Felsőlajos
| Felsőlajos | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kecskeméti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Juhász Gyula[1] | ||
| Irányítószám | 6055 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 955 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 89,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 03′ 55″, k. h. 19° 29′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 55″, k. h. 19° 29′ 41″ | |||
 Felsőlajos
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |||
| Felsőlajos weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőlajos témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Felsőlajos község Bács-Kiskun megye Kecskeméti járásában.
Fekvése
Az 5-ös főút és a 142-es számú (Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal) kereszteződése mellett fekszik, Kecskeméttől 23, Lajosmizsétől 6 km-re északnyugatra. Felsőlajos megállóhelyen minden vonat megtáll. A települést kerékpárút köti össze a szomszédos Lajosmizsével.
Története
Felsőlajos újonnan keletkezett község, amely az alföldi tanyavilágból nőtt ki. A mai község területe a történelmi időkben Lajosmizse külterülete volt. A település kezdetben Közös néven szerepelt a térképeken. 1929-ben egy amerikából hazatelepült gazdálkodó a mai Felsőlajoson telepedett le, ahol faiskolát hozott létre. A faiskola és az abból keletkező gyümölcsösök felpezsdítették az addig csak legeltetésre használt terület gazdaságát. Egyre újabb gyümölcstermesztéssel foglalkozó tanyai gazdaságok indultak el. A második világháború után bevezetett tanyaépítési tilalmat igen megsínylette a környék. 1958-ban a területet Lajosmizse-Közös néven ún. tanyaközponttá szervezték. A központtá szervezést jelentős lélekszám-gyarapodást eredményezett. 1974-ben kapta a település mai nevét, 1986-ban pedig Lajosmizse társközségévé nyilvánították. Az 1990-es önkormányzati választásokat követően Felsőlajos már teljesen önálló településként jelent meg Magyarország térképén. 2010-ben nyílt meg Felsőlajos első temploma.
Gazdasága
Felsőlajos jelentős mezőgazdasági hagyományokkal bíró település. A második világháború előtt kibontakozó gyümölcstermesztés napjainkig kihat a község életére. Felsőlajosra nem terjedt ki az 1960-as években a környék több településén végrehajtott kollektivizálás, így a település gazdasági életének gerincét a szocializmus évtizedeiben is a magángazdaság, illetve a magántulajdonban lévő gazdaságok szakszövetkezeti jellegű társulása adta. Felsőlajoson elmaradt a kisebb parcellák összevonása és a tanyák tömeges lebontása. Napjainkban is számos gazdaság foglalkozik gyümölcs- és zöldségtermesztéssel.
Az ipari tevékenységet egy fűrésztelep, egy építőanyag-gyár, illetve a Thyssen-Krupp egy építőelem-gyára képviseli.
Jegyzetek
- ↑ Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
