Fejérváry Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fejérváry Imre
Született 1866. február 20.
Bécs
Elhunyt 1952. december 5. (86 évesen)
Csorvás
Nemzetisége magyar
Házastársa Szilassy Laura
Gyermekei Géza
SzüleiFejérváry Géza, Biedermann Sarolta
Foglalkozása politikus, főispán

Dr. báró komlóskeresztesi Fejérváry Imre (Bécs, 1866. február 20.Csorvás, 1952. december 5.[1]) politikus, főispán, a Fejérváry család tagja.

Élete[szerkesztés]

Báró Fejérváry Géza (18331914) miniszterelnök és üszögi és mosgói Biedermann Sarolta (18441924) egyetlen fiúgyermekeként született az osztrák fővárosban. Mivel Imre az egyik lábára alig észrevehetően sántított, a családi hagyományokkal ellentétben nem katonai, hanem közigazgatási pályára szánták. A középfokú iskolát a bécsi Theresianumban végezte,[1] ezután jogi tanulmányokat folytatott előbb Debrecenben, majd Budapesten.[1] 1889-ben kezdte meg pályafutását Baranya vármegye tiszteletbeli aljegyzőjeként. 1890. február 1-jén államtudományi doktori oklevelet szerzett, majd február 12-én főispáni titkárrá nevezték ki,[1] majd 1891-ben belügyminisztériumi szolgálattételre hívták be, ahol miniszteri segédtitkárrá léptették elő. 1897-ben Baranya vármegye és Pécs sz. kir. tjv. főispánjává tették meg.[1] Tisztét egészen 1905. december 27-éig töltötte be, amikor lemondott, és az uralkodó felmentette.[2] Ezt követően teljesen visszavonult a közélettől. 1910-ben a Nemzeti Munkapárt végrehajtó bizottsági előadójának hívták meg, akkor rövid időre visszatért a politikai életbe. Magánéletében több csapás is érte 1929-ben előbb felesége, majd 1932-ben egyetlen fia is elhunyt. Túlélte a világháborúkat és még a kommunista hatalomátvételt is megérte. 1951-ben kitelepítették Csorvásra, ahol 1952-ben meghalt.[2]

Rokonsága révén komoly kapcsolatokkal rendelkezett felsőbb körökben. Édesapja 1905-től rövid ideig miniszterelnök volt, egyik sógora pedig, rajeci gróf Burián István az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere volt.

Családja[szerkesztés]

1893-ban feleségül vette szilasi és pilisi Szilassy Laurát (18741929), szilasi és pilisi Szilassy Gyula (18411889) és Correvon Laura-Eliza (18471886) lányát. A házasságukból egyetlen gyermekükről lehet tudni a születése:[1]

Kitüntetései[szerkesztés]

  • Porosz II. osztályú vörös sas- és koronarend[2]
  • Schaumburg-Lippe uralkodó herceg II. osztályú házirendje cserlombdísszel ékesített keresztje[2]
  • Lipót-rend lovagkeresztje (1905)[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 221. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. a b c d e Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 222. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források[szerkesztés]


Elődje:
Kiszely Gyula
Baranya vármegye főispánja
1921. október 10.1931. augusztus 24.
Baranya vármegye címere
Utódja:
gr. Benyovszky Móric
Elődje:
Kiszely Gyula
Pécs t.j.v. főispánja
1921. október 10.1931. augusztus 24.
Pécs címere
Utódja:
Erreth János