Pirtó
Pirtó | |||
Knob-kastély Bahget Iskander felvétele | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Kiskunhalasi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nagy Ferenc (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 6414 | ||
Körzethívószám | 77 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 829 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 27,22 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,5 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 31′, k. h. 19° 26′Koordináták: é. sz. 46° 31′, k. h. 19° 26′ | |||
Pirtó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pirtó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pirtó község Bács-Kiskun megye Kiskunhalasi járásában.
Fekvése
Vonattal elérhető a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalon.
Története
Régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már a népvándorlás idején s az Árpád-korban is lakott volt. A 13. században a betelepülő kunok szállásterületének része lett. A 16. században török megszállás alá került, s ettől kezdve osztozott Kiskunhalas város sorsában. A török kiűzése után a gróf Cseszneky család és a halasi gazdák közös legelőterülete lett. A lassan újranépesedő pirtói határban a 19. századra kiterjedt tanyavilág alakult ki. Önálló településsé csak 1947-ben szervezték, ekkor szakadt el Kiskunhalastól.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendelte Pirtó községnek a Bács-Kiskun megye kiskőrösi járás területéből a kiskunhalasi járás területéhez való átcsatolását, 1962. február 1-jei hatállyal.[3]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Molnár László (SZDSZ)[4]
- 1994–1998: Szabó Gyula (független)[5]
- 1998–2002: Szabó Gyula (független)[6]
- 2002–2006: Nagy Ferenc (Fidesz)[7]
- 2006–2010: Nagy Ferenc (Fidesz)[8]
- 2010–2014: Nagy Ferenc (Fidesz)[9]
- 2014–2019: Nagy Ferenc (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019-től: Nagy Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 930 | 927 | 916 | 867 | 837 | 829 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 10%, evangélikus 4,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17% (26,5% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
Pirtó környékén, akárcsak a Kiskunság nagy részén változatos a táj; borókás, jelentős méretű homokbuckák, nyárfaligetek, telepített fenyvesek váltják egymást.
Híres emberek
A 18. században Pirtó volt gróf Cseszneky János, neves lótenyésztő ménesének központja.
Jegyzetek
- ↑ a b Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ 23/1961. NET határozat, Magyar Közlöny, 99. szám
- ↑ Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Pirtó Helységnévtár