Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
IATA: BUD  ICAO: LHBP
Adatok
Elhelyezkedés	Budapest Magyarország
Megnyitás	1950
Üzemeltető	Budapest Airport Zrt.
Utasforgalom	8 504 020 (2012)
Teherforgalom	82 638 (2010)
Gépmozgás	87 560 (2012)
Futópályák
Irány Hosszúság Burkolat 13R/31L 3010 m beton/aszfalt 13L/31R 3707 m beton/aszfalt
Elhelyezkedése
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 26′ 13″, k. h. 19° 15′ 20″47.4369444444, 19.2555555556
www.bud.hu

Terminal 2A

A Liszt Ferenc Repülőtér a levegőből. A kép alján az 1-es terminál

Az 1-es terminál a kora reggeli órákban

Az 1-es terminál látképe a 2-es terminál felől, 2008-ban

Liszt Ferenc Repülőtér 1-es termináljának látképe egy parkoló repülőgép utaslépcsőjéről

A 2-es terminál állásai

Budapest Liszt Ferenc Repülőtér Terminal 2

A repülőtér irányítótornya A Liszt Ferenc Repülőtér jellegzetes irányítótornya, tetején a repülőgépek földi gurulását irányító radarral. Az előtérben a KLM egyik Boeing 737-ese A irányítótorony felülről Az „irányító kabin”

A 2A terminál kilátóterasza 2008-ban

„Ferihegy konyhája”, a Catering, ahol az utasoknak szánt ételt és italt készítik

A MALÉV tankoló Boeing 737-700-as repülőgépe a 2-es terminálon

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, korábbi nevén Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér, melyet nemzetközileg Budapest Ferihegy néven is ismernek (IATA: BUD, ICAO: LHBP) Budapest nemzetközi repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőtere közül a legnagyobb és legismertebb. Európai, ázsiai, észak-amerikai és közel-keleti országok repülőtereivel egyaránt forgalmi kapcsolatban van.

A repülőtér új elnevezése 2011. március 25-étől érvényes.

Eredeti elnevezését fekvése szerint kapta, ugyanis Ferihegy területén található. 2006 tavaszán felmerült, hogy Bartók Béláról nevezzék el, de ezt a Földrajzinév-bizottság nem támogatta.

Fekvése

Budapest központjától 16 kilométerre található az 1-es, 22 kilométerre a 2-es terminál. Délkeletre, az Üllői úton haladva vagy az eredetileg 1943-ban elkészült gyorsforgalmi úton közelíthető meg. Területe Budapest XVIII. kerületéhez és Vecséshez tartozik. Az egyes terminál kettévágta az eredeti gyömrői utat, a második pedig az eredeti Vecsés-Ecser közti közutat.

A légikikötő területe 1505 hektár (összehasonlításul a londoni Heathrow mindössze 1200 hektáros), vagyis a Margit-sziget területének 15-szöröse. 217 épület található a birtokon belül; 18,5 kilométer távvezeték és 46 km vízvezeték kanyarog a Liszt Ferenc Repülőtér alatt. Saját hőerőműve, szemétégetője, fogorvosi rendelője és benzinkútja van.

Története

Előzmények

Az I. világháborút követően a magyar polgári repülés nehezen és korlátozások közepette alakulhatott ki. Ennek során Mátyásföld után a Budaörsi repülőtér lett a 30-as évek végén a belföldi és egyben az ország nemzetközi repülőtere is.

1938-ban újra napirendre került egy új fővárosi repülőtér létesítése. Ehhez hozzájárultak a rövid ideje működő budaörsi repülőtér problémái is. A három település, Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában lévő területet jelölték ki a leendő új repülőtérnek. A Budapest-Szolnok vasútvonal melletti lapos, keleti felén dombos terület 1723-tól a Grassalkovich család tulajdonában volt és a század végén itt bérelt mintegy 650 holdat egy gazdag budai serfőző, Mayerffy Xavér Ferenc. Róla nevezték el Ferihegynek a környéket, ami előbb Szontagh-, majd Podmaniczky-, végül pedig Vigyázó-birtok volt. 1928 után a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került, de a környékbeli gazdáknak is voltak itt földjeik.

A tervezés és az építkezések első szakasza 1939-44 között

A repülőteret vegyesen polgári, katonai és sportcélra kívánták hasznosítani.

A tervezés részeként, a repülést akadályozó természetes és mesterséges tereptárgyaktól mentes, a későbbi bővítésekhez lehetőséget nyújtó területen 1939 februárjától meteorológiai megfigyeléseket és méréseket végeztek dr. Hille Alfréd vezetésével. Főként a szélviszonyokat, a köd kialakulásának és feloszlásának körülményeit vizsgálták. A kavicsos talaj és a mélyen húzódó talajvíz további előnyt jelentett. Az egyeztetett tervezési munkák több szálon futottak, északnyugati részére a polgárit, a délnyugatira a katonai létesítményeket szánták. Ehhez csatlakozva a leendő közös felszálló mezőn kívül, a keleti oldalra tervezték a sportrepülőteret az egykori majorsági épületek felhasználásával és a később építendő hangárokkal. Itt már 1940 nyarán repültek a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap keretében a növendékek. A katonai rész északi oldalán, a repülőtér nyugati részén épültek az EMESE Kísérleti Repülőgépgyár irodái és műhelyei.

Mint minden épület tervezésére és építésére, így a forgalmira is nyilvános pályázatokat hirdettek. Az 1939 szeptemberében kiírt pályázat decemberi eredményhirdetésekor a megvalósításra legalkalmasabbnak, kis módosítással ifj. Dávid Károly terveit találták. A tervező, aki a modern magyar építőművészet egyik megteremtője volt, egy olyan épületet álmodott meg, mely felülről stílusosan, egy hatalmas repülőgépre emlékeztetett. A törzse a nagyméretű impozáns indulási-érkezési csarnok, a vízszintes vezérsíkja a közút felőli homlokzat, a szárnyai a felszálló mező felé néző emeletes részek, motorjai pedig az ezek előtt lévő két irányítótorony. A kiírásban az érdeklődőkre, az utasok kísérőire és a repülőbemutatók résztvevőire is gondolni kellett, ezért erre a célra épült meg egy nagyméretű terasz. A munkálatok 1942-ben kezdődtek el Kemenes Krebs András cégének közreműködésével.

Világháború és az újjáépítés

A II. világháború során komoly károkat szenvedett, ideiglenesen német és szovjet csapatok is állomásoztak a repülőtéren.

1947-ben döntöttek Ferihegy újjáépítéséről a polgári forgalom számára. 3 éves terv keretében megtisztították a robbanószerektől a területet, helyrehozták vagy újjáépítették a megsérült épületeket, valamint 1948-ban elkezdték a futópálya betonozási munkálatait is. (13R/31L)

Az ünnepélyes átadási ünnepséget 1950. május 7-én, vasárnap tartották és az elkészült részek biztosították az 1946-ban megalakult és Budaörsi székhelyű Maszovlet itteni működését. A légitársaság ekkor még csak néhány külföldi járatot, a prágait, a bukarestit, a varsóit és a szófiait tartotta fenn. Ferihegyre az első időkben menetrend szerint csak a hazánkéhoz hasonló politikát folytató országok gépei jártak.

Az első, nyugatra induló menetrend szerinti járat a Malév bécsi járata volt 1956 nyarán. Az első nyugati légitársaság, mely ilyen járatot nyitott Budapestre, a KLM holland légitársaság volt 1957-ben.

A forgalmi épület teljes befejezése is erre az időszakra esett és megkezdődtek a 2500 m-es futópálya hosszabbítási munkái is a nagyobb gépek megjelenése miatt. 1958 végére elkészült a 3010 m-re meghosszabbított futópálya.

1960-ra Ferihegy Közép-Európa legmodernebb repülőtere lett, mikor is elkészült a tranzitváró, a bevezető fénysor, a radarberendezés, és meghosszabbították a kifutópályát. De a fejlődés ezután megtorpant, nyilvánvalóvá vált, hogy egy nagyszabású állami beruházás, egy átfogó fejlesztési koncepció lehet a megoldás a nemzetközi szint elérése kapcsán. A fejlesztési program azonban csak 1976-ban került a tervbizottság elé. Ennek megfelelően 1983-ig elkészült az új kifutópálya, a hozzá tartozó gurulóút-hálózat, az irányítótorony, a Malév-gépek karbantartására szolgáló műszaki bázis. Ekkor került sor a Magyarország teljes légterét ellenőrizni képes radarberendezések telepítésére is a Kőris-hegyen és Püspökladányban. A munkálatokat az 1973-ban alakult Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) szakemberei irányították.

Közelmúlt

A második ütemben épülő új utasforgalmi épület alapkövét 1983. november 16-án rakták le. Ugyanebben az évben készült el az új irányítótorony, amelyet 2000-ben bővítettek még két szinttel. Az osztrák hitelből és fővállalkozásban készült 2-es terminál 1985. november 1-jétől fogadja az utasokat. Ezt a Malév és később a Lufthansa, Air France, Swissair repülőgépei és utasai használták. A nagyméretű előtérrel, épületközeli és távoli állóhelyekkel, 6 utashíddal az akkori Ferihegyi Repülőteret ismét a korszerű repülőterek közé emelte. Ebben az időben készült el a 2-es futópálya (13L/31R), amely 3707 méter hosszú és az 1-es pályával párhuzamos. A régi, 1-es terminál bonyolította le továbbra is a többi ország légitársaságainak forgalmát.

Az ezredfordulóra előrejelzett forgalmi adatok szerint kevésnek ígérkezett az évente 4 millió utast kiszolgáló két terminál. 1997-ben elkezdődött a 2B terminál építése. A több mint 30 ezer m² alapterületű új épületet a hozzá tartozó forgalmi előtérrel 1998. december 8-án avatták fel. Ide költözött az összes külföldi légitársaság. A hét utashíddal ellátott épületközeli és öt távoli állóhelyekkel 3,5 millió utast képes fogadni évente. Az új terminál átadásával egy időben az 1-es terminál szinte teljesen elnéptelenedett. Itt ezután csak a teher-, a kisgépes forgalom, az alkalmi és a kormányzati különgépek fogadása történt. Itt állomásoztak 1999 tavaszán a NATO jugoszláviai légicsapásait támogató amerikai KC-135-ös légi utántöltő repülőgépek is.

Az 1-es terminál 2005-ben 9 hónap alatt teljes felújításon esett át, és 2005. szeptember 1. óta a diszkont légitársaságokat szolgálja ki. 2007. július 16. óta vonattal is meg lehet közelíteni az 1-es terminált. Ferihegy néven vasúti megállóhely épült a MÁV - közvetlenül a repülőtér mellett haladó, ceglédi (100a) vonalán.

2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából átnevezték Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.

Jelen és jövő

Az 50-es 60-as évek dugattyús típusai után napjainkban a gázturbinások, a Boeingek, a DC-k, az Airbus-ok szállítják az utasokat a világ négy égtája felől és felé. A legnagyobbak és a leggyorsabbak is jártak már itt. A Jumbók, a Galaxy-k, a Concorde-ok mind, mind leszálltak már Ferihegyen. Az országba légi úton érkező utasok, legyenek azok hétköznapi emberek vagy világhírességek, elnökök vagy államfők itt találkoznak először országunkkal. Napjainkban a Liszt Ferenc Repülőtérre több mint 52 légitársaság jár menetrend szerint és 100 városba lehet közvetlenül eljutni. A repülőtér utas- és repülőgép-forgalma a magyar és a külföldi társaságok között közel fele-fele arányban oszlik meg.

A magyar állam 2005. december 18-án privatizálta a repülőtér üzemeltetésének jogát, amelyet 75 évre a brit BAA International Ltd. szerzett meg rekordnak számító mintegy 464,5 milliárd forintért.

Az új tulajdonos érkeztével új menedzsment került a vállalat élére. A privatizációs pályázatot vezető Chris Woodruff-ot nevezték ki vezérigazgatónak, aki az eredeti tervek szerint 9 hónapig töltötte volna be a tisztséget. Feladata a vállalat átalakítása volt, és mivel ez a tervezettnél gyorsabban haladt, ezért már 2006 júliusában átadta a tisztséget utódjának, Stewart Wingate-nek.

Az átalakítás célja a hatékonyság növelése, valamint hogy a bevételek ne elsősorban a légitársaságoktól beszedett díjakból származzanak, hanem egyéb forrásokból (kereskedelmi tevékenység, parkoló stb.), így a Budapest Airport a légitársaságok számára olcsóbbá váljon. Ezáltal lényegesen növekedhet a forgalom és Ferihegy területén a régió legfontosabb repülőte jöhet létre.

Első lépésként a vezetőség megállapodott a szakszervezetekkel, majd ígéretüknek megfelelően 5%-kal csökkentették a repülőtéri díjakat. Leépítésre is sor került, 80 főtől, elsősorban az adminisztratív területhez és menedzsmenthez tartozó munkatárstól vált meg a cég. Kiemelt feladatnak tekintették a repülőtéri taxiskérdés megoldását, ezért nyílt pályázat keretében választották ki, mely társaság bonyolíthatja le a repülőtéri fuvarokat. Ezenkívül értékesítették a földi kiszolgálást és a minibusz szolgáltatást , hogy a repülőtér-üzemeltetés legfontosabb alaptevékenységeire tudjanak koncentrálni.

Az angol cégben történő változások következtében azonban újra tulajdonosváltás előtt áll a repülőtér. A német Hochtief AirPort GmbH 2006. október 20-án bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá a Budapest Airport angol kézben lévő tulajdonrészének megvásárlásáról a BAA-val. 2007. június 6-án a tranzakció be is fejeződött, immáron a Hochtief a tulajdonosa Magyarország egyetlen jelentős légikikötőjének. A helyzet azt mutatja, hogy az új német tulajdonos meg is becsüli a repülőteret, hiszen hatalmas fejlesztéseket kíván létrehozni, igen gyors ütemben. Amint azt a Hochtief menedzsmentje kifejtette, rövid időn belül megkezdik a 2A és a 2B terminál összeépítését, valamint gyorsvasút, szálloda, és üzletközpont létesítése is, továbbá még új légitársaságok Ferihegyre csábítása is a tervek között szerepel.

2008 augusztusában a FlyLaL a 100. légitársaság az akkori Ferihegyi Repülőtéren. A Ferihegyről azóta kivonult litván vállalat Vilniusból indította járatait a magyar fővárosba.

2009-re 80 ezer négyzetméter új felületet alakítottak ki, ebből 2009 októberéig 30 ezer négyzetmétert adtak át: a 2-es terminált érintő beruházás értéke 16 millió euró (mintegy 4,5 milliárd forint). A Budapest Airport 2012 végéig összesen 261 millió euró, azaz 75 milliárd forintnyi fejlesztést hajt végre a Liszt Ferenc Repülőtéren. Ennek részeként épül meg az új utasforgalmi terminál, a 40 ezer négyzetméter alapterületű SkyCourt (Égi Udvar) a jelenlegi 2A és 2B terminál között, várhatóan 2011. március 27-ére. A munkálatok további fázisában épül meg a 2B, később a 2A terminál új utasfolyosója nyolc-nyolc új gyalogoshíddal, illetve buszos beszállító kapuval. A BUD Future elnevezésű fejlesztési program végére a 2-es terminál éves utaskapacitása eléri a 15 millió főt.

A Magyar Közlöny 2011. évi 6. számában jelent meg, hogy a kormány június 9-re datált határozata szerint az állam értékesíti a Budapest Airportban (BA) meglévő részesedését.

Légitársaságok és célállomások

Az 1-es terminálról üzemelő légitársaságok

A terminál 2012. május 30-án bezárt. A Wizz Air, Norwegian, Germanwings, Jet2 és Easyjet járatai 2012. május 30-tól a 2-es terminálról indulnak.

A 2A terminálról üzemelő légitársaságok

Légitársaság	Úticél(ok)
Aegean Airlines	Athén
Air France	Párizs-Charles de Gaulle
Air France by HOP	Lyon
Alitalia	Róma-Fiumicino
Austrian Airlines	Bécs
Brussels Airlines	Brüsszel
ČSA - Czech Airlines	Prága
KLM	Amszterdam
LOT - Polish Airlines	Varsó
Lufthansa	Düsseldorf, Frankfurt, Hamburg, München
Scandinavian Airlines	Copenhagen, Oslo-Gardermoen
Sky Work Airlines	Bern
Swiss International Air Lines	Zürich
TAP Portugal	Lisszabon
TAROM	Bukarest-Henri Coandă
Transavia	Rotterdam
Turkish Airlines	Istanbul-Atatürk

A 2B terminálról üzemelő légitársaságok

Légitársaság	Úticél(ok)
Aer Lingus	Dublin
Aeroflot	Moszkva-Seremetyjevó
airBaltic	Riga
Air Berlin	Berlin-Tegel
Air Malta	Szezonális: Málta
British Airways	London-Heathrow
Easyjet	Bázel , Berlin-Schönefeld, Dortmund, Genf, London-Gatwick, London-Luton, Párizs-Charles de Gaulle
El Al	Tel Aviv
EgyptAir	Kairó
Finnair	Helsinki
Germanwings	Köln-Bonn, Stuttgart
Jet2.com	East Midlands 2013. november 8-tól, Edinburgh, Leeds, Manchester
Norwegian	Koppenhága, Helsinki, Oslo-Gardermoen, Stockholm-Arlanda
Qatar Airways	Doha, Zágráb
Ryanair	Barcelona, Beauvais, Bergamo, Billund, Bristol, Brussels-Charleroi, Dublin, Eindhoven, Gothenburg-City, London-Stansted, Madrid, Manchester, Rome-Ciampino, Stockholm-Skavsta, Tampere, Venice-Treviso, Warsaw-Modlin Szezonális: Alicante, Paphos, Pisa
Sky Work Airlines	Bern
UTair Aviation	Szentpétervár 2013. április 28-tól
Travel Service	Antalya, Aqaba, Bangkok, Burgasz, Dalaman, Gran Canaria, Hurghada, Iráklion, Korfu, Kos, Mombasa, Monastir, Palma de Mallorca, Phuket, Praia, Rodosz, Sal Island, Sharm el-Sheikh, Taba, Tenerife, Victoria Falls, Zakintosz, Zanzibár
Wizzair	Baku 2013. június 17-tól, Barcelona, Bari, Brussels-Charleroi, Catania, Dortmund, Dubai-World Central 2013. október 28-tól, Eindhoven, Frankfurt-Hahn, Geneva, Gothenburg-City, Kiev-Zhuliany, Larnaca, London-Luton, Madrid, Malmö, Malta 2013. május 17-től, Milan-Malpensa, Naples, Rome-Fiumicino, Stockholm-Skavsta, Târgu Mureș, Tel Aviv-Ben Gurion, Thessaloniki, Warsaw-Chopin Szezonális: Burgas, Corfu, Heraklion, Málaga, Palma de Mallorca, Rhodes, Turku, Varna, Zakynthos

Teherszállító légitársaságok és csomagküldő szolgálatok

Cargolux

Légitársaság	Úticél(ok)
ABC - Air Hungary	Arad, Kolozsvár, Temesvár
Air Bridge Cargo	Amszterdam, Moszkva-Seremetyevo
Cargolux	Almati, Amszterdam, Baku, Hong Kong, Luxemburg, Tajpej
European Air Transport (DHL)	Athén, Brüsszel, Bukarest-Henri Coanda, Köln, Milánó-Bergamo
EL AL Cargo	Liege, Tel Aviv
Farnair Hungary	Köln/Bonn, Euro Airport Basel-Mulhouse-Freiburg
FedEx	Bécs, Párizs
Icelander Cargo	Liege, Nürnberg
Qatar Airways Cargo	Doha
Sky Georgia	Mogilev, Tbiliszi
Swiftair	Nürnberg
TNT Airways	Amszterdam, Bécs, Liège, München, Nürnberg
UPS	Bécs, Köln
World Airways	Bagram, Charleston, Dover, Lipcse/Halle, Ostend/Bruges
Turkish Airlines Cargo	Istanbul-Atatürk

Forgalmi adatok

A Liszt Ferenc Repülőtér repülőtér forgalmi adatai

A Liszt Ferenc Repülőtér utasforgalmi adatai Utasforgalom fő 2001    4 594 875 2002    4 482 695 2003    5 022 538 2004    6 456 983 2005    8 063 620 2006    8 266 700 2007    8 597 137 2010    8 190 089 2011    8 920 653 2012    8 504 020 A Liszt Ferenc Repülőtér teherforgalmi adatai Teherforgalom tonna 2001    45 211 2002    46 476 2003    50 546 2004    60 460 2005    73 033 2006    88 188 2007    58 885 2010    82 638 A Liszt Ferenc Repülőtér gépmozgásai Gépmozgás darab 2001    87 166 2002    77 941 2003    88 471 2004    111 753 2005    126 359 2006    126 947 2007    124 298 2010    105 507 2011    109 949 2012    87 560

A 10 legnagyobb légitársaság Ferihegyen 2005-ben
A 10 legnagyobb légitársaság Ferihegyen 2005-ben Legitársaság fő Malév    3 271 415 easyJet    695 870 Lufthansa    576 839 Wizz Air    574 433 SkyEurope Airlines    513 080 British Airways    268 570 Air Berlin    235 188 Germanwings    188 889 Travel Service    162 963 Air France    124 723

Terminálok

1. Terminál, a várócsarnok belseje A galérián, a bejárati oldalon A bejárat felől, bal oldalról A bejárat felől, jobb oldalról Az utasfelvételi rész felé nézve Az ülőhelyek A galérián, a kifutópályákhoz közeli részen

1-es terminál utasfelvételi pultjai

1-es terminál 4-es és 5-ös kapu

2B terminál

Az új terminálépület, a 2011-ben átadott SkyCourt építési munkálataira rendelt daruk és a 2A terminál látképe 2009 őszén

Az Égi Udvar terminálépület építkezésének kora esti látképe 2009 novemberében

A repülőtéren négy terminál található (1, 2A, 2B, GAT). A régi, 1-es terminál és a kis- és magángépes terminál (GAT) Kőbánya-Kispest metróvégállomástól a 93-as BKV járattal, a másik kettő a szintén onnan induló 200E busszal közelíthető meg. 2007 óta az 1-es terminál vonattal is megközelíthető. Főképp a Nyugati pályaudvarról induló vonatok érintik Ferihegyet, ahol az állomást érintő minden személyszállító vonat megáll, így az InterCity-járatok is. Az állomást érintő járatok: Budapest-Nyugati pu. - Cegléd (- Szolnok); Budapest-Nyugati pu. - Monor; Budapest-Nyugati pu. - Miskolc-Tiszai pu. - Budapest-Keleti pu. (kör)InterCity vonatok; Budapest-Nyugati pu. - Debrecen - Nyíregyháza (- Záhony) InterCity vonatok és gyorsvonatok; Budapest-Nyugati pu. - Kecskemét - Szeged (egyesített) InterCity/gyors vonatok; a Budapest-Nyugati pu. - Kiskunfélegyháza éjszakai személyvonat; valamint a Tapolca/Keszthely - Székesfehérvár - Kőbánya-Kispest - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony közötti nyári sebesvonatok.

1. Terminál

A terminálépületet 1950. május 7-én nyitották meg az utasforgalom előtt. Az 1-es terminál újjáépítéséről 2004-ben döntött a Budapest Airport. A teljes rekonstrukciót és a terminál újra üzembehelyezését a repülőtér utasforgalmának növekedése, a szigorú biztonsági előírások, illetve az EU-csatlakozás által támasztott követelmények indokolták. A munkálatok során teljesen megújultak a terminál gépészeti és elektromos rendszerei, és a csatlakozó közművezetékek is.

A terminál felújítása a műemlékvédelmi szempontok maximális betartásával történt, hiszen ez az építészeti modernizmus egyik legszebb magyarországi s európai szinten is kiemelkedő példája. A felújítás 2004 őszén kezdődött, s a T1 mintegy nyolchónapos munka után, 2005. szeptember 1-jén nyitotta meg újra kapuit.

Az Építőipari Nívódíj, az amerikai Oscar-díjhoz hasonlatosan szakmai díj: a szakma jutalmazza az adott év legjobb, legnagyszerűbb alkotásait. Az 1-es terminál felújítása az ipari és kereskedelmi kategóriában kapta meg a díjat.

2007-ben a terminál felújítása Europa Nostra-medálban részesült.

Az 1. Terminált közel 10 milliárd forint értékben korszerűsítették és 2005 szeptemberében nyílt meg újra az alacsony költségű (ún. low-cost, fapados) légitársaságok számára. A Malév csődje után a Budapest Airport a 2-es terminál utasforgalom csökkenése miatt, gazdaságossági okokból 2012. május 30-án bezárta az 1-es terminált, így az összes, oda közlekedő járat kiszolgálása a 2-es terminálhoz került. A bezárás időszakos, egyelőre 5 évre történt, a döntést 2017-ben felülvizsgálják, és lehetséges hogy újra megnyitják az utasforgalom előtt az 1-es terminált.

2012. október 1-től Terminal 1 Airport Event Center néven – állagmegóvási okokból – rendezvényhelyszínként működik tovább. Itt forgatták a Die Hard 4-et is.

2A Terminál

A 2A Terminált 1985-ben nyitották meg. Hozzá a 2-es futópálya 1982-ben épült. Eredetileg kizárólag a Malév számára építették. Napjainkban azonban már ide érkeznek az Aer Lingus, az Air Malta, az Austrian Airlines, a Carpatair, a Brussels Airlines, a CSA Czech Airlines a Lufthansa és a Moldavian Airlines gépei is. 2008. március végétől a schengeni határokon belülre induló járatokat szolgálja ki.

2B Terminál

A 2A bővítéseként épült, de külön terminálként tartják nyilván. 1998-ban adták át. A fennmaradó többi járat, vagyis a külföldi (és általában véve nem fapados) légitársaságok utasait szolgálta ki. A terminálok átalakítása után ez fogadja a Schengeni egyezményhez nem tartozó légitársaságok utasait: a schengeni határok bevezetése után, 2008. március végétől a 2B terminál kizárólag a Schengeni egyezményen kívüli országokba induló járatokat szolgálja ki.

SkyCourt

A különleges acélkagyló a régi 2A és 2B terminált köti össze, megőrizve a 80-as évekből származó, akkoriban világszínvonalúnak számító épületek külső alakját, ugyanakkor egy meghökkentően elegáns, minden elemeiben a repülést és az utazás élményét erősítő csarnokkal gazdagítja Ferihegy kínálatát. Öt emeletéből kettő a föld alatt szolgálja a repülést, az utaskiszolgálásnak azokat a részeit, amelyekkel az utazó valójában soha sem találkozik. A korszerű, energiatakarékos szellőztetőberendezésektől kezdve a repülőtéri személyzet öltöző- és pihenőhelyiségein át, egészen a csomagosztályozó gépsorokig mindent ezeken a szinteken helyeztek el. Az összesen 24 000 m²–nyi hasznos terület meghatározó része az utasok kényelmét szolgálja, felgyorsítja a járatok kiszolgálását, gyorsabbá és kényelmesebbé teszi a repülés világában elengedhetetlen biztonsági ellenőrzéseket. Mindezek révén a kettes terminál kapacitása a jelenlegi majdnem kétszeresére emelkedett. A SkyCourt elegáns ívei, lenyűgöző arányai a repülőtér belső része felé nyitott, 3 emelet magas üveghomlokzata Tima Zoltán építész és a KÖZTI tervező gárdája munkáját dicséri. A magyar mérnökök által betonba, acélba és üvegbe álmodott épület olyan egyedülálló élményt nyújt, ami a budapesti repülőteret megkülönbözteti a világ sok egyéb légikikötőjétől.

2011. március 27-ével Budapest új, jelképerejű épülettel, a Sky Courttal gazdagodott. A kettes terminál fejlesztése szerves részét alkotja a Budapest Airport ötéves, Bud-Future nevű programjának, amely szerint a repülőtér öt év alatt 75 milliárd forintos (261 millió eurós) beruházást valósít meg. A fejlesztések döntő többségét, közte a nagyjából 70 millió eurós SkyCourt megépítését a Budapest Airport a kitűzött határidőre és az elfogadott költségkereten belül teljesítette. Jelentős szerepet játszott a beruházás megvalósításában a magyar fővállalkozó, a szegedi központú KÉSZ Zrt., amely másfél év alatt építette fel és adta át a kész terminált a Budapest Airportnak. Az utasok világszínvonalú üzletek és éttermek kínálatából választhatnak, amelyekben a vezető nemzetközi márkák és a magyar termékek egészséges versenyre kelhetnek egymással.

A SkyCourt-on belül exkluzív váróterem is nyílt MasterCard Lounge néven.

GAT

A kis- és magángépeket fogadó terminál (angolul General Aviation Terminal, GAT) közvetlenül az 1-es terminál mellett található. Itt a kisebb repülők parkolnak, illetve magángépek üzemeltetése történik, mind belföldi, mint külföldi viszonylatban.

Zajterhelés

2007-ben az új felszállási légi folyosók beüzemeltetésével Budapest sok kerületében jelentősen megnőtt a zajszennyezés. Emiatt néhány magánszemély bíróságon követelte a légikikötő bezárását, de a bíróság végül megalapozatlannak találta ezeket az igényeket. A konfliktusok megelőzése érdekében a repülőtér üzemeltetője önkéntes zajvédelmi programot indított. Ennek részeként kijelöltek egy zajvédelmi övezetet a repülőtér körül, és az ebben az övezetben elhelyezkedő lakóépületek hő- és hangszigetelését, valamint szellőztető berendezés beépítését a társaság a saját költségén vállalja. Ennek finanszírozását, valamint a légijárművek minél csendesebb működtetését szolgálja a repülőtér által beszedett zajterhelési díj.

A repülőtér látogatása

Ferihegy Repülőgép Emlékpark, háttérben az emlékpark HA-MOA lajstromjelű Il-18-as repülőgépe látható

A repülőtéri bekötőút mellett található Ferihegy Repülőgép Emlékpark (becenevén: „Skanzen”), amely március 1-jétől november 30-ig látogatható (a 2013-as idényben a Repülőgép Emlékpark nem nyitott meg, határozatlan ideig zárva tart).

Megtekinthető repülőgép-típusok:

• Antonov An–2
• Iljusin Il–14
• Iljusin Il–18 (utas-, és teherszállító változat)
• Jakovlev Jak–40
• Liszunov Li–2
• Tupoljev Tu–134
• Tupoljev Tu–154

Megközelíthetőség

• Nappal (4 órától 23 óráig) a BKV 200E járatával, mely a Liszt Ferenc Airport 2 és Kőbánya-Kispest metró-végállomás között közlekedik, érintve az 1-es terminált.
• Éjszaka (23 órától 4 óráig) a 900-as busszal, mely a Liszt Ferenc Airport 2 és a Dél-pesti Autóbuszgarázs között közlekedik, érintve az 1-es terminált, és csatlakozik a 950-es éjszakai járathoz.
• A 93-as busszal, de ezzel csak az 1-es terminál közelíthető meg.
• MÁV vonattal (Ferihegy vasútállomás), de ezzel is csak az 1-es terminál közelíthető meg átszállás nélkül. A vonatok a Nyugati pályaudvarról indulnak és 15-20 perc a menetidő.
• AirportShuttle-Minibusz szolgáltatással
• Több taxitársaság is képviselteti magát a reptéren

Állatok a reptéren

Sajnos a repülőgépekre nagy veszéllyel vannak a madarak (Különösen a Vetési varjak), őket a reptéren különféle technikai módszerekkel üldözik el (pl.: Hangijesztéses módszerrel, amerikai héjákkal, sólymokkal). A nem kívánt földi behatolókat pedig egy speciálisa kiképzett Border collie ijeszti el

Képgaléria

• 

  Kifutópálya

• 

  Építkezés

• 

  2A terminál 2B felől

• 

  1-es terminál, az első kilenc Check-in pult

• 

  Tájékoztató monitor az 1-es terminálon

• 

  Business Class utasfelvételi pult a 2A terminálon

• 

  Malév Boeing 737-es felszállás közben

• 

  Cargolux Boeing 747–400F a Liszt Ferenc Repülőtéren

• 

  Az American Trans Air tankoló L–1011 Tristar repülőgépe az 1-es terminálon

• 

  Kerozinszállító tartálykocsi

• 

  D.A.M - Duty Airside Manager

• 

  Follow Me car - Airside Management

• 

  Budapest Liszt Ferenc Repülőtér, A Porta

Lásd még

• Magyarország repülőterei

További információk

• Honlapok a repülőtérrel kapcsolatban:
  • Budapest Airport
  • Hivatalos oldal
  • Melyik terminálról repülök?
  • Hirek, cikkek Ferihegyről
  • Hasznos információk, fontos tudnivalók
  • Google Maps műholdfelvétel
  • Az utasok véleményei Ferihegyről
  • Budapest Ferihegy spotter portál
  • Planes.cz: Hungarian Sky
  • Flightlevel
  • BAA honlapja
  • Hochtief AirPort GmbH honlapja
  • A Repülőgép Emlékpark
  • A Repülőgép Emlékpark Hamster oldalán
  • Ferihegy.lap.hu linkgyűjtemény
  • Cikksorozat a repülőtérről a Fővárosi blogon

• Hírek, információk:
  • Megváltoznak a repülőtéren a biztonsági szabályok (Index.hu, 2006. október 31.)
  • Olcsóbb lesz a Ferihegy (Index.hu, 2006. október 31.)
  • Tavasszal indul a vonat Ferihegyre (Index.hu, 2006. november 10.)

• Reptér megközelíthetősége:
  • a BKV 200e buszának menetrendje
  • a BKV 200e buszának menetrendje - visszaút
  • AirportShuttle-Minibusz

• Fotók (repülőgépfotók, amelyek a Liszt Ferenc Repülőtéren készültek):
  • Planepictures.net
  • Jetphotos.net
  • Airliners.net