Észak-Írország

Észak-Írország
Northern Ireland
Észak-Írország zászlaja Észak-Írország címere
Nemzeti himnusz: God Save the Queen Nemzeti dal: Londonderry Air/Derry Air
Fővárosa	Belfast
é. sz. 54° 36′ 27″, ny. h. 6° 41′ 33″54.6075, -6.6925
Legnagyobb város	Belfast
Államforma	alkotmányos monarchia
Vezetők
Uralkodó	II. Erzsébet
Miniszterelnök	Boris Johnson
Első miniszter	betöltetlen
Hivatalos nyelv	angol (de facto), ír, ulster scots
Alapítás	1921. május 3.
Népesség
Népszámlálás szerint	1 852 168 fő (2015)
Becsült	1 741 600 fő (2006)
Népsűrűség	122 fő/km²
GDP
Összes	33,2 milliárd font PPP: 2002
Egy főre jutó	19 603 font
Földrajzi adatok
Terület	13 843 km²
Időzóna	GMT (UTC+0) BST (UTC+1)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	északír font (GBP)
Hívószám	+353 48 +44 28
Internet TLD	[[..ie, .uk]]
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Írország témájú médiaállományokat.

Észak-Írország Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának része az Ír-szigeten. Fővárosa és egyben legnépesebb települése Belfast.

Fekvése

Az Egyesült Királyság egyetlen része, amely nem a Brit-szigeten, hanem az Ír-sziget északi részén fekszik.

Legmagasabb pontja a Sileve Donard (852 m).

Története

Írországot 1536-ban csatolta Anglia területéhez VIII. Henrik angol király. Az ország továbbra is megőrizte parlamentjét és külön közigazgatása, valamint bíróságai voltak, mégsem maradt szuverén állam. Csupán törvénykezdeményezési joggal rendelkezett, törvényei csak akkor léptek hatályba, ha azokat az angol és az ír titkos tanács elfogadta, nem módosíthatta vagy utasíthatta el az angol Privy Council által alkotott, az ír ügyekre vonatkozó törvényeket. Az angol parlament is alkotott olyan törvényeket, amelyek Írország gazdaságára hátrányosak voltak. A helyi végrehajtó hatalom szervezetében a tisztségek nagy részét angolok töltötték be (főleg a hasznot hajtó, pénzért megvehető ún. szinekúrahivatalokat). A katolikus ír többségű Írországban mindez igen erős ellenállásba ütközött. 1641 októberében északon, Ulsterben fegyveres felkelés tört ki, amit rövid életű katolikus konföderáció követett Kilkennyben. Oliver Cromwell, Anglia lordprotektora 1652-re minden ellenállást letört.

Az angol győzelem után jelentős bevándorlás indult meg Angliából és még nagyobb mértékű Skóciából. A bevándorlók a protestáns vallást hozták magukkal, míg az őslakos írek katolikusok maradtak. A több évszázados protestáns uralom alatt a protestánsok társadalmi státusa magasabb maradt a katolikusoknál.

Az ír nemzeti mozgalom győzelme után, 1921-ben osztották fel a szigetet.

• 
  Észak-ír postabélyeg, 1958-as sorozat, II. Erzsébet királynő portréjával.
• 
  Észak-Írország 1972-ig használt címere.

Közigazgatása

Észak-Írország 26 kerületből áll:

Antrim Ards Armagh (város) Ballymena Ballymoney Banbridge Belfast (város) Carrickfergus Castlereagh Coleraine Cookstown Craigavon Londonderry (város)

Észak-Írország kerületei

Down Dungannon és South Tyrone Fermanagh Larne Limavady Lisburn (város) Magherafelt Moyle Newry and Mourne Newtownabbey North Down Tyrone Strabane

Városok

(Zárójelben a népesség 2001-es adatai szerepelnek.)

• Belfast (276 459)
• Londonderry (83 652)
• Lisburn (71 465)
• Newry (27 430)
• Omagh (22 182)
• Armagh (14 590)

Vallási megoszlás

Észak-Írország lakosságának vallási megoszlása (2008)

A katolikus írek és a protestáns angolok közötti vallási ellentét igazából az ír és az angol nacionalizmus közötti ellentétet takarja.

Sport

• Bővebben: Északír labdarúgó-válogatott

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Írország témájú médiaállományokat.

• Észak-Írország lap.hu - linkválogatás (magyarul)
• A Brexit és az ír backstop

Kapcsolódó szócikkek

• A Brit-szigetek terminológiája