bajcar]]{{wd|Q23658462}} |date=20200816 |publisher=[[Andrij Bajcar]]{{wd|Q23658462}} |language= }}</ref> A Kraszna-havas főgerincére csaknem merőlegesen több ág nyúlik délre. Jellemző magassága 1200–1400 m.<ref name=utefo/> Legmagasabb pontja a [[Rózsa-havas]]{{wd|Q20092971}} (1564 m), további meghatározó csúcsai a [[Topasz]]{{wd|Q31519797}} (1548 m), a [[Mencsely]]{{wd|Q13667714}} (1501 m), a [[Hropa (Kraszna-havas)|Hropa]] (1495 m) és a [[Kelemen-havas]]{{wd|Q31521508}} (1492 m).<ref>{{cite web |url=https://www.summitpost.org/dictionary-of-carpathian-toponyms/370563 |title=Dictionary of Carpathian Toponyms |accessdate=20210411 |year=2021 |publisher=[[SummitPost.org]] |language=angol }}</ref><ref name=kraszna/><ref name=bajcar/> A terület legnagyobb részét meredek lejtők alkotják.<ref name=bajcar/>
[[Flis]] alkotja.<ref name=bajcar>{{cite web |url=https://baitsar.blogspot.com/2020/08/blog-post_16.html |title=Ландшафти Українських Карпат: Полонина Красна |accessdate=20210412 |author=[[Andrij Bajcar]]{{wd|Q23658462}} |date=20200816 |publisher=[[Andrij Bajcar]]{{wd|Q23658462}} |language= }}</ref> A Kraszna-havas főgerincére csaknem merőlegesen több ág nyúlik délre. Jellemző magassága 1200–1400 m.<ref name=utefo/> Legmagasabb pontja a [[Rózsa-havas]]{{wd|Q20092971}} (1564 m), további meghatározó csúcsai a [[Topasz]] (1548 m), a [[Mencsely]] (1501 m), a [[Hropa (Kraszna-havas)|Hropa]] (1495 m) és a [[Kelemen-havas]] (1492 m).<ref>{{cite web |url=https://www.summitpost.org/dictionary-of-carpathian-toponyms/370563 |title=Dictionary of Carpathian Toponyms |accessdate=20210411 |year=2021 |publisher=[[SummitPost.org]] |language=angol }}</ref><ref name=kraszna/><ref name=bajcar/> A terület legnagyobb részét meredek lejtők alkotják.<ref name=bajcar/>


== Vízrajz ==
== Vízrajz ==
A Kraszna-havas a [[Nagy-ág]] és a [[Tarac]] völgye között emelkedik. Keresztülfolyik rajta a [[Talabor (folyó)|Talabor]], melyen az [[1950-es évek]]ben létrehozták az [[Égermezei-víztározó]]t{{wd|Q56358498}} a [[Talabor–Nagy-ági vízerőmű]] részeként.<ref>{{cite book |editor=Dr. [[Karátson Dávid]] |others= |title=Magyarország földje |url= |format= |accessdate= |edition= |series=Pannon Enciklopédia |origyear=1997 |year=1999 |publisher=KERTEK 2000 Könyvkiadó / [[Arcanum Adatbázis Kft.|Arcanum Adatbázis]] |location=Budapest |language= |id=ISBN 963-85792-3-4 |doi= |pages= |chapter=Hosszanti vonulatok, keresztirányú folyók (Hajdú-Moharos József) |chapterurl=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1D58/karpati-nagytajak-2D1D/az-eszakkeleti-karpatok-hajdu-moharos-jozsef-2D5F/hosszanti-vonulatok-keresztiranyu-folyok-2D71/ |quote = }}</ref> A hegységben erednek a [[Nagy-Ugolyka|Nagy]]-, [[Kis-Ugolyka]], [[Odaró]], [[Kvaszovec]], [[Luzsanka (patak)|Luzsanka]]{{wd|Q334721}}, [[Krasznyij]]{{wd|Q15633853}} és más patakok.<ref name=bajcar/>
A Kraszna-havas a [[Nagy-ág]] és a [[Tarac]] völgye között emelkedik. Keresztülfolyik rajta a [[Talabor (folyó)|Talabor]], melyen az [[1950-es évek]]ben létrehozták az [[Égermezei-víztározó]]t{{wd|Q56358498}} a [[Talabor–Nagy-ági vízerőmű]] részeként.<ref>{{cite book |editor=Dr. [[Karátson Dávid]] |others= |title=Magyarország földje |url= |format= |accessdate= |edition= |series=Pannon Enciklopédia |origyear=1997 |year=1999 |publisher=KERTEK 2000 Könyvkiadó / [[Arcanum Adatbázis Kft.|Arcanum Adatbázis]] |location=Budapest |language= |id=ISBN 963-85792-3-4 |doi= |pages= |chapter=Hosszanti vonulatok, keresztirányú folyók (Hajdú-Moharos József) |chapterurl=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1D58/karpati-nagytajak-2D1D/az-eszakkeleti-karpatok-hajdu-moharos-jozsef-2D5F/hosszanti-vonulatok-keresztiranyu-folyok-2D71/ |quote = }}</ref> A hegységben erednek a [[Nagy-Ugolyka|Nagy]]-, [[Kis-Ugolyka]], [[Odaró]], [[Kvaszovec]], [[Luzsanka (patak)|Luzsanka]]{{wd|Q334721}}, [[Krasznij]] és más patakok.<ref name=bajcar/>


== Élővilág, természetvédelem ==
== Élővilág, természetvédelem ==
Alacsonyabb részein [[barna erdőtalaj]]on{{wd|Q2333706}} [[bükkösök]] és [[lucfenyves-bükkösök]] dominálnak. 1200–1400 m magasságban a [[tőzeg]]es talajon hegyi rétek („polonyinák”) jellemzők, helyenként [[havasi törpefenyő]] fordul elő. A magasabb hegytetőkön leegyszerűsödött szubalpi társulások töredékei vannak jelen.<ref name=bajcar/>
Alacsonyabb részein [[barna erdőtalaj]]on{{wd|Q2333706}} [[bükkösök]] és [[lucfenyves-bükkösök]] dominálnak. 1200–1400 m magasságban a [[tőzeg]]es talajon hegyi rétek („polonyinák”) jellemzők, helyenként [[havasi törpefenyő]] fordul elő. A magasabb hegytetőkön leegyszerűsödött szubalpi társulások töredékei vannak jelen.<ref name=bajcar/>


A hegység északi része a [[Szinevéri Nemzeti Park]]hoz{{wd|Q4420168}} tartozik. Egy másik, jelentős részét lefedi a déli lejtőin elterülő [[Ugolyka–széleslonkai rezervátum]]{{wd|Q47454976}}, mely az állami szinten [[1968]] óta védett, [[1992]] óta pedig az [[UNESCO]] által is jóváhagyott [[Kárpáti bioszféra-rezervátum]]{{wd|Q3612435}} része. [[Európa]] legnagyobb területű [[Bükkösök|bükköseiről]] ismert.<ref name=utefo/><ref>{{cite web |url=http://www.carpathianparks.org/map.html |title=Protected areas Map & Info |accessdate=20210411 |year=2008 |publisher=Carpathian Network of Protected Areas |language=angol }}</ref> Az itt található [[Ugolyka–széleslonkai ősbükkös]]{{wd|Q250290}} [[2007]] óta, két vele szomszédos kisebb terület (Szinevér–[[Égermező]] és Szinevér–[[Kvaszovec]]{{wd|Q35548446}}, utóbbi a Szinevéri Nemzeti Park része) [[2017]] óta [[A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei]] [[világörökség]]i helyszín része.<ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/1133/multiple=1&unique_number=2152 |title=Ancient and Primeval Beech Forests of the Carpathians and Other Regions of Europe |accessdate=20210411 |year=2021 |publisher=[[UNESCO]] [[Világörökség]] |language=angol }}</ref>
A hegység északi része a [[Szinevéri Nemzeti Park]]hoz{{wd|Q4420168}} tartozik. Egy másik, jelentős részét lefedi a déli lejtőin elterülő [[Ugolyka–széleslonkai rezervátum]], mely az állami szinten [[1968]] óta védett, [[1992]] óta pedig az [[UNESCO]] által is jóváhagyott [[Kárpáti bioszféra-rezervátum]]{{wd|Q3612435}} része. [[Európa]] legnagyobb területű [[Bükkösök|bükköseiről]] ismert.<ref name=utefo/><ref>{{cite web |url=http://www.carpathianparks.org/map.html |title=Protected areas Map & Info |accessdate=20210411 |year=2008 |publisher=Carpathian Network of Protected Areas |language=angol }}</ref> Az itt található [[Ugolyka–széleslonkai ősbükkös]]{{wd|Q250290}} [[2007]] óta, két vele szomszédos kisebb terület (Szinevér–[[Égermező]] és Szinevér–[[Kvaszovec]]{{wd|Q35548446}}, utóbbi a Szinevéri Nemzeti Park része) [[2017]] óta [[A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei]] [[világörökség]]i helyszín része.<ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/1133/multiple=1&unique_number=2152 |title=Ancient and Primeval Beech Forests of the Carpathians and Other Regions of Europe |accessdate=20210411 |year=2021 |publisher=[[UNESCO]] [[Világörökség]] |language=angol }}</ref>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2021. április 25., 13:39-kori változata

  A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei
világörökségi helyszín része
Kraszna-havas
A Kraszna-havas délkeleti bércei Királymező közelében
A Kraszna-havas délkeleti bércei Királymező közelében
Besoroláskistáj[1]
NagytájÉszakkeleti-Kárpátok[1]
KözéptájGorgánok vidéke[1]
OrszágUkrajna
Legmagasabb pontRózsa-havas (1564 m)
Elhelyezkedése
Kraszna-havas (Kárpátok)
Kraszna-havas
Kraszna-havas
Pozíció a Kárpátok térképén
é. sz. 48° 19′ 52″, k. h. 23° 49′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 52″, k. h. 23° 49′ 58″
Kraszna-havas (Kárpátalja)
Kraszna-havas
Kraszna-havas
Pozíció Kárpátalja térképén
Térkép
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kraszna-havas témájú médiaállományokat.

A Kraszna-havas (ukránul: Полонина Красна) hegység a Kárpátokban, Ukrajna területén. A Nagy-ág és a Tarac völgye között emelkedik. Közigazgatásilag Kárpátalja Técsői járásához tartozik. Legmagasabb pontja a Rózsa-havas (1563 m).

A hegység gerincén jelentős hosszon gázvezeték vezet végig, Németmokra és Égermező között nagyjából északkelet–délnyugati irányban.[2]

Tájbeosztás

A Kraszna-havas télen

Domborzat

Flis alkotja.[4] A Kraszna-havas főgerincére csaknem merőlegesen több ág nyúlik délre. Jellemző magassága 1200–1400 m.[3] Legmagasabb pontja a Rózsa-havas (1564 m), további meghatározó csúcsai a Topasz (1548 m), a Mencsely (1501 m), a Hropa (1495 m) és a Kelemen-havas (1492 m).[5][2][4] A terület legnagyobb részét meredek lejtők alkotják.[4]

Vízrajz

A Kraszna-havas a Nagy-ág és a Tarac völgye között emelkedik. Keresztülfolyik rajta a Talabor, melyen az 1950-es években létrehozták az Égermezei-víztározót a Talabor–Nagy-ági vízerőmű részeként.[6] A hegységben erednek a Nagy-, Kis-Ugolyka, Odaró, Kvaszovec, Luzsanka, Krasznij és más patakok.[4]

Élővilág, természetvédelem

Alacsonyabb részein barna erdőtalajon bükkösök és lucfenyves-bükkösök dominálnak. 1200–1400 m magasságban a tőzeges talajon hegyi rétek („polonyinák”) jellemzők, helyenként havasi törpefenyő fordul elő. A magasabb hegytetőkön leegyszerűsödött szubalpi társulások töredékei vannak jelen.[4]

A hegység északi része a Szinevéri Nemzeti Parkhoz(wd) tartozik. Egy másik, jelentős részét lefedi a déli lejtőin elterülő Ugolyka–széleslonkai rezervátum, mely az állami szinten 1968 óta védett, 1992 óta pedig az UNESCO által is jóváhagyott Kárpáti bioszféra-rezervátum(wd) része. Európa legnagyobb területű bükköseiről ismert.[3][7] Az itt található Ugolyka–széleslonkai ősbükkös(wd) 2007 óta, két vele szomszédos kisebb terület (Szinevér–Égermező és Szinevér–Kvaszovec, utóbbi a Szinevéri Nemzeti Park része) 2017 óta A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei világörökségi helyszín része.[8]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d szerk.: Dr. Karátson Dávid: A Kárpát–Pannon-térség tájtagolódása (Hajdú-Moharos József–Hevesi Attila), Magyarország földje, Pannon Enciklopédia. Budapest: KERTEK 2000 Könyvkiadó / Arcanum Adatbázis. ISBN 963-85792-3-4 [1997] (1999) 
  2. ↑ a b Хребет Красна. Львівський клуб активного відпочинку, 2007. szeptember 22. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
  3. ↑ a b c Izsák Tibor. Ukrajna természeti földrajza, Rákóczi-füzetek XXVII. (magyar nyelven). Ungvár: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. ISBN 978-966-7966-56-0 (2007). Hozzáférés ideje: 2021. április 5. 
  4. ↑ a b c d e Andrij Bajcar(wd): Ландшафти Українських Карпат: Полонина Красна. Andrij Bajcar(wd), 2020. augusztus 16. (Hozzáférés: 2021. április 12.)
  5. ↑ Dictionary of Carpathian Toponyms (angol nyelven). SummitPost.org, 2021. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
  6. ↑ szerk.: Dr. Karátson Dávid: Hosszanti vonulatok, keresztirányú folyók (Hajdú-Moharos József), Magyarország földje, Pannon Enciklopédia. Budapest: KERTEK 2000 Könyvkiadó / Arcanum Adatbázis. ISBN 963-85792-3-4 [1997] (1999) 
  7. ↑ Protected areas Map & Info (angol nyelven). Carpathian Network of Protected Areas, 2008. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
  8. ↑ Ancient and Primeval Beech Forests of the Carpathians and Other Regions of Europe (angol nyelven). UNESCO Világörökség, 2021. (Hozzáférés: 2021. április 11.)

További információk


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kraszna-havas&oldid=23811436”