Munkács
| Munkács (Мукачеве) | |||
 | |||
| Munkács | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás | Munkácsi járás | ||
| Község | Munkács község (2020. július 17. – ) | ||
| Rang | megyei jogú város[1] | ||
| Alapítás éve | 8. század | ||
| Polgármester | Baloga Andrij[2][3] | ||
| Irányítószám | 89600 | ||
| Körzethívószám | +380 3131 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 85 569 fő (2022. jan. 1.)[4] | ||
| Magyar lakosság | 6900 fő | ||
| Népsűrűség | 2862,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 128 m | ||
| Terület | 27 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 26′ 29″, k. h. 22° 42′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 29″, k. h. 22° 42′ 49″ | |||
 Munkács
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
| Munkács weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Munkács témájú médiaállományokat. | |||
Munkács (ukránul Мукачево [Mukacsevo] (hivatalosan) vagy Мукачеве [Mukacseve] vagy Мукачів [Mukacsiv], ruszinul Мукачово [Mukacsovo], oroszul: Мукачево [Mukacsevo], szlovákul: Mukačevo, németül Munkatsch vagy Munkatz, lengyelül: Mukaczewo, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján. Lakossága 2015-ben 86 257 fő volt. Klastromalja, Munkácsváralja, Oroszvég, Őrhegyalja, Várkulcsa és Várpalánka tartozik hozzá.
Földrajz
Munkács Kárpátalja központi részén terül el az Északkeleti-Kárpátok aljában, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál. Gazdasági potenciálja, továbbá a lakosságszáma szerint a megye második legnagyobb városának számít. Ungvártól 42 km-re délkeletre, a Latorca partján fekszik.
Nevének eredete
Neve a régi magyar Muncas személynévből való, melynek eredete a munka főnév.
Történelem
| Időszak | Ország |
|---|---|
| 1699 - 1867 | Habsburg Birodalom |
| 1867 – 1918 | Osztrák–Magyar Monarchia |
| 1918 – 1938 | Csehszlovákia |
| 1938 – 1944 | Magyarország |
| 1944 – 1991 | Szovjetunió |
| 1991-től | Ukrajna |
Már az őskorban lakott hely, a Kis-hegyen és a Galis-hegyen neolit, a Tupcsa-hegyen kora vaskori település nyomaira bukkantak, melyet földsánc is övezett. A Galis- és a Lovaska-hegy között kelta település maradványai kerültek elő. A vár környékét már a 6. században szlávok lakták.
Várát a monda szerint Álmos vezér építtette, és a hegyeken való vesződséges átkelés emlékére kapta mai nevét. Először 1064-ben említik. 1138-ban Muncas néven említik először. 1085-ben Szent László király itt verte le a Salamonnal szövetséges kunokat. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították, ezután IV. Béla német hospeseket (vendégtelepeseket) telepített le.
Nagy Lajos románokat telepített ide, majd helyüket 1359-ben ruténok foglalták el. Ekkor épült újjá a kun és tatár pusztítások után a vár is. 1378-ban kiváltságokat és városi rangot, 1427-ben vásártartási jogot kapott. 1445-ben Hunyadi Jánosé lett, aki szabad várossá tette. A város részt vett az 1514-es parasztháborúban, emiatt kiváltságait elvesztette.
A 16. és 17. században az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. 1657-ben a lengyelek a várost feldúlták, de a várat nem merték ostromolni, majd a tatárok égették fel a várost. 1672-ben Zrínyi Ilona gyermekeivel ide vonult vissza, melyet a felkelők ostromoltak, végül Thököly Imre házassággal szerezte meg, melyet itt tartottak 1682. június 15-én. Thököly veresége után Zrínyi Ilona 1686-tól 1688. január 18-ig tartotta a várat a császáriakkal szemben.
A Rákóczi-szabadságharc kezdetén, 1703. június 24-én II. Rákóczi Ferenc Munkács mellett szenvedte el első vereségét, ahol élete is súlyos veszélyben forgott. A vár csak 1704. február 16-án került kuruc kézre. A fejedelem Vay Ádámot nevezte ki főkapitánnyá, majd a francia Damoiseau hadmérnök brigadérossal korszerű erődítménnyé építtette ki a hármas tagolású, alsó-, közép- és felsővárból álló objektumot. Rákóczi – midőn 1711. február végén Lengyelországba távozott – Sennyey Istvánra bízta családi várának védelmét, aki 1711. június 24-én utolsóként, jóval a szatmári békekötés után kapitulált Pálffy János császári főparancsnok előtt.
A vár ezt követően börtönként szolgált. 1834. július 27-én gondatlanság miatt keletkezett tűzvész martaléka lett. 1848. április 22-én (Podhering, Őrhegyalja) nevű külvárosánál győztes csata zajlott, melyre az 1901-ben felállított obeliszk emlékeztet. 1896-ban az északi bástyán 38 m magas piramison turulmadár-szobrot állítottak fel, melyet a csehek 1918-ban leromboltak.
A trianoni békeszerződésig, majd 1938 novemberétől 1944-ig ismét Bereg vármegye Munkácsi járásának székhelye volt. 1939. január 6-án cseh támadás érte Oroszvég felől, amelyet a város kis létszámú védői hősiesen visszavertek.[5][6][7] A szovjet csapatok 1944. október 24-én foglalták el.
A második világháború után
Népessége
Az 1910. évi népszámlálás szerint 17 275 lakosából 12 686 fő (73,44%) magyar, 3078 fő (17,82%) német és 1394 fő (8,07%) ruszin nemzetiségűnek vallotta magát. A vallás szerinti megoszlást tekintve 7675 fő (44,43%) izraelita, 4081 fő (23,62%) görögkatolikus, 3526 fő (20,41%) római katolikus, 1771 fő (10,25%) református és 190 fő (1,1%) evangélikus volt.
2001-ben 81 600 lakosából 62 900 ukrán, 7300 orosz, 6900 magyar és 1100 cigány volt.
Vallás
Itt található a Munkácsi római katolikus egyházmegye székhelye; székesegyháza a Tours-i Szent Márton-székesegyház.
Közlekedés
Munkácson halad át a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal, mely az 5. páneurópai közlekedési folyosó részét képezi. Ukrajna számára stratégiai jelentőségű, mivel ez biztosítja a nyugati kapcsolatot, és a kelet–nyugati tranzitszállítások 60%-a is itt bonyolódik.[8] A vonal Bátyú–Munkács közti szakaszát a Magyar Északkeleti Vasút (államosítva 1890-ben) építtette 1872-ben. A Munkács–Volóc–országhatár közti szakaszát a Magyar (Királyi) Államvasutak (MÁV) építtette 1887-ben.
Látnivalók
- A város feletti Várhegyen állnak Munkács várának tekintélyes maradványai.
- A város nevezetessége a 17. századi Rákóczi-kastély a „Fejér-ház”, mely a 18. században kapta mai alakját. Vendége volt egykor II. József és Ferenc József is.
- Római katolikus temploma 14. századi, melynek hajóját 1904-ben a Műemlékek Országos Bizottsága engedélyével lebontották, hogy helyette új, nagyobb befogadóképességű templomot építsenek. Fennmaradt a régi templom gótikus szentélye.
- Új római katolikus temploma 1904–1905-ben épült, Czigler Győző tervei alapján.
- A fekete-hegyi kolostor elődje egy 11. században I. András feleségével együtt Kijevből jött ortodox szerzetesek által alapított barlangkolostor volt. A mai kolostort 1360-ban alapították, a 15. század végén elpusztult, de 1551-re újjáépült. A templom 1789 és 1804 között, a kolostor 1766 és 1772 között épült ki, ma ortodox apácazárda, ortodox püspöki székhely Kárpátalja leggazdagabb könyvtárával.
- A Szent József-kápolna a 14. századi Szent Márton-templom 15. századból fennmaradt szentélye, mai alakját 1908-ban nyerte el, Sztehló Ottó tervei alapján. 1976-ban restaurálták.
- Református temploma 1795-ben épült, tornya 1814-ben lett kész.
- A Városháza 1899 és 1901 között épült szecessziós stílusban.
Híres emberek
- Itt született a 17. században Biletzky Ferenc magyar jezsuita rendi tanár
- Itt született 1832-ben Rombauer Gyula Róbert magyar honvéd; ezredes az amerikai polgárháborúban
- Itt született 1833. május 9-én Rombauer E. Roderick magyar honvéd; kapitány az amerikai polgárháborúban
- Itt született 1837-ben Rombauer Roland lovaskapitány az amerikai polgárháborúban
- Itt született 1838. augusztus 20-án Rombauer Rafael Guidó az amerikai polgárháború tüzérőrnagya
- Itt született 1844. február 20-án Munkácsy Mihály festőművész, a szülőház helyén álló házon emléktábla.
- Itt született 1872. november 15-én Huszár Vilmos (Huszerl Márk) irodalomtörténész, műfordító.
- Itt született Neuber Ede (1882–1946) orvos, bőrgyógyász, higiénikus, az MTA tagja (más források szerint születési helye a közeli Várpalánka).
- Itt született 1883. március 3-án Csortos Gyula színművész.
- Itt született 1895-ben Uray Tivadar színművész.
- Itt született 1905-ben Mátrai Gyula építész.
- Itt született 1947-ben Stumpf Benedek András. Meghalt Budapesten 2009-ben
- Itt született 1960. július 22-én Matl Péter szobrász.
- Itt élt 1855-től haláláig Lehoczky Tivadar régész, történész.
- Itt halt meg 1680. június 14-én Báthory Zsófia, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye.
- Itt nyugszik Siegmeth Károly gépészmérnök, földrajzi író, a hazai természetjárás és barlangkutatás nagy egyénisége (1912).
- Itt született 1929. szeptember 3-án Ráža Ludvík (†Prága 2000. október 4.) cseh filmrendező.
- Itt született 1942-ben Varga István labdarúgó.
- Itt él és alkot Balogh József (1944-) festőművész
- Itt született 1932. december 7-én Szikura József botanikus professzor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola néhai rektora (Сікура Йосип Йосипович)
- Itt született 1974. március 26-án Lucsok Péter Miklós, domonkos szerzetes, a Munkácsi római katolikus egyházmegye segédpüspöke
Testvértelepülések
|
Jegyzetek
- ↑ Munkács. kmmi.org.ua. [2018. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
- ↑ "Zoltan Lendyel won more than 67 percent of the vote"[halott link]
- ↑ Lezárták Munkácson a Szent Márton-évet. magyarkurir.hu, 2016. november 14. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2022 року. Ukrán Statisztikai Hivatal
- ↑ Cseh katonák éjszakai orvtámadása Munkács ellen (Magyar Világhíradó, 1939 január)[halott link]
- ↑ 70 éve volt a munkácsi vízkereszti csata; Popovics Béla írása
- ↑ Munkács hős védőinek kitüntetése (Magyar Világhíradó, 1939 március)[halott link]
- ↑ Будівельники перейшли п’ятсот метрову відмітку Бескидського тунелю (ukrán nyelven). Ukrán Vasutak, 2014. szeptember 11. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
Források
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Lehoczky Tivadar 1911: A munkácsi régi oltárkredenczekről. Arch. Ért. XXXI, 261–263.
- Vajda Zsuzsa: Testvérvárosi kapcsolat született Munkáccsal (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
További információk
- Hivatalos honlap (ukrán)
- [1] Mukachevo.net
- Munkácsi Polgár info – független hírportál
- Munkács anno - fényképek
- Az egykori Munkácsi Dohánygyár
Kapcsolódó szócikkek
