Diósgyőr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szalax (vitalap | szerkesztései) 2021. május 26., 10:51-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszavontam DorysTS (vita) szerkesztését (oldid: 23897333)Egész Miskolc a Szinva völgyében fekszik. :))
Diósgyőr
A diósgyőri vár
A diósgyőri vár
Közigazgatás
TelepülésMiskolc
Alapítás idejeÁrpád-kor
Városhoz csatolás1945
Korábbi rangjanagyközség
Népesség
Teljes népesség18 065 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Elhelyezkedése
Diósgyőr (Miskolc)
Diósgyőr
Diósgyőr
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 05′ 46″, k. h. 20° 42′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 46″, k. h. 20° 42′ 09″
Diósgyőr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Diósgyőr témájú médiaállományokat.

Diósgyőr Magyarország egyik történelmi települése, ma Miskolc egyik városrésze, volt nehézipari központ. Középkori vára magyar királyok és királynék kedvelt üdülőhelye volt, ma műemlék, turisztikai látványosság. A szocializmus idején itt működött az ország egyik legjelentősebb gyára, a Diósgyőri Acélművek. Diósgyőrről kapta a nevét Miskolc labdarúgócsapata, a Diósgyőri VTK is, amelynek stadionja szintén e városrészben található.

A 2505-ös közút mentén fekszik, a Bükk lábánál.

Demográfia

A városrész népessége a 2001-es népszámlálás szerint 18 065 fő, a város lakosságának 9,9%-a. Területe 17,4 km², népsűrűsége 1063 fő/km². Korszerkezete kicsivel idősebb a városi átlagnál, az alacsony iskolázottságúak aránya kedvezőbb, a felsőfokú végzettségűeké valamivel alacsonyabb, mint a városi átlag. Foglalkoztatottság tekintetében nem tér el a miskolci átlagtól.[2]

Diósgyőr és a vár története

Bővebben: Diósgyőri vár
Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Megszűnése
1945 Miskolc városhoz csatolták
Rangja
1945-ig nagyközség
Területi beosztása
1923-ig Borsod vármegye, Miskolci járás
1923–1938 Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Miskolci járás
1938–1945 Borsod vármegye, Miskolci járás

A terület az ősidők óta lakott. A környékbeli bükk-vidéki barlangokból (Szeleta, Kecske-lyuk, Kő-lyuk) – mint azt Herman Ottó, Kadić Ottokár és Hillebrand Jenő munkáiból tudjuk –, paleolit kori, a neandervölgyi leletanyaggal rokon, de attól fejlettebb szinten megmunkált kőeszközök, nyílhegyek, szakócák, kerültek elő.

11. századi dézsmajegyzékekből tudjuk, hogy két település, Csenyik és Sziget az épülő várnak adózik, a várhegy aljában őskori település nyomaira bukkantak. 1200 táján Anonymus említi először Diósgyőr nevét, igaz, ő még Győr formában: „miután Árpád vezér seregével elhagyta Szerencset (…) Bors apjának, Böngérnek adományozta a Tapolca vizétől a Sajó folyóig terjedő földet, amely területnek Miskolc a neve, valamint azt a várost, amelyet Győrnek hívnak.” Legrégebbi épülete, a vár helyén először a 12. században állhatott erődítmény, amely a tatárjárás idején elpusztult. A jelenleg álló várat valószínűleg IV. Béla építtette.

A diósgyőri vár fénykora I. Lajos király uralkodása alatt kezdődött. 1364-ben Miskolc városát és környékét a diósgyőri uradalomhoz csatolták. A magyar–lengyel perszonálunió megszűntével Diósgyőr vesztett jelentőségéből, innentől kezdve magyar királynék jegyajándéka és nyaralóhelye volt.

A mezőkeresztesi csata (1596) után a törökök elfoglalták a területet, innentől Diósgyőr török uralom alatt volt és az egri pasa uralta egészen 1687-ig. Erre az időre a vár minden hadászati értékét elvesztette.

Diósgyőrben már az Árpád-korban is működtek a környék nyersanyagaira alapozó hámorok A szegzőhámorok a 19. század elején már számos, különféle szögfajt átállítottak elő. 1803-tól gyártották azt a vashuzalból kovácsolt zsindelyszeget, ami a vasmű egyik legkeresettebb termékévé vált. Anyaga teljesen dekarbonizálódott, durvaferrites vas volt, bekovácsolt oxidokkal.

Bár a két települést már 1903-tól autóbusz-, 1906-tól pedig villamosközlekedés köti össze, egy 1932-es útikönyv Diósgyőrt még Miskolccal egybeépült szomszédos községként említi. 1945. január elsejével Diósgyőrt hivatalosan is Miskolchoz csatolják, ekkor jön létre a történelmi Miskolcból, Diósgyőrből és a környező településekből kialakuló Nagy-Miskolc. Diósgyőrt és Miskolcot először a köztük felépülő gyár köti össze, majd a két település egyre inkább összeolvad, napjainkban már csak tábla jelzi az egykori történelmi Diósgyőr határát.

Érdekességek

2012. július 29-én itt mérték az adott évben 24 óra alatt lehullott legtöbb csapadékot. Ekkor egy nap alatt 112,7 mm csapadék zúdult le.[3]

A diósgyőri pálos kolostor

A pálos kolostort az Ákos nembeli Ernye bán fia, Ákos István nádor alapította a 13. század végén. A nádor haláláig támogatta is a kolostort, ahol kódexmásoló műhely is működött; a misekönyvet, melyet az avasi templom részére készített egy bizonyos László mester, ma az egri levéltár őrzi. Az ország három részre szakadásának idején, 1526-ban Ferdinánd király híve, Serédy Gáspár feldúlta a kolostort, mivel az apát állítólag Szapolyai János király híve volt, 1549-ben pedig a diósgyőri uradalom új gazdája, Balassa Zsigmond elpusztította a rendházat és elfoglalta birtokaikat. Az 1700-as években a pálosok helyreállították a kolostort. II. József, a „kalapos király” azonban feloszlatta a szerzetesrendeket, a kolostor épületét pedig innentől az Erdőgazdaság használta.

1973-ban, a majláthi lakótelep építésének megkezdése előtt régészeti feltárások folytak a területen. A feltárások alapján úgy tűnik, a kolostor négyszögletes udvar köré épült, az udvart kerengő határolta. A templomot a régészek nem találták meg, rábukkantak azonban egy négy helyiségből álló lakóépületre, melyet valószínűleg tűzvész pusztított el. Oklevelek tanúsága szerint István nádor a kolostort saját udvarháza mellett építtette, lehetséges, hogy ennek nyomaira bukkantak a régészek. Az ásatás gazdag leletanyaga megtekinthető a vár északkeleti tornyának múzeumában, ahol a vártörténeti múzeum emeletén a kolostornak állítanak emléket. Itt látható a Diósgyőri Madonna nevű gótikus szobor is.

Diósgyőr templomai

A Jehova tanúi felekezet királyság-terme, Bodrogi Zsigmond u. 12.

További látnivalók

A vár bejáratától nem messze áll a Vármúzeum épülete. Falán tábla emlékezik az 1945. január 23-án „málenkij robotra” hurcolt diósgyőriekre.

A Vár utca túloldalán kialakított várfürdőt az a forrás táplálja, amely egykor a vár árkát töltötte fel vízzel. A Vár u. 13. kertjében fából faragott emléktábla hirdeti, hogy itt állt egykor a város törvényfája, ami alatt a testi fenyítés (bot, illetve korbács) büntetéseket végrehajtották. A törökmogyoró fát „hatszáz évesnek” nevezik, mert bár 1382 óta többször is kiszáradt, gyökeréről mindig újrasarjadt. Az utolsó, 109 éves korában elszáradt fa tönkjét lebetonozták; két, azóta sarjadt hajtása időközben ismét termővé erősödött.

Diósgyőr az irodalomban

  • Diósgyőr a fő helyszíne Lipták Gábor Sárkányfészek című elbeszélésének.

Galéria

  • Nagy Lajos király szobra a vár mellett (Varga Éva alkotása)
    Nagy Lajos király szobra a vár mellett (Varga Éva alkotása)
  • Első világháborús emlékmű a Táncsics téren
    Első világháborús emlékmű a Táncsics téren
  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • Evangélikus templom a vár mellett
    Evangélikus templom a vár mellett
  • Déryné háza a vár mellett
    Déryné háza a vár mellett
  • Emléktábla Déryné házán
    Emléktábla Déryné házán
  • Varga Miklós szobra
    Varga Miklós szobra
  • Szeplőtelen fogantatás szobor a római katolikus templom mellett
    Szeplőtelen fogantatás szobor a római katolikus templom mellett
  • A vár madártávlatból
    A vár madártávlatból
  • A Várkert panzió
    A Várkert panzió
  • A Vármúzeum
    A Vármúzeum
  • A málenkij robotra hurcoltak emléktáblája a Vármúzeum falán
    A málenkij robotra hurcoltak emléktáblája a Vármúzeum falán
  • A törvényfa sarjai (Vár u. 13.)
    A törvényfa sarjai (Vár u. 13.)
  • Ebben az 1758-ban épült házban (Tokaji Ferenc u. 6.) laktak a diósgyőri koronauradalom ispánjai
    Ebben az 1758-ban épült házban (Tokaji Ferenc u. 6.) laktak a diósgyőri koronauradalom ispánjai
  • Panelsor Diósgyőrben
    Panelsor Diósgyőrben
  • A Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola és Óvoda (Nagy Lajos király út)
    A Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola és Óvoda (Nagy Lajos király út)
  • Sgraffito a Kilián-délen
    Sgraffito a Kilián-délen
  • Temető Diósgyőrben
    Temető Diósgyőrben

Híres diósgyőriek

Lásd még: Híres miskolciak listája.

Diósgyőrben születtek
Diósgyőrben éltek

A diósgyőri nagyüzemek

Bővebben: Diósgyőri Acélművek

A Diósgyőri Acélművek („Vasgyár”) egykor Miskolc és a megye legtöbb embert foglalkoztató cége volt. Az 1770-ben alapított hámori vasmű 1870-ben költözött Diósgyőrbe, és a második világháború után vált a város legjelentősebb cégévé, amikor az állami vezetés Miskolcból nehézipari központot fejlesztett. A rendszerváltás a céget nehéz helyzetbe sodorta, csődbe ment, többször tulajdonost váltott. Mára megszűnt, bár a területén néhány vállalkozás még működik.

Bővebben: Diósgyőri Gépgyár

A Diósgyőri Gépgyár (DIGÉP, DIMÁVAG) a Diósgyőri Acélművektől nyugatra helyezkedik el. A korábbi nagyvállalat működő üzemei ma a DIGÉP Diósgyőri Ipari Park területén üzemelnek.

Hivatkozások

  1. ↑ Integrált városfejlesztési stratégia I. kötet: Helyzetelemzés pp. 119. Miskolc Megyei Jogú Város, 2008. május 29. (Hozzáférés: 2011. június 22.)
  2. ↑ Integrált városfejlesztési stratégia I. kötet: Helyzetelemzés.[halott link] 2008. május 29. (PDF)
  3. ↑ Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Diósgyőr&oldid=23898058”