Fejérváry Géza

	báró Fejérváry Géza
	A Magyar Királyság 15. miniszterelnöke
	Hivatali idő; 1905. június 18. – 1906. április 8.
Uralkodó	I. Ferenc József
Előd	Tisza István
Utód	Wekerle Sándor
	A Magyar Királyság ideiglenes pénzügyminisztere
	Hivatali idő; 1905. június 18. – 1906. március 6.
Előd	Lukács László
Utód	Hegedűs Ferenc
	A király személye körüli miniszter
	Hivatali idő; 1905. június 18. – 1906. április 8.
Előd	Khuen-Héderváry Károly
Utód	Zichy Aladár
	A Magyar Királyság honvédelmi minisztere
	Hivatali idő; 1884. október 28. – 1903. június 27.
Előd	Orczy Béla
Utód	Kolossváry Dezső
	A király személye körüli miniszter (hadügyminiszterként, ideiglenesen)
	Hivatali idő; 1895. január 15. – 1895. január 18.
Előd	ifj. Andrássy Gyula
Utód	Jósika Sámuel
	A király személye körüli miniszter (hadügyminiszterként, ideiglenesen)
	Hivatali idő; 1892. október 24. – 1892. november 19.
Előd	Szőgyény-Marich László
Utód	Tisza Lajos
Született	1833. március 15.; Josefstadt (wd)
Elhunyt	1914. április 25. (81 évesen); Bécs
Sírhely	Wiener Zentralfriedhof
Párt	pártonkívüli
Választókerület	Budapest I. kerülete; (1886-1892); Temesvár; (1896-1901)
Gyermekei	Fejérváry Imre
Foglalkozás	katona, politikus
Iskolái	Theresianum Katonai Akadémia (–1851)
	báró Fejérváry Géza aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz báró Fejérváry Géza témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Fejérváry Géza Gyula.

Báró komlóskeresztesi Fejérváry Géza (Josefstadt (wd), Csehország, 1833. március 15. – Bécs, 1914. április 25.^[1]) magyar nemes, katonatiszt és politikus, 1884 és 1903 között hadügyminiszter, 1905–1906-ban Magyarország miniszterelnöke.

Élete

A római katolikus nemesi származású Fejérváry család sarja. Apja komlóskeresztesi Fejérváry József (1797–1859),^[2] királyi altábornagy, anyja Paulich Antónia (1806—1874).^[3]^[4] Az anyai nagyapja, ifjabb nemes Paulich Ferenc császári és királyi ezredes volt.^[5]

A bécsújhelyi katonai akadémián végzett. 1851-től hadnagy. 1859-ben mint vezérkari kapitány részt vett a solferinói ütközetben. 1862-ben osztrák, 1875. augusztus 17-én I. Ferenc József magyar királytól^[6] magyar bárói rangot kapott. 1864-ben újból a harctéren küzdött, ezúttal a dánok ellen harcolt a schleswig-holsteini háborúban. 1865-től őrnagy és Ferenc József császár szárnysegédje. Részt vett az 1866-os porosz háborúban. 1868-ban alezredes lett a monarchia hadseregében, majd a magyar honvédségbe ment át. Itt államtitkár, 1884. október 28-ától 1903. június 27-éig honvédelmi miniszter, majd a magyar királyi darabont testőrség kapitánya.

1886-ban Budapest I. kerülete juttatta a parlamentbe egy időközi választáson, amit az 1887-es választásokon megismételt. Az 1892-es választásokon szintén képviselői mandátumot nyert, amit azonban az ellenzék megtámadott, mire arról lemondott, és az alsóházból átült az érdemei elismeréséül még korábban kapott felsőházi székébe. A soros, 1896-os választásokon aztán újból indult, ezúttal Temesváron, amit megnyert, így újra a képviselőház tagja lett. 1900-ban súlyosan megbetegedett, amiből szerencsésen felgyógyult, de az 1901-es választásokon nem indult, helyette újra a felsőházban foglalta el székét, melynek haláláig tagja maradt.

Magyarországon ő kapta a legtöbb kitüntetést az uralkodótól.

Miniszterelnöksége

Bővebben: 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság és Fejérváry-kormány

Miután Tisza István addig példátlan politizálási módszerei „Szövetkezett ellenzék” néven egységfrontba tömörítették a „48-as” (a kiegyezést különböző mértékben, de elutasító) parlamenti ellenzéket, ami meg is nyerte az 1905-ös választásokat, a király felségjogaival élve az eredmény negligálásával előbb meghagyta Tiszát és minisztereit ügyvezető kabinetnek, majd 1905. június 18-án Fejérváryt nevezte ki miniszterelnökké. A döntés súlyos belpolitikai válságba sodorta a Magyar Királyságot. A Szövetkezett ellenzék pártjai élesen támadták Fejérváry ún. „darabont” kormányát, azt alkotmányellenesnek nevezve, illetve választóikat adó- és újoncmegtagadásra szólították fel. Az ilyetén módon megszervezett „nemzeti ellenállás” teljesen lebénította a kabinetet.

Egyebek mellett (a „vörös péntek” hatására, ahol a szociáldemokraták százezres tüntetést szerveztek az általános és titkos választójog azonnali bevezetését követelve) Fejérváryék még az általános választójog bevezetését is kilátásba helyezték a koalíció és a közvélemény megpuhítására, de mind ez, mind más próbálkozásaik rendre elbuktak. Miután a koalícióba tömörült pártok vezetősége a háttértárgyalások során fokozatosan feladta követeléseit, az ő közvetítésével létrejött a megegyezés köztük és az uralkodó között. Ezt követően 1906. április 8-án kormányával együtt lemondott, helyét Wekerle Sándor, a koalíció miniszterelnök-jelöltje vette át, valamint kiírták az 1906-os választásokat.

Későbbi pályafutása

Lemondása után ismét elfoglalta a királyi darabont-testőrség kapitányi állását. Haláláig aktív maradt a felsőházban; 81 éves korában, Bécsben érte a halál.

Házassága és leszármazottjai

Feleségül vette üszögi és mozsgói Biedermann Saroltát (1844–1924),^[1] több gyermekük is született:

Gizella (1863. október 22. – 1943. január 5.), férje: báró Gerliczy Ferenc (1859–1914)
Imre (1866. február 20. – 1952. december 5.), Baranya vármegye és Pécs város főispánja, felesége: Szilassy Laura Paulina Erzsébet (1874–1929), az ő fiuk volt Fejérváry Géza Gyula herpetológus^[1]
Olga (1867–1933), férje: gróf Burián István (1855–1922) közös pénzügyminiszter
Irma (1869. május 10. – 1950. augusztus 3.), férje: gróf Kornis Károly (1869–1918)^[7]

Emlékezete

Pécsett laktanyát és utcát neveztek el róla (1885–1946).^[1]
A 32-es baka vagyok én című katonadal is megörökíti: „Fejérváry Géza báró alatt nyerített a Ráró”^[8]

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 221. o. ISBN 978-963-06-7919-0
↑ familysearch.org Fejérváry József gyászjelentése
↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Fejérváry Józsefné Paulich Antónia
↑ A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. II. A magyar királyi nemesi testőrség névkönyve 1867-1918.
↑ Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 30. kötet (Budapest,1901)
↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 68. kötet, 207–210. oldal
↑ KORNIS Károly Viktor göncruszkai, gr. huszárfőhadnagy, macse.hu
↑ Ki írta a 32-es bakák dalát? (Emlékezz Budapest blog, 2015. június 16.)

Források

Izsák-Pölöskei-Romsics-Szerencsés-Urbán: Magyarország miniszterelnökei. Budapest, Cégér, 1993 ISBN 963 810702 2
Életrajza az 1910–1918-as országgyűlés almanachjában

További információk

Magyar életrajzi lexikon
Életrajz (ezenanapon.hu)
Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter. Vasárnapi Ujság 1901. 33. szám 525-530. old.
[Szalay Ödön]: Komlós-Keresztesi Báró Fejérváry Géza cs. és kir. táborszernagy, magyar királyi honvédelmi miniszter. 1851–1901. Pozsony, 1901 Németül

Elődje:
Tisza István

Magyarország miniszterelnöke
1905–1906

A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból

Utódja:
Wekerle Sándor

Elődje:
Báró Orczy Béla

Honvédelmi miniszter
1884. október 28. – 1903. június 27.

Utódja:
Kolossváry Dezső

Elődje:
Lukács László

Magyarország pénzügyminisztere
1905–1906

Utódja:
Hegedűs Ferenc

[plex-1] Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 221. o. ISBN 978-963-06-7919-0

[fejervary-2] familysearch.org Fejérváry József gyászjelentése

[paulichantoniagyász-3] Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Fejérváry Józsefné Paulich Antónia

[4] A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. II. A magyar királyi nemesi testőrség névkönyve 1867-1918.

[5] Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 30. kötet (Budapest,1901)

[6] K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 68. kötet, 207–210. oldal

[7] KORNIS Károly Viktor göncruszkai, gr. huszárfőhadnagy, macse.hu

[8] Ki írta a 32-es bakák dalát? (Emlékezz Budapest blog, 2015. június 16.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

báró Fejérváry Géza

A Magyar Királyság 15. miniszterelnöke
Hivatali idő 1905. június 18. – 1906. április 8.
Uralkodó	I. Ferenc József
Előd	Tisza István
Utód	Wekerle Sándor
A Magyar Királyság ideiglenes pénzügyminisztere
Hivatali idő 1905. június 18. – 1906. március 6.
Előd	Lukács László
Utód	Hegedűs Ferenc
A király személye körüli miniszter
Hivatali idő 1905. június 18. – 1906. április 8.
Előd	Khuen-Héderváry Károly
Utód	Zichy Aladár
A Magyar Királyság honvédelmi minisztere
Hivatali idő 1884. október 28. – 1903. június 27.
Előd	Orczy Béla
Utód	Kolossváry Dezső
A király személye körüli miniszter (hadügyminiszterként, ideiglenesen)
Hivatali idő 1895. január 15. – 1895. január 18.
Előd	ifj. Andrássy Gyula
Utód	Jósika Sámuel
A király személye körüli miniszter (hadügyminiszterként, ideiglenesen)
Hivatali idő 1892. október 24. – 1892. november 19.
Előd	Szőgyény-Marich László
Utód	Tisza Lajos

Született	1833. március 15. Josefstadt (wd)
Elhunyt	1914. április 25. (81 évesen) Bécs
Sírhely	Wiener Zentralfriedhof
Párt	pártonkívüli
Választókerület	Budapest I. kerülete (1886-1892) Temesvár (1896-1901)

Gyermekei	Fejérváry Imre
Foglalkozás	katona, politikus
Iskolái	Theresianum Katonai Akadémia (–1851)



báró Fejérváry Géza aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz báró Fejérváry Géza témájú médiaállományokat.

Sablon:Magyarország kormányfői m v sz Magyarország kormányfői
1848–49	Batthyány Lajos Récsey Ádám Kossuth Lajos Szemere Bertalan
Magyar Királyság (1867–1918)	id. Andrássy Gyula Lónyay Menyhért Szlávy József Bittó István Wenckheim Béla Tisza Kálmán Szapáry Gyula Wekerle Sándor Bánffy Dezső Széll Kálmán Khuen-Héderváry Károly Tisza István Fejérváry Géza Wekerle Sándor Khuen-Héderváry Károly Lukács László Tisza István Esterházy Móric Wekerle Sándor Hadik János
első köztársaság / Magyar Népköztársaság · Tanácsköztársaság (1918–1919)	Károlyi Mihály Berinkey Dénes Garbai Sándor Peidl Gyula (velük szemben: Károlyi Gyula · P. Ábrahám Dezső)
Magyar Királyság (1919–1945/1946)	Friedrich István Huszár Károly Simonyi-Semadam Sándor Teleki Pál Bethlen István Károlyi Gyula Gömbös Gyula Darányi Kálmán Imrédy Béla Teleki Pál Bárdossy László Kállay Miklós Sztójay Döme Lakatos Géza Szálasi Ferenc Dálnoki Miklós Béla
második köztársaság (1945/1946–1947)	Tildy Zoltán Nagy Ferenc Dinnyés Lajos
Magyar Népköztársaság (1947–1989/1990)	Dobi István Rákosi Mátyás Nagy Imre Hegedüs András Nagy Imre Kádár János Münnich Ferenc Kádár János Kállai Gyula Fock Jenő Lázár György Grósz Károly Németh Miklós
harmadik köztársaság (1990−)	Antall József Boross Péter Horn Gyula Orbán Viktor Medgyessy Péter Gyurcsány Ferenc Bajnai Gordon Orbán Viktor

m v sz Magyarország pénzügyminiszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848: Kossuth Lajos Batthyány Lajos Duschek Ferenc
Az Osztrák–Magyar Monarchia alatt	1867–1870: Lónyay Menyhért 1870–1873: Kerkapoly Károly 1873–1874: Szlávy József 1874–1875: Ghyczy Kálmán 1875–1878: Széll Kálmán 1878: Tisza Kálmán 1878–1887: Szapáry Gyula 1887–1889: Tisza Kálmán 1889–1895: Wekerle Sándor 1895–1905: Lukács László 1905–1906: Fejérváry Géza 1906: Hegedűs Ferenc 1906–1910: Wekerle Sándor 1910–1912: Lukács László 1912–1917: Teleszky János 1917: Gratz Gusztáv 1917–1918: Wekerle Sándor 1918: Popovics Sándor
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918: Károlyi Mihály 1918–1919: Szende Pál
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt	1919: Varga Jenő Székely Béla, Lengyel Gyula Székely Béla Miákits Ferenc
Ellenforradalmi kormányok alatt	1919: Peidl Gyula Grünn János 1919–1920: Korányi Frigyes 1920–1921: Hegedüs Lóránt
A Horthy-korszakban	1920–1921: Hegedüs Lóránt 1921: Hegyeshalmi Lajos Walko Lajos Bethlen István Walko Lajos 1921–1924: Kállay Tibor 1924: Walko Lajos Korányi Frigyes 1924–1928: Bud János 1928–1931: ifj. Wekerle Sándor 1931: Károlyi Gyula Vargha Imre 1931–1932: Korányi Frigyes 1932–1935: Imrédy Béla 1935–1938: Fabinyi Tihamér 1938–1945: Reményi-Schneller Lajos
A nyilas uralom alatt	1944–1945: Reményi-Schneller Lajos
Az ideiglenes nemzeti kormányban illetve a II. Magyar Köztársaság idején	1944–1945: Vásáry István 1945: Oltványi Imre 1945–1946: Gordon Ferenc
A Rákosi-korszakban	1946–1947: Rácz Jenő 1947–1948: Nyárádi Miklós 1948–1949: Gerő Ernő 1949–1950: Kossa István 1950–1956: Olt Károly
Az 1956-os forradalom alatt	1956: Kossa István
A Kádár-korszakban	1956–1957: Kossa István 1957–1960: Antos István 1960–1962: Nyers Rezső 1962–1967: Timár Mátyás 1967–1971: Vályi Péter 1971–1980: Faluvégi Lajos 1980–1986: Hetényi István 1987: Medgyessy Péter 1987–1989: Villányi Miklós 1989–1990: Békesi László
A rendszerváltás után	1990: Rabár Ferenc 1990–1993: Kupa Mihály 1993–1994: Szabó Iván 1994–1995: Békesi László 1995–1996: Bokros Lajos 1996–1998: Medgyessy Péter 1998–2000: Járai Zsigmond 2001–2002: Varga Mihály 2002–2004: László Csaba 2004–2005: Draskovics Tibor 2005–2009: Veres János 2009–2010: Oszkó Péter 2010–2013: Matolcsy György 2013–: Varga Mihály

m v sz Magyarország honvédelmi miniszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848: Batthyány Lajos (ideiglenesen) Deák Ferenc (ideiglenesen) Mészáros Lázár 1849: Görgey Artúr Aulich Lajos
Az Osztrák–Magyar Monarchia alatt	1867–1871: id. Andrássy Gyula 1871–1872: Lónyay Menyhért 1872: Szlávy József 1872–1882: Szende Béla 1882 – 1883: ifj. Ráday Gedeon 1884: Orczy Béla 1884–1903: Fejérváry Géza 1903: Kolossváry Dezső 1903–1905: Nyíri Sándor 1905–1906: Bihar Ferenc 1906: Pap Béla 1906: Wekerle Sándor 1906–1910: Jekelfalussy Lajos 1910–1917: Hazai Samu 1917–1918: Szurmay Sándor
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918: Linder Béla Bartha Albert 1918-1919: Festetics Sándor 1919: Böhm Vilmos
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt	1919: Pogány József Kun Béla, Böhm Vilmos, Fiedler Rezső, Haubrich József, Szántó Béla Szántó Béla
Ellenforradalmi kormányok alatt	1919: Szabó Zoltán Horthy Miklós Schnetzer Ferenc Friedrich István
A Horthy-korszakban	1920: Soós Károly Sréter István 1920–1923: Belitska Sándor 1923–1929: Csáky Károly 1929–1936: Gömbös Gyula 1936: Kozma Miklós Somkuthy József 1936–1938: Rőder Vilmos 1938: Rátz Jenő 1938–1942: Bartha Károly 1942–1943: Nagy Vilmos 1943-1944: Csatay Lajos
A nyilas uralom alatt	1944-1945: Beregfy Károly
Az ideiglenes nemzeti kormányban illetve a II. Magyar Köztársaság idején	1944–1945: Vörös János 1945–1946: Tombor Jenő 1946: Nagy Ferenc 1946–1947: Bartha Albert 1947: Dinnyés Lajos 1947–1948: Veres Péter
A Rákosi-korszakban	1948–1953: Farkas Mihály 1953–1956: Bata István 1956: Janza Károly
Az 1956-os forradalom alatt	1956: Maléter Pál
A Kádár-korszakban	1956–1957: Münnich Ferenc 1957–1960: Révész Géza 1960–1984: Czinege Lajos 1984–1985: Oláh István 1985–1990: Kárpáti Ferenc
A rendszerváltás után	1990–1994: Für Lajos 1994–1998: Keleti György 1998–2002: Szabó János 2002–2006: Juhász Ferenc 2006–2010: Szekeres Imre 2010–2015: Hende Csaba 2015–2018: Simicskó István 2018–2022: Benkő Tibor 2022– : Szalay-Bobrovniczky Kristóf

m v sz Magyarország földművelésügyi miniszterei
Földmívelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszter	Klauzál Gábor (1848) Országos Honvédelmi Bizottmány (1848–1849) Batthyány Kázmér (1849) A bécsi kormány hatáskörében (1849–1867) Gorove István (1867–1870) Szlávy József (1870–1872) Zichy József (1872–1874) Bartal György (1874–1875) Simonyi Lajos (1875–1876) Trefort Ágoston (1876–1878) Kemény Gábor (1878–1882) Széchényi Pál (1882–1889) Szapáry Gyula (1889)
Földmívelésügyi miniszter	Szapáry Gyula (1889–1890) Bethlen András (1890–1894) Fejérváry Géza (1894) Festetics Andor (1894–1895) Darányi Ignác (1895–1903) Tallián Béla (1905) Feilitzsch Artúr (1905–1906) Darányi Ignác (1906–1910) Serényi Béla (1910–1913) Ghillány Imre (1917) Mezőssy Béla (1917–1918) Wekerle Sándor (1918) Serényi Béla (1918) Buza Barna (1918–1919)
Földmívelésügyi népbiztosok	Csizmadia Sándor (1919) Nyisztor György (1919) Hamburger Jenő (1919) Vántus Károly (1919)
Földművelésügyi miniszter	Takács József (1919) Győry Loránd (1919) Nagyatádi Szabó István (1919) Rubinek Gyula (1919–1920) Nagyatádi Szabó István (1920–1921) Mayer János (1921–1922) Nagyatádi Szabó István (1922–1924) Bethlen István (1924) Schandl Károly (1924) Mayer János (1924–1931) Ivády Béla (1931–1932) Purgly Emil (1932) Kállay Miklós (1932–1935) Darányi Kálmán (1935–1938) Marschall Ferenc (1938) Sztranyavszky Sándor (1938) Teleki Mihály (1938–1940) Bánffy Dániel (1940–1944) Jurcsek Béla (1944) Pálffy Fidél (1944–1945) Nagy Imre (1944–1945) Kovács Béla (1945–1946) Dobi István (1946) Bárányos Károly (1946–1947) Szabó Árpád (1947–1948) Dobi István (1948) Csala István (1948–1949) Erdei Ferenc (1949–1953) Hegedüs András (1953–1954) Erdei Ferenc (1954–1955) Matolcsi János (1955–1956) Kovács Béla (1956) Dögei Imre (1956–1960) Losonczi Pál (1960–1967)
Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter	Dimény Imre (1967–1975) Romány Pál (1975–1980) Váncsa Jenő (1980–1989) Hütter Csaba (1989–1990)
Földművelésügyi miniszter	Nagy Ferenc József (1990–1991) Gergátz Elemér (1991–1993) Szabó János (1993–1994) Lakos László (1994–1996) Nagy Frigyes (1996–1998)
Földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter	Torgyán József (1998–2001) Boros Imre (2001) Vonza András (2001–2002) Németh Imre (2002–2005) Gráf József (2005–2010) Fazekas Sándor (2010–2018)
Agrárminiszter	Nagy István (2018–)