Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
| Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér |
||||||||||
| IATA: BUD ICAO: LHBP | ||||||||||
| Adatok | ||||||||||
| Elhelyezkedés | Budapest |
|||||||||
| Megnyitás | 1950 | |||||||||
| Üzemeltető | Budapest Airport Zrt. | |||||||||
| Utasforgalom | 8 190 089 (2010)[1] | |||||||||
| Teherforgalom | 82 638 (2010) | |||||||||
| Gépmozgás | 105 507 (2010)[1] | |||||||||
| Futópályák | ||||||||||
|
||||||||||
| www.bud.hu | ||||||||||
|
A repülőtér irányítótornya
A Liszt Ferenc Repülőtér jellegzetes irányítótornya, tetején a repülőgépek földi gurulását irányító radarral. Az előtérben a KLM egyik Boeing 737-ese
|
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, korábbi nevén Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér, melyet nemzetközileg Budapest Ferihegy néven is ismernek (IATA: BUD, ICAO: LHBP) Budapest nemzetközi repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőtere közül a legnagyobb és legismertebb. Európai, ázsiai, észak-amerikai és közel-keleti országok repülőtereivel egyaránt forgalmi kapcsolatban van.
A repülőtér új elnevezése 2011. március 25-étől érvényes.[3]
Eredeti elnevezését fekvése szerint kapta, ugyanis Ferihegy területén található. 2006 tavaszán felmerült, hogy Bartók Béláról nevezzék el, de ezt a Földrajzinév-bizottság nem támogatta.[4]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Budapest központjától 16 kilométerre délkeletre található, az Üllői úton haladva, vagy az eredetileg 1943-ban elkészült gyorsforgalmi úton közelíthető meg. Területe Budapest XVIII. kerületéhez és Vecséshez tartozik.
A légikikötő területe 1505 hektár (összehasonlításul a londoni Heathrow mindössze 1200 hektáros), vagyis a Margitsziget területének 15-szöröse. 217 épület található a birtokon belül; 18,5 kilométer távvezeték és 46 km vízvezeték kanyarog a Liszt Ferenc Repülőtér alatt. Saját hőerőműve, szemétégetője, fogorvosi rendelője és benzinkútja van.[5]
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Előzmények
Az I. világháborút követően a magyar polgári repülés nehezen és korlátozások közepette alakulhatott ki. Ennek során Mátyásföld után a Budaörsi repülőtér lett a 30-as évek végén a belföldi és egyben az ország nemzetközi repülőtere is.
1938-ban újra napirendre került egy új fővárosi repülőtér létesítése. Ehhez hozzájárultak a rövid ideje működő budaörsi repülőtér problémái is. A három település, Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában lévő területet jelölték ki a leendő új repülőtérnek. A Budapest-Szolnok vasútvonal melletti lapos, keleti felén dombos terület 1723-tól a Grassalkovich család tulajdonában volt és a század végén itt bérelt mintegy 650 holdat egy gazdag budai serfőző, Mayerffy Xavér Ferenc. Róla nevezték el Ferihegynek a környéket, ami előbb Szontagh-, majd Podmaniczky-, végül pedig Vigyázó-birtok volt. 1928 után a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került, de a környékbeli gazdáknak is voltak itt földjeik.
[szerkesztés] A tervezés és az építkezések első szakasza 1939-44 között
A repülőteret vegyesen polgári, katonai és sportcélra kívánták hasznosítani.
A tervezés részeként, a repülést akadályozó természetes és mesterséges tereptárgyaktól mentes, a későbbi bővítésekhez lehetőséget nyújtó területen 1939 februárjától meteorológiai megfigyeléseket és méréseket végeztek dr. Hille Alfréd vezetésével. Főként a szélviszonyokat, a köd kialakulásának és feloszlásának körülményeit vizsgálták. A kavicsos talaj és a mélyen húzódó talajvíz további előnyt jelentett. Az egyeztetett tervezési munkák több szálon futottak, észak-nyugati részére a polgárit, a dél-nyugatira a katonai létesítményeket szánták. Ehhez csatlakozva a leendő közös felszálló mezőn kívül, a keleti oldalra tervezték a sportrepülőteret az egykori majorsági épületek felhasználásával és a később építendő hangárokkal. Itt már 1940 nyarán repültek a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap keretében a növendékek. A katonai rész északi oldalán, a repülőtér nyugati részén épültek az EMESE Kísérleti Repülőgépgyár irodái és műhelyei.
Mint minden épület tervezésére és építésére, így a forgalmira is nyilvános pályázatokat hirdettek. Az 1939 szeptemberében kiírt pályázat decemberi eredményhirdetésekor a megvalósításra legalkalmasabbnak, kis módosítással ifj. Dávid Károly (1903-1973) terveit találták. A tervező, aki a modern magyar építőművészet egyik megteremtője volt, egy olyan épületet álmodott meg, mely felülről stílusosan, egy hatalmas repülőgépre emlékeztetett. A törzse a nagyméretű impozáns indulási-érkezési csarnok, a vízszintes vezérsíkja a közút felőli homlokzat, a szárnyai a felszálló mező felé néző emeletes részek, motorjai pedig az ezek előtt lévő két irányítótorony. A kiírásban az érdeklődőkre, az utasok kísérőire és a repülőbemutatók résztvevőire is gondolni kellett, ezért erre a célra épült meg egy nagyméretű terasz. A munkálatok 1942-ben kezdődtek el Kemenes Krebs András cégének közreműködésével.
[szerkesztés] Világháború és az újjáépítés
A II. világháború során komoly károkat szenvedett, ideiglenesen német és szovjet csapatok is állomásoztak a repülőtéren.
1947-ben döntöttek Ferihegy újjáépítéséről a polgári forgalom számára. 3 éves terv keretében megtisztították a robbanószerektől a területet, helyrehozták vagy újjáépítették a megsérült épületeket, valamint 1948-ban elkezdték a futópálya betonozási munkálatait is. (13R/31L)
Az ünnepélyes átadási ünnepséget 1950. május 7-én, vasárnap tartották és az elkészült részek biztosították az 1946-ban megalakult és Budaörsi székhelyű Maszovlet itteni működését. A légitársaság ekkor még csak néhány külföldi járatot, a prágait, a bukarestit, a varsóit és a szófiait tartotta fenn. Ferihegyre az első időkben menetrend szerint csak a hazánkéhoz hasonló politikát folytató országok gépei jártak.
Az első, nyugatra induló menetrend szerinti járat a Malév bécsi járata volt 1956 nyarán. Az első nyugati légitársaság, mely ilyen járatot nyitott Budapestre, a KLM holland légitársaság volt 1957-ben.
A forgalmi épület teljes befejezése is erre az időszakra esett és megkezdődtek a 2500 m-es futópálya hosszabbítási munkái is a nagyobb gépek megjelenése miatt. 1958 végére elkészült a 3010 m-re meghosszabbított futópálya.
[szerkesztés] Közelmúlt
A második ütemben épülő új utasforgalmi épület alapkövét 1983. november 16-án rakták le. Ugyanebben az évben készült el az új irányítótorony, amelyet 2000-ben bővítettek még két szinttel. Az osztrák hitelből és fővállalkozásban készült 2-es terminál 1985. november 1-jétől fogadja az utasokat. Ezt a Malév és később a Lufthansa, Air France, Swissair repülőgépei és utasai használták. A nagyméretű előtérrel, épületközeli és távoli állóhelyekkel, 6 utashíddal az akkori Ferihegyi Repülőteret ismét a korszerű repülőterek közé emelte. Ebben az időben készült el a 2-es futópálya (13L/31R), amely 3707 méter hosszú és az 1-es pályával párhuzamos. A régi, 1-es terminál bonyolította le továbbra is a többi ország légitársaságainak forgalmát.
Az ezredfordulóra előrejelzett forgalmi adatok szerint kevésnek ígérkezett az évente 4 millió utast kiszolgáló két terminál. 1997-ben elkezdődött a 2B terminál építése. A több mint 30 ezer m² alapterületű új épületet a hozzá tartozó forgalmi előtérrel 1998. december 8-án avatták fel. Ide költözött az összes külföldi légitársaság. A hét utashíddal ellátott épületközeli és öt távoli állóhelyekkel 3,5 millió utast képes fogadni évente. Az új terminál átadásával egy időben az 1-es terminál szinte teljesen elnéptelenedett. Itt ezután csak a teher-, a kisgépes forgalom, az alkalmi és a kormányzati különgépek fogadása történt. Itt állomásoztak 1999 tavaszán a NATO jugoszláviai légicsapásait támogató amerikai KC-135-ös légi utántöltő repülőgépek is.
Az 1-es terminál 2005-ben 9 hónap alatt teljes felújításon esett át, és 2005. szeptember 1. óta a diszkont légitársaságokat szolgálja ki. 2007. július 16. óta vonattal is meg lehet közelíteni az 1-es terminált. Ferihegy néven vasúti megállóhely épült a MÁV - közvetlenül a repülőtér mellett haladó, ceglédi (100a) vonalán.
2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából átnevezték Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.
[szerkesztés] Jelen és jövő
Az 50-es 60-as évek dugattyús típusai után napjainkban a gázturbinások, a Boeingek, a DC-k, az Airbus-ok szállítják az utasokat a világ négy égtája felől és felé. A legnagyobbak és a leggyorsabbak is jártak már itt. A Jumbók, a Galaxy-k, a Concorde-ok mind, mind leszálltak már Ferihegyen. Az országba légi úton érkező utasok, legyenek azok hétköznapi emberek vagy világhírességek, elnökök vagy államfők itt találkoznak először országunkkal. Napjainkban a Liszt Ferenc Repülőtérre több mint 52 légitársaság jár menetrend szerint és 100 városba lehet közvetlenül eljutni. A repülőtér utas- és repülőgép-forgalma a magyar és a külföldi társaságok között közel fele-fele arányban oszlik meg.
A magyar állam 2005. december 18-án privatizálta a repülőtér üzemeltetésének jogát, amelyet 75 évre a brit BAA International Ltd. szerzett meg rekordnak számító mintegy 464,5 milliárd forintért.[6]
Az új tulajdonos érkeztével új menedzsment került a vállalat élére.[7] A privatizációs pályázatot vezető Chris Woodruff-ot nevezték ki vezérigazgatónak, aki az eredeti tervek szerint 9 hónapig töltötte volna be a tisztséget. Feladata a vállalat átalakítása volt, és mivel ez a tervezettnél gyorsabban haladt, ezért már 2006 júliusában átadta a tisztséget utódjának, Stewart Wingate-nek.[8]
Az átalakítás célja a hatékonyság növelése, valamint hogy a bevételek ne elsősorban a légitársaságoktól beszedett díjakból származzanak, hanem egyéb forrásokból (kereskedelmi tevékenység, parkoló stb.), így a Budapest Airport a légitársaságok számára olcsóbbá váljon. Ezáltal lényegesen növekedhet a forgalom és Ferihegy területén a régió legfontosabb repülőte jöhet létre.[9]
Első lépésként a vezetőség megállapodott a szakszervezetekkel, majd ígéretüknek megfelelően 5%-kal csökkentették a repülőtéri díjakat.[10] Leépítésre is sor került, 80 főtől, elsősorban az adminisztratív területhez és menedzsmenthez tartozó munkatárstól vált meg a cég.[11] Kiemelt feladatnak tekintették a repülőtéri taxiskérdés megoldását, ezért nyílt pályázat keretében választották ki, mely társaság bonyolíthatja le a repülőtéri fuvarokat.[12] Ezenkívül értékesítették a földi kiszolgálást [13][14] és a minibusz szolgáltatást [15], hogy a repülőtér-üzemeltetés legfontosabb alaptevékenységeire tudjanak koncentrálni.
Az angol cégben történő változások következtében azonban újra tulajdonosváltás előtt áll a repülőtér. A német Hochtief AirPort GmbH 2006. október 20-án bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá a Budapest Airport angol kézben lévő tulajdonrészének megvásárlásáról a BAA-val. 2007. június 6-án a tranzakció be is fejeződött, immáron a Hochtief a tulajdonosa Magyarország egyetlen jelentős légikikötőjének. A helyzet azt mutatja, hogy az új német tulajdonos meg is becsüli a repülőteret, hiszen hatalmas fejlesztéseket kíván létrehozni, igen gyors ütemben. Amint azt a Hochtief menedzsmentje kifejtette, rövid időn belül megkezdik a 2A és a 2B terminál összeépítését, valamint gyorsvasút, szálloda, és üzletközpont létesítése is, továbbá még új légitársaságok Ferihegyre csábítása is a tervek között szerepel.[16]
2008 augusztusában a FlyLaL a 100. légitársaság az akkori Ferihegyi Repülőtéren. A Ferihegyről azóta kivonult litván vállalat Vilniusból indította járatait a magyar fővárosba.
2009-re 80 ezer négyzetméter új felületet alakítottak ki, ebből 2009 októberéig 30 ezer négyzetmétert adtak át: a 2-es terminált érintő beruházás értéke 16 millió euró (mintegy 4,5 milliárd forint). A Budapest Airport 2012 végéig összesen 261 millió euró, azaz 75 milliárd forintnyi fejlesztést hajt végre a Liszt Ferenc Repülőtéren. Ennek részeként épül meg az új utasforgalmi terminál, a 40 ezer négyzetméter alapterületű SkyCourt (Égi Udvar) a jelenlegi 2A és 2B terminál között, várhatóan 2011. március 27-ére.[17] A munkálatok további fázisában épül meg a 2B, később a 2A terminál új utasfolyosója nyolc-nyolc új gyalogoshíddal, illetve buszos beszállító kapuval. A BUD Future elnevezésű fejlesztési program végére a 2-es terminál éves utaskapacitása eléri a 15 millió főt.[18]
A Magyar Közlöny 2011. évi 6. számában jelent meg, hogy a kormány június 9-re datált határozata szerint az állam értékesíti a Budapest Airportban (BA) meglévő részesedését.[19]
[szerkesztés] Légitársaságok és célállomások
[szerkesztés] Az 1-es terminálról üzemelő légitársaságok
| Légitársaság | Úticél(ok) |
| EasyJet | Berlin-Schönefeld, Genf, Dortmund, London-Gatwick, London-Luton, Párizs-Orly (március 24-ig), Párizs Charles-De Gaulle (március 25-től) |
| Germanwings | Köln/Bonn, Stuttgart |
| Jet2.com | Edinburgh, Leeds (március 29-től), Manchester |
| Norwegian Air Shuttle | Koppenhága, Oslo-Gardermoen, Oslo-Rygge, Stockholm-Arlanda |
| Wizz Air | Antalya, Barcelona, Bari, Bologna-Forlì, Brüsszel-Charleroi, Bukarest, Burgasz, Catania, Dortmund, Eindhoven, Frankfurt-Hahn, Göteborg-City, Iráklion, Kolozsvár, Korfu, Lárnaka, London-Luton, Madrid, Malaga, Malmö, Manchester, Marosvásárhely, Milánó-Bergamo, Nápoly, Palma de Mallorca, Pisa, Rodosz, Róma-Fiumicino, Stockholm-Skavsta, Szaloniki, Szófia, Turku, Varsó, Zakintosz |
| Ryanair | Alicante, Barcelona, Birmingham, Bologna, Bristol, Brüsszel-Charleroi, Dublin, Chania, Hamburg, Karlsruhe/Baden, Krakkó, London-Stansted, Malaga, Memmingen, Milánó-Bergamo, Oslo, Palma de Mallorca, Paphos, Párizs-Beauvais, Pisa, Rodosz, Róma-Ciampino, Szaloniki, Trapani, Varsó-Modlin, Velence-Treviso (február-március-árpilis-tól) |
[szerkesztés] A 2A terminálról (a schengeni övezetbe) üzemelő légitársaságok
| Légitársaság | Úticél(ok) |
| Aegean Airlines | Athén (március 9-től) |
| airBaltic | Riga |
| Air Berlin | Berlin-Tegel |
| Air France | Párizs-Charles de Gaulle |
| Air Malta | Málta |
| Alitalia | Róma-Fiumicino |
| Austrian Airlines | Bécs |
| Blue1 | Helsinki (június 2-tól) |
| Brussels Airlines | Brüsszel |
| Carpatair | Velence-Marco Polo |
| ČSA - Czech Airlines | Prága |
| Finnair | Helsinki |
| Germania | Magdeburg |
| KLM | Amszterdam |
| LOT - Polish Airlines | Varsó |
| Lufthansa | Berlin-Tegel, Düsseldorf, Frankfurt, Hamburg, München |
| Sky Work Airlines | Bern |
| Swiss Air Lines | Bázel-Mulhouse, Zürich |
| TAP - Air Portugal | Lisszabon |
[szerkesztés] A 2B terminálról (a schengeni övezeten kívülre) üzemelő légitársaságok
| Légitársaság | Úticél(ok) |
| Aer Lingus | Dublin |
| Aeroflot | Moszkva-Seremetyevó |
| Aerosvit Airlines | Kijev-Boryspil |
| British Airways | London-Heathrow |
| EgyptAir | Kairó |
| El Al | Tel Aviv |
| Hainan Airlines | Peking-Capital |
| Moldavian Airlines | Kisinyov |
| Qatar Airways | Doha |
| TAROM | Bukarest-Otopeni |
| Travel Service | Aqaba, Bangkok, Burgasz, Hurghada, Las Palmas de Gran Canaria, Mombasa, Monastir, Palma de Mallorca, Phuket, Praia, Sal Island, Sharm el-Sheikh, Taba, Tenerife, Victoria Falls, Zanzibár |
| Turkish Airlines | Isztambul-Atatürk |
[szerkesztés] Teherszállító légitársaságok és csomagküldő szolgálatok
| Légitársaság | Úticél(ok) |
| ABC - Air Hungary | Arad, Kolozsvár, Temesvár |
| Air Bridge Cargo | Amszterdam, Moszkva-Seremetyevo |
| Cargolux | Almati, Amszterdam, Baku, Hong Kong, Luxemburg, Tajpej |
| European Air Transport (DHL) | Athén, Brüsszel, Bukarest-Henri Coanda, Köln, Milánó-Bergamo |
| EL AL Cargo | Liege, Tel Aviv |
| Farnair Hungary | Köln/Bonn, Euro Airport Basel-Mulhouse-Freiburg |
| FedEx | Bécs, Párizs |
| Icelander Cargo | Liege, Nürnberg |
| Sky Georgia | Mogilev, Tbiliszi |
| Swiftair | Nürnberg |
| TNT Airways | Amszterdam, Bécs, Liège, München, Nürnberg |
| UPS | Bécs, Köln |
| World Airways | Bagram, Charleston, Dover, Lipcse/Halle, Ostend/Bruges |
| Turkish Airlines Cargo | Istanbul-Atatürk |
[szerkesztés] Forgalmi adatok
| A Liszt Ferenc Repülőtér repülőtér forgalmi adatai | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A 10 legnagyobb légitársaság Ferihegyen 2005-ben | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
[szerkesztés] Terminálok
|
1. Terminál, a várócsarnok belseje
|
A repülőtéren négy terminál található (1, 2A, 2B, GAT). A régi, 1-es terminál és a kis- és magángépes terminál (GAT) Kőbánya-Kispest metróvégállomástól a 93-as BKV járattal, a másik kettő a szintén onnan induló 200E busszal közelíthető meg. 2007 óta az 1-es terminál vonattal is megközelíthető. Főképp a Nyugati pályaudvarról induló vonatok érintik Ferihegyet, ahol az állomást érintő minden személyszállító vonat megáll, így az InterCity-járatok is. Az állomást érintő járatok: Budapest-Nyugati pu. - Cegléd (- Szolnok); Budapest-Nyugati pu. - Monor; Budapest-Nyugati pu. - Tiszai pályaudvar - Budapest-Keleti pu. (kör)InterCity vonatok; Budapest-Nyugati pu. - Debrecen - Nyíregyháza (- Záhony) InterCity vonatok és gyorsvonatok; Budapest-Nyugati pu. - Kecskemét - Szeged (egyesített) InterCity/gyors vonatok; a Budapest-Nyugati pu. - Kiskunfélegyháza éjszakai személyvonat; valamint a Tapolca/Keszthely - Székesfehérvár - Kőbánya-Kispest - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony közötti nyári sebesvonatok.
[szerkesztés] 1. Terminál
A terminálépületet 1950. május 7-én nyitották meg az utasforgalom előtt. Az 1-es terminál újjáépítéséről 2004-ben döntött a Budapest Airport. A teljes rekonstrukciót és a terminál újra üzembehelyezését a repülőtér utasforgalmának növekedése, a szigorú biztonsági előírások, illetve az EU-csatlakozás által támasztott követelmények indokolták. A munkálatok során teljesen megújultak a terminál gépészeti és elektromos rendszerei, és a csatlakozó közművezetékek is.
A terminál felújítása a műemlékvédelmi szempontok maximális betartásával történt, hiszen ez az építészeti modernizmus egyik legszebb magyarországi s európai szinten is kiemelkedő példája. A felújítás 2004 őszén kezdődött, s a T1 mintegy nyolchónapos munka után, 2005. szeptember 1-jén nyitotta meg újra kapuit.
Az Építőipari Nívódíj, az amerikai Oscar-díjhoz hasonlatosan szakmai díj: a szakma jutalmazza az adott év legjobb, legnagyszerűbb alkotásait. Az 1-es terminál felújítása az ipari és kereskedelmi kategóriában kapta meg a díjat.[25]
2007-ben a terminál felújítása Europa Nostra-medálban részesült.
Az 1. Terminált közel 10 milliárd forint értékben korszerűsítették és 2005 szeptemberében nyílt meg újra az alacsony költségű (ún. low-cost, fapados) légitársaságok számára. Jelenleg az easyJet, a Germanwings, a Norwegian Air Shuttle, a Sterling European Airlines, a Jet2 és a Wizz Air utasait szolgálja ki.
[szerkesztés] 2A Terminál
A 2A Terminált 1985-ben nyitották meg. Hozzá a 2-es futópálya 1982-ben épült. Eredetileg kizárólag a Malév számára építették. Napjainkban azonban már ide érkeznek az Aer Lingus, az Air Malta, az Austrian Airlines, a Carpatair, a Brussels Airlines, a CSA Czech Airlines a Lufthansa és a Moldavian Airlines gépei is. 2008. március végétől a schengeni határokon belülre induló járatokat szolgálja ki.
[szerkesztés] 2B Terminál
A 2A bővítéseként épült, de külön terminálként tartják nyilván. 1998-ban adták át. A fennmaradó többi járat, vagyis a külföldi (és általában véve nem fapados) légitársaságok utasait szolgálta ki. A terminálok átalakítása után ez fogadja a Schengeni egyezményhez nem tartozó légitársaságok utasait: a schengeni határok bevezetése után, 2008. március végétől a 2B terminál kizárólag a Schengeni egyezményen kívüli országokba induló járatokat szolgálja ki.
[szerkesztés] SkyCourt
A különleges acélkagyló a régi 2A és 2B terminált köti össze, megőrizve a 80-as évekből származó, akkoriban világszínvonalúnak számító épületek külső alakját, ugyanakkor egy meghökkentően elegáns, minden elemeiben a repülést és az utazás élményét erősítő csarnokkal gazdagítja Ferihegy kínálatát. Öt emeletéből kettő a föld alatt szolgálja a repülést, az utaskiszolgálásnak azokat a részeit, amelyekkel az utazó valójában soha sem találkozik. A korszerű, energiatakarékos szellőztetőberendezésektől kezdve a repülőtéri személyzet öltöző- és pihenőhelyiségein át, egészen a csomagosztályozó gépsorokig mindent ezeken a szinteken helyeztek el. Az összesen 24 000 m²–nyi hasznos terület meghatározó része az utasok kényelmét szolgálja, felgyorsítja a járatok kiszolgálását, gyorsabbá és kényelmesebbé teszi a repülés világában elengedhetetlen biztonsági ellenőrzéseket. Mindezek révén a kettes terminál kapacitása a jelenlegi majdnem kétszeresére emelkedett. A SkyCourt elegáns ívei, lenyűgöző arányai a repülőtér belső része felé nyitott, 3 emelet magas üveghomlokzata Tima Zoltán építész és a KÖZTI tervező gárdája munkáját dicséri. A magyar mérnökök által betonba, acélba és üvegbe álmodott épület olyan egyedülálló élményt nyújt, ami a budapesti repülőteret megkülönbözteti a világ sok egyéb légikikötőjétől.
2011. március 27-ével Budapest új, jelképerejű épülettel, a Sky Courttal gazdagodott. A kettes terminál fejlesztése szerves részét alkotja a Budapest Airport ötéves, Bud-Future nevű programjának, amely szerint a repülőtér öt év alatt 75 milliárd forintos (261 millió eurós) beruházást valósít meg. A fejlesztések döntő többségét, közte a nagyjából 70 millió eurós SkyCourt megépítését a Budapest Airport a kitűzött határidőre és az elfogadott költségkereten belül teljesítette. Jelentős szerepet játszott a beruházás megvalósításában a magyar fővállalkozó, a szegedi központú KÉSZ Zrt., amely másfél év alatt építette fel és adta át a kész terminált a Budapest Airportnak. Az utasok világszínvonalú üzletek és éttermek kínálatából választhatnak, amelyekben a vezető nemzetközi márkák és a magyar termékek egészséges versenyre kelhetnek egymással.
A SkyCourt-on belül exkluzív váróterem is nyílt MasterCard Lounge néven.[26]
[szerkesztés] GAT
A kis- és magángépeket (GAT, azaz General Aviation Terminal) fogadó terminál közvetlenül az 1-es terminál mellett található. Itt a kisebb repülők parkolnak, illetve magángépek üzemeltetése történik, mind belföldi, mint külföldi viszonylatban.
[szerkesztés] Zajterhelés
2007-ben az új felszállási légi folyosók beüzemeltetésével Budapest sok kerületében jelentősen megnőtt a zajszennyezés. Emiatt néhány magánszemély bíróságon követelte a légikikötő bezárását, de a bíróság végül megalapozatlannak találta ezeket az igényeket.[27] A konfliktusok megelőzése érdekében a repülőtér üzemeltetője önkéntes zajvédelmi programot indított. Ennek részeként kijelöltek egy zajvédelmi övezetet a repülőtér körül, és az ebben az övezetben elhelyezkedő lakóépületek hő- és hangszigetelését, valamint szellőztető berendezés beépítését a társaság a saját költségén vállalja.[28] Ennek finanszírozását, valamint a légijárművek minél csendesebb működtetését szolgálja a repülőtér által beszedett zajterhelési díj[29].
[szerkesztés] A repülőtér látogatása
A repülőtéri bekötőút mellett található Ferihegyi Repülőgép Emlékpark (becenevén: "Skanzen"), amely március 1-jétől november 30-áig látogatható.[30]
Megtekinthető repülőgép-típusok:
- Antonov An-2
- Iljusin Il-14
- Iljusin Il-18 (utas-, és teherszállító változat)
- Jakovlev Jak-40
- Liszunov Li-2
- Tupoljev Tu-134
- Tupoljev Tu-154
[szerkesztés] Megközelíthetőség
- A BKV 200E buszjáratával, mely Liszt Ferenc Airport 2 és Kőbánya-Kispest metró-végállomás között közlekedik, érintve az 1-es terminált.
- A 93-as busszal, de ezzel csak az 1-es terminál közelíthető meg.
- MÁV vonattal (Ferihegy vasútállomás), de ezzel is csak az 1-es terminál közelíthető meg átszállás nélkül. A vonatok a Nyugati pályaudvarról indulnak és 15-20 perc a menetidő.
- Budapest Airport Minibusz szolgáltatással
- Több taxitársaság is képviselteti magát a reptéren
[szerkesztés] Képgaléria
-
Malév Boeing 737-es felszállás közben
-
Cargolux Boeing 747–400F a Liszt Ferenc Repülőtéren
-
Az American Trans Air tankoló L–1011 Tristar repülőgépe az 1-es terminálon
-
Kerozinszállító tartálykocsi
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- ^ a b
- ↑ Ferihegy – LHBP, World Aero Data (letöltve: 2006. november 10.)
- ↑ Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 229.§-a a Magyar Közlöny 2011. évi 32. számának 5569. és 5570. oldalán és a kormány 1076/2011. (III. 25.) Korm. számú határozata a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér hivatalos földrajzi nevének megváltoztatásáról (5650. oldal)
- ↑ Az FNB 2006. április 25-ei 56. ülésének határozatai
- ↑ Az Urbanista.blog.hu Ferihegyről
- ↑ Budapest Airport Zrt
- ↑ Budapest Airport Zrt
- ↑ Budapest Airport Zrt
- ↑ Index - Ferihegy: aláírták
- ↑ Budapest Airport Zrt
- ↑ Budapest Airport Zrt
- ↑ Budapest Airport Zrt
- ↑ Budapest Airport Zrt
- ↑ Menedzsment Fórum, mfor.hu - 800 millióból fejleszt Ferihegyen a török Celebi
- ↑ Budapest Airport Zrt
- ↑ Budapest Airport Zrt
- ↑ Elképesztően menő lesz Ferihegy (Városban, 2010. december 6.)
- ↑ Bővítik Ferihegy kapacitását (Index, 2009. október 10.)
- ↑ Kiszáll az állam a Budapest Airportból (Index, 2011. június 9.)
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑ http://www.epulettar.hu/projekt/24446.aspx
- ↑ Exkluzív váró is van már Budapesten (Burzsuj, 2011. szeptember 9.)
- ↑ http://www.origo.hu/itthon/20090710-ferihegy-zaj-miatt-indult-pert-nyert-a-budapest-airport.html
- ↑ http://repulnijo.hu/2009/10/08/ferihegy-szazmilliot-ad-zajszigetelesre/
- ↑ http://www.nol.hu/belfold/repterfelek_-_avagy_a_gepmadarak_buntetese
- ↑ [1]
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Honlapok a repülőtérrel kapcsolatban:
- Budapest Airport
- Hivatalos oldal
- Melyik terminálról repülök?
- Hirek, cikkek Ferihegyről
- Hasznos információk, fontos tudnivalók
- Google Maps műholdfelvétel
- Az utasok véleményei Ferihegyről
- Budapest Ferihegy spotter portál
- Planes.cz: Hungarian Sky
- Flightlevel
- BAA honlapja
- Hochtief AirPort GmbH honlapja
- A Repülőgép Emlékpark
- A Repülőgép Emlékpark Hamster oldalán
- Ferihegy.lap.hu linkgyűjtemény
- Cikksorozat a repülőtérről a Fővárosi blogon
- Hírek, információk:
- Megváltoznak a repülőtéren a biztonsági szabályok (Index.hu, 2006. október 31.)
- Olcsóbb lesz a Ferihegy (Index.hu, 2006. október 31.)
- Tavasszal indul a vonat Ferihegyre (Index.hu, 2006. november 10.)
- Reptér megközelíthetősége:
- Fotók (repülőgépfotók, amelyek a Liszt Ferenc Repülőtéren készültek):
|
|||||||||||||||||

