„Ferencváros vasútállomás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Budapest-portál AWB |
|||
81. sor: | 81. sor: | ||
* ''Magyar vasúttörténet'' (Budapest, 1996) ISBN 963-552-314-9 |
* ''Magyar vasúttörténet'' (Budapest, 1996) ISBN 963-552-314-9 |
||
{{1a |
{{1a vonal (MÁV)}} |
||
{{150-es vonal (MÁV)}} |
{{150-es vonal (MÁV)}} |
||
{{Magyarország nemzetközi vonatai|POL2|SRB|ROM}} |
{{Magyarország nemzetközi vonatai|POL2|SRB|ROM}} |
A lap 2017. július 31., 22:02-kori változata
Ferencváros vasútállomás | |
2010-ig Budapest-Ferencváros | |
Cím | |
Ország | Magyarország |
Hely | 1097 Budapest, Fék utca 3. |
Állomáskategória |
|
Állomáskód | FC |
UIC állomáskód | 5510025 |
IBNR állomáskód | 5500133 |
Megnyitás | 1877. október 22. |
Felhasználási terület | vasútállomás |
Üzemeltető | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
Tszf. magasság | 112 m |
Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
Szomszédos állomások |
|
Időzóna | közép-európai idő |
Vasútvonalak | |
Szolgáltatások | |
Vonatok | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 05′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 05′ 19″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferencváros vasútállomás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Ferencváros pályaudvar[1] vasútforgalom és elfoglalt területnagyság alapján egyaránt Magyarország legnagyobb állomása. Középponti szerepe az Összekötő vasúti híd megépítése során alakult ki, ugyanis ezen a hídon keresztül halad át Magyarország keleti és nyugati országrésze közötti vasútforgalom mintegy 90%-a.
A pályaudvar a Körvasút és a Budapest-Hegyeshalom-Bécs vasútvonal közbenső állomása, rövid ideig a Budapest-Kelebia-Zimony vasútvonal kiinduló állomása volt. Forgalmának nagyobb részét viszont még a mai napig is a budapesti pályaudvarokat és állomásokat összekötő körvasúton bonyolódó teherforgalom teszi ki.
Története
Az 1870-es évek végén Budapesten már három nagy fejpályaudvar működött: az Osztrák Államvasút Társaság (OÁVT) Nyugati, a MÁV Losonci (később Józsefvárosi) és a Déli Vasút Budai (ma Déli) pályaudvarai, azonban azokat nem kötötte össze vágány, kivéve egyetlen kapcsolatot, amely az OÁVT Kőbánya-Teher állomását kötötte össze az Északi Vasút Kőbánya felső állomásával. A vágány ma is létezik, ez az úgynevezett Királyvágány.
A MÁV által szorgalmazott és épített összekötővágányok első szakaszát 1877-1878 között helyezték üzembe. Az első szakasz 19 km hosszú vágánya az ekkorra felépült Összekötő vasúti hídon keresztül Kőbánya felsőt kötötte össze Kelenfölddel. Ennek az összekötő vágánynak a részeként épült meg Bp. Ferencváros állomás.
Már az első kapcsolódó vonalak előrevetítették Bp. Ferencváros állomás teherforgalomban betöltött jövőbeli szerepét. Megépült a Dunaparti teherpályaudvaron át a Fővámházig vezető vágány, amelyen keresztül a vidékről, főleg az Alföldről származó élelmet szállították a vásárcsarnokba, ellátva az egyre nagyobb lélekszámú Budapestet.
Ezzel egy időben megépült a Kőbánya-hizlalón keresztül Szentlőrinc átrakó állomásig (amely nem azonos a mai Pestszentlőrinc állomással) vezető vágányt.
1882 végére megépült a MÁV által épített Pest-Zimony vasútvonal, amelynek kezdő szakasza eleinte a Dunaparti teherpályaudvarról indult ki, amelyet a fent említett mellékvágány kötött össze Bp. Ferencvárossal.
1889-ben összesen 23 km vágány épült Bp. Ferencváros és Bp. Józsefváros, Kőbánya felső, valamint az 1884-ben elkészült az új Központi pályaudvar (a jelenlegi Bp. Keleti pu.) között. Az 1891-92-es években a helyezték üzembe Bp. Ferencváros-Marhavásártér és Bp. Ferencváros-Sertéshizlaló között vágányokat.
Tulajdonképpen már 1900 végén befejezték, de csak 1902-ben helyezték forgalomba Bp.-Ferencváros rendező pályaudvarról kiágazó, 1,5 km hosszú, a IX. kerületi bikaréti sertésvásártelepig haladó vágányt. A vonal mentén állomás létesült Sertésvásártér néven. A vonal építését, de csak később 1902-ben vették ténylegesen használatba.
Az 1900-as évektől az ugrásszerűen megnövekedett teherforgalom részére a pályaudvart a déli irányban, a régi gubacsi puszták felé bővítették, építették tovább. Először a mai Nyugati rendező épült meg, keleti oldalában egy gurítódombbal, nyugati oldalában vasúti kocsijavító műhelyekkel.
1950-1954 között felépült a Keleti rendező, az új, korszerűnek számító fékezőelemes gurítódombbal.
Kapcsolódó vonalak
Bp. Ferencvárost a pályaudvartól keletre lévő vágányok Bp. Józsefvárost, Bp. Keleti pu.-t, Kőbánya-felsőt és Kőbánya-Kispestet kötik össze. Magyarországon egyedülálló módon itt fut hat nyíltvonali vágány egymás mellett. A nyugatra lévő vágányok Bp. Kelenföld állomást kötik össze a pályaudvarral. Déli irányban a Bp.-Kelebia vasútvonal indul, Bp. Soroksári út állomásig két vágánnyal.
A pályaudvarba becsatlakozott még egy vonal, a Kis-Burma is. Ferencváros - Nyugati rendező végéről indult, a Nagykőrösi út (mai M5-ös autópálya bevezető szakasz) vonalán. Itt elérte a Cséry-féle szemétvasutat (későbbi 51-es villamos) és azzal párhuzamosan haladt egy darabon, majd a Nagykőrösi útról letérve Soroksár állomás északi végén csatlakozott be a 150-es vonalba.
Az 1980-as évek végétől kezdve a Bp. Ferencváros körül korábban kiépített kiszolgáló vágányokat elbontották, mivel a vágóhidakat, valamint a vágóhidak melléktermékeire épülő iparokat felszámolták, legfőképp azért, mert az eredetileg a város szélére épült vágóhidakat és gyárakat napjainkra a város körbenőtte.
Funkciók
Bp. Ferencváros első vágányai a Kőbánya-felső és Bp. Kelenföld közötti vonallal párhuzamosan épültek ki. Ezekből ma már 19 vágány létezik, mindegyik forgalom alatt áll. A hátsó vágányok közül többet a síktolatásos elegyrendezéshez használnak.
A pályaudvaron egy emelt szigetperon van a III. és IV. átmenő fővágányok között, valamint egy alacsony oldalperon a II. vágány mellett. A peronokat szintben, a vágányokon létesített átjárókon lehet megközelíteni. A peronok keleti végén felüljáró is épült, azonban elsősorban nem az utasok, hanem a pályaudvaron dolgozók számára.
Ezeken a vágányokon túl épült ki a vonatási telep, fordítókoronggal. Jelenleg két mozdonyszín áll: egy a dízel- és egy a villanymozdonyok számára.
A mozdonyszín mögött terül el a ferencvárosi rendező pályaudvar több mint 80 vágánnyal, melyek nagyobb része ma is üzemben van. Jelenleg csak egy gurítódomb üzemel, azonban a megcsappant teherforgalom miatt kevesebb műszakban működik, mint korábban.
A rendező pályaudvar vágányai fogják közre a központi szertárat, azonban az átalakuló MÁV csoportok alkatrész, ruha és egyéb termékek beszerzése más módon fog történni, jelentősége lecsökkent.
A BKV Ferencvárosi kocsiszínje rendelkezik összekötővágánnyal Bp. Ferencváros felé, például ezen a vágányon tolták be a vasúti kocsikon érkező Combino villamos szerelvényeket.
Forgalom
Sablon:Budapest–Győr-expresszvonatSablon:Budapest–Győr–Szombathely-gyorsvonatJárat | Útvonal | Gyakoriság |
---|---|---|
S25 | Budapest-Keleti – Ferencváros – Soroksári út – Pesterzsébet – Soroksár – Dunaharaszti – Dunaharaszti alsó – Taksony – Dunavarsány – Délegyháza – Kiskunlacháza – Dömsöd – Kunszentmiklós-Tass (– hétköznap 1 tovább Kiskunhalasig) | Óránként |
S36 | Kőbánya-Kispest – Ferencváros – Budapest-Kelenföld – Albertfalva – Budafok – Kastélypark – Tétényliget – Érd alsó – Tárnok (– Martonvásár) | Óránként |
gyorsított személyvonat | Budapest-Keleti – Ferencváros – Budapest-Kelenföld – (Biatorbágy → Bicske alsó → Bicske →) Alsógalla – Tatabánya (← Vértesszőlős) – Tóvároskert – Tata (← Almásfüzitő ← Almásfüzitő felső ← Szőny) – Komárom – Ács (← Nagyszentjános ← Győrszentiván) – Győr-Gyárváros – Győr – Abda – Öttevény – Lébény-Mosonszentmiklós – Mosonmagyaróvár – Levél – Hegyeshalom | Munkanapokon napi 1-2 pár |
Avala EuroCity | Wien Hauptbahnhof – Hegyeshalom – Mosonmagyaróvár – Győr – Tatabánya – Budapest-Kelenföld – Budapest-Keleti | Napi 1 pár |
Személyforgalom
Az állomáson a Bp.–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia, vasútvonal személyvonatai, a Szabadbattyán és Kőbánya-Kispest között közlekedő gyorsított személyvonatok és a tárnoki személyvonatok állnak meg, valamint nyári időszakban egy-két, a Balaton felé közlekedő távolsági fürdővonat áll meg. 2014 decemberétől két nemzetközi vonat, a Debrecen és Bécs között közlekedő Hortobágy Eurocity, valamint a Bécs és Belgrád között közlekedő AVALA Eurocity is megáll Ferencvárosban.
Teherforgalom
Rendező-pályaudvari szerepe miatt éjjel-nappal, az év minden időszakában jelentős a teherforgalom. Naponta átlagosan (adat) tehervonat közlekedik le, viszont a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság következtében volt olyan nap, amikor a pályaudvar külső része teljesen üres volt.
Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel
Források
- ↑ A Földrajzinév-bizottság 57/555. határozata alapján
- Magyar vasúttörténet (Budapest, 1996) ISBN 963-552-314-9