Észak-Írország
Észak-Írország | |||
Northern Ireland | |||
| |||
Nemzeti himnusz: God Save the Queen Nemzeti dal: Londonderry Air/Derry Air | |||
![]() | |||
Fővárosa | Belfast | ||
![]() | |||
Legnagyobb város | Belfast | ||
Államforma | alkotmányos monarchia | ||
Vezetők | |||
Uralkodó | II. Erzsébet | ||
Miniszterelnök | Boris Johnson | ||
Első miniszter | betöltetlen | ||
Hivatalos nyelv | angol (de facto), ír, ulster scots | ||
Alapítás | 1921. május 3. | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 1 852 168 fő (2015) | ||
Becsült | 1 741 600 fő (2006) | ||
Népsűrűség | 122 fő/km² | ||
GDP | |||
Összes | 33,2 milliárd font PPP: 2002 | ||
Egy főre jutó | 19 603 font | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13 843 km² | ||
Időzóna | GMT (UTC+0) BST (UTC+1) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | északír font (GBP ) | ||
Hívószám | +353 48 +44 28 | ||
Internet TLD | [[..ie, .uk]] | ||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Írország témájú médiaállományokat. | |||
![]() |
Észak-Írország Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának része az Ír-szigeten. Fővárosa és egyben legnépesebb települése Belfast.
Fekvése
Az Egyesült Királyság egyetlen része, amely nem a Brit-szigeten, hanem az Ír-sziget északi részén fekszik.
Legmagasabb pontja a Sileve Donard (852 m).
Története
Írországot 1536-ban csatolta Anglia területéhez VIII. Henrik angol király. Az ország továbbra is megőrizte parlamentjét és külön közigazgatása, valamint bíróságai voltak, mégsem maradt szuverén állam. Csupán törvénykezdeményezési joggal rendelkezett, törvényei csak akkor léptek hatályba, ha azokat az angol és az ír titkos tanács elfogadta, nem módosíthatta vagy utasíthatta el az angol Privy Council által alkotott, az ír ügyekre vonatkozó törvényeket. Az angol parlament is alkotott olyan törvényeket, amelyek Írország gazdaságára hátrányosak voltak. A helyi végrehajtó hatalom szervezetében a tisztségek nagy részét angolok töltötték be (főleg a hasznot hajtó, pénzért megvehető ún. szinekúrahivatalokat). A katolikus ír többségű Írországban mindez igen erős ellenállásba ütközött. 1641 októberében északon, Ulsterben fegyveres felkelés tört ki, amit rövid életű katolikus konföderáció követett Kilkennyben. Oliver Cromwell, Anglia lordprotektora 1652-re minden ellenállást letört.
Az angol győzelem után jelentős bevándorlás indult meg Angliából és még nagyobb mértékű Skóciából. A bevándorlók a protestáns vallást hozták magukkal, míg az őslakos írek katolikusok maradtak. A több évszázados protestáns uralom alatt a protestánsok társadalmi státusa magasabb maradt a katolikusoknál.
Az ír nemzeti mozgalom győzelme után, 1921-ben osztották fel a szigetet.
-
Észak-ír postabélyeg, 1958-as sorozat, II. Erzsébet királynő portréjával.
-
Észak-Írország 1972-ig használt címere.
Közigazgatása
Észak-Írország 26 kerületből áll:
|
![]() |
Városok
(Zárójelben a népesség 2001-es adatai szerepelnek.)
- Belfast (276 459)
- Londonderry (83 652)
- Lisburn (71 465)
- Newry (27 430)
- Omagh (22 182)
- Armagh (14 590)
Vallási megoszlás
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/NorthernIrelandCouncils-religion2008.png/220px-NorthernIrelandCouncils-religion2008.png)
A katolikus írek és a protestáns angolok közötti vallási ellentét igazából az ír és az angol nacionalizmus közötti ellentétet takarja.
Turizmus
Sport
- Bővebben: Északír labdarúgó-válogatott