Mezőkomárom
| Mezőkomárom | |||
 | |||
| A templomok | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Enyingi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Köő Péter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8137 | ||
| Körzethívószám | 25 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 857 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 31,74 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 126[3] m | ||
| Terület | 29,05 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Sió-völgy[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 49′ 37″, k. h. 18° 17′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 37″, k. h. 18° 17′ 36″ | |||
 Mezőkomárom
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Mezőkomárom weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkomárom témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mezőkomárom község Fejér megyében, az Enyingi járásban.
Fekvése
A mintegy 1000 lakosú község Fejér megyében található, a Mezőföld szélén, a Sió partján. Nevének előtagja földrajzi helyzetére utal, a szláv eredetű komárom szúnyogost jelent. A mezőkomáromi szőlőkből jó bor készül. Ennek bizonyítéka, hogy a tájat az észak-tolnai borvidék részeként, borvidéknek nyilvánították. Mezőhidvég nevű vasútállomása az azóta megszüntetett 49-es Lepsény–Enying–Tamási–Dombóvár vasútvonalon feküdt.
Története
Területén kora bronzkori település maradványait tárták fel. A római korban a Sopianae-Aquincum közötti főútvonal vezetett erre.
A kikövezett út a Róma- Aquincum katonaút részeként – a Felsőnyék mellett – a garábhegy völgyében vezetett Pécs (Sopianae), illetve Aquincum (Óbuda) felé. Ennek az útnak a töredékeit megtalálták az ún. Varga-féle ház mellett. Településmaradványokat, temetőket is feltártak a környéken. A honfoglalás korában a fejedelmi törzs szállásterületének nyugati vége, amelyet a besenyők védtek a betolakodóktól.
1661-ben már református prédikátora volt, katolikus plébániáját 1724-ben szervezték meg. A településen volt a herceg Batthyány család birtokközpontja. 1757-től már mezőváros, évente négy országos vásárral dicsekedhetett. A 18. századtól elsősorban jogállása, vásárai, a Sión való szállítás, illetve a Sió átkelőhely miatt a herceg Batthyányak sármelléki, uradalmi központja volt. Szerepét a 19. század elejétől fokozatosan Enying vette át. 1802-ben területéből mérték ki Lajoskomáromot.
1725-ben szervezték meg a római katolikus egyházat, mely a 18. században több környező település anyaegyháza volt. Ekkor épült barokk stílusú római katolikus temploma, mely ma műemlék jellegű épület. A község református templomát 1882-ben építették. Szőlőhegyeinek (Aranyhegy, Középhegy és Alsóhegy) birtokosa 1870-ig herceg Batthyány Fülöp volt, majd öröklés útján a gróf Draskovics család tulajdonába került. 1998-ban Aranyhegy magaslati pontján helyezték el az Orbán-szobrot, melyet ekkor fel is szenteltek. Ez a szobor a község fejlődésének kezdetét jelenti, de egyben utal a múlt hagyományainak tiszteletben tartására is. A szőlőhegyek a szép kilátás mellett lehetőséget adnak az itt termelt zamatos borok kóstolására is. A községben élt és dolgozott dr. Entz Ferenc, az 1848-49-es szabadságharc hős honvéd főorvosa, a magyar kertészeti szakoktatás megalapítója, a község első orvosa. Dr. Entz Géza akadémikus, egyetemi professzor, zoológus, az egysejtű állatok kutatója, a szimbiózis felfedezője. Dr. Varga Ferenc, az állatorvosi sebészet első professzora. Mindhármójuknak emléktáblát helyeztek el volt lakóházukon. Mezőkomárom címerének és zászlajának tervezetét Csóbor Eszter festőművész, a falu szülöttje és lakója készítette el.
1950 és 1954 között Mezőhidvég néven egyesítve volt Szabadhídvéggel.
Híres szülöttei
- Entz Géza (1842–1919) biológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
- Havasi Zoltán (1926–2010) könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár megbízott főigazgatója 1984-től 1986-ig
- Dr. Varga Ferenc (1835–1908), állatorvos, az állatorvosi sebészet első professzora
- Czafik Béla (1937–2005) olimpiai hatodik helyezett röplabdázó
Jegyzetek
- ↑ Mezőkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Mezőkomárom, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2017. július 14.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
.svg)
