Bakonysárkány
| Bakonysárkány | |||
 | |||
| Községháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Kisbéri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Ősz Ferenc (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2861 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 963 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 68,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,12 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 26′ 55″, k. h. 18° 05′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 55″, k. h. 18° 05′ 57″ | |||
 Bakonysárkány
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Bakonysárkány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonysárkány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bakonysárkány (németül Schargan) község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban található.
Fekvése
A község Komárom-Esztergom megye déli részén, Fejér megye határán helyezkedik el. Kisbértől 9 kilométerre délkeletre, Mórtól 12 kilométerre északnyugatra, a Bakony és a Vértes hegység között, a Móri-árok lejtőin fekszik.
Megközelítése
A község elérhető a 81-es főút mentén, Győr és Székesfehérvár felől egyaránt; a főút régi nyomvonala át is vezetett a település központján, de az 1960-as években végrehajtott korszerűsítése és nyomvonal-korrekciója óta már az út kelet felől elkerüli a belterületet. A régi nyomvonal Kisbér központjától továbbra is használatban maradt, 8207-es útszámozással, folytatása a központtól délre már csak önkormányzati út, illetve egy részét elbontották. Érinti a községet az Aka-Ácsteszér felé vezető 8227-es út is.
A hazai vasútvonalak közül a településen a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal, halad át amelynek egy állomása is van itt. Bakonysárkány vasútállomás a központ déli részén helyezkedik el, a 8227-es út vasúti keresztezésének déli oldalán.
Természeti adottságok
A település átlagosan 200 méteres tengerszint feletti magasságú dombhátakon, részben a Bakony, részben a Vértes lankáin fekszik a Móri-árok tektonikus vonalának északi végződésénél. Területéről északra és délre is indulnak patakvölgyek a Concó- illetve a Gaja-patak felé. Komolyabb vízbázis hiánya miatt a vízellátás az 1980-as években megépített ivóvíz (táv) vezetékében biztosított. Benne tatabányai karsztvíz folyik. Felszínalkotó kőzetei között homokkő, agyagmárga, kavics és homok is elfordul. Természetes növénytakarója a cseres kocsánytalan és cseres molyhos tölgyes. Talaja az agyagbemosódásos barna erdőtalaj.
Éghajlata nedves kontinentális terület, mérsékelten hűvös és a mérsékelten száraz változata jellemzi. Évi középhőmérséklete 9,6 °C, az éves csapadékátlaga 650 milliméter. Az uralkodó szélirány nyugati és északnyugati.
Története
A település valószínűleg a rómaiak korában is létezett, mert a Arrabonát-Alba Régiával (Győrt-Székesfehérvárral) összekötő hadiút mentén volt megtalálható. Sárkány faluról az első nem hiteles adatot egy 1247-es oklevélben találhatjuk meg. Eszerint IV. Béla király a tatárjárás után Miklós fiának (Bechend comes) adományozta jutalomként a velencei hadjáratban tanúsított vítézségéért. 1287-ben a Pylis nemzetségbeli Demeter comesnek adta el.A vevő Bechend comes veje volt.
1193-tól említik, Csókakő várához tartozó birtok volt. Más okiratok szerint 1287-ben a fontos hadászati szerepet játszó Csókakő tartozéka.
A középkori falu – a hagyomány szerint – a Faluhely dülő mellett lévő "Sárkánlyuk"-ból nyerte a nevét. Ma is fákkal benőtt ingoványos tavacskává szélesedő árok, mely korábban tekintélyesebb lehetett. Innen ered a Büdös-ér. A középkori falu a Faluhely dülő helyén keresendő. 1448-tól a Rozgonyi család tulajdona. II. Ulászló 1508-ban Kanozsai Györgynek ajándékozta.
Az 1543-as török hadjárat során elfoglalták. Ez rövidebb hosszabb megszakításokkal 1686-ig tartott.
1692-ben megalakult az új nemesi vármegye. Újjászervezdött Fejér megye közigazgatása. A község, mely a középkorban többször Komárom vármegye része volt 1950-ig végleg Fejér megyéhez került.
A török időket követően még évtizedekig lakatlan maradt a falu. I. Lipót Hochburgi Haas Jánosnak adományozta. {Moson} Magyaróvári számadótiszt volt.) Ő is még lakatlan tarületként kapta meg. A falu élete s Hochburg család által végrehajtott német betelepítéssel kezdte meg újra az életét.
A nyugat-morvaországi Hochburg birtokról 24 család települt át Wágner és a Wuts család vezetésével. A falu ekkor került a jelenlegi helyére. Ekkor már állt a mai falu közepén egy barokk hatást keltő nagyvendéglő. (Wágner ház) E köré épültek fel a telepesek kis házai. A betelepítés 1720-1740 közé tehető. A sárkányiak lelki gondozását a szintén betelepített kapucinusok látták el. 1788-ban alapították meg az első önálló plébániáját. A templomot 1804-ben kezdték el építeni, amit 1807-ben szenteltek fel.
A községnek már 1778-ban volt egy nádfedeles, egytantermes épülete.[3]
Közelmúltja és jelene
1860-ban megépült az Újszőny (Komárom) – Székesfehérvár vasútvonal. Ez segítette Sárkány fejlődését. 1897-ben épült fel a régi községháza, amelynek alapzatára 1968-ban az új tanácsháza épült fel. Felújításként, az akkori jogszabályok miatt. 1874-ben újabb iskola épült fel a régi helyén. Ezt váltotta fel a jelenlegi, amit 1929-ben építettek meg. A mai napig többször korszerűsítették. Az 1880-as évektől nagy erdőirtások folytak a település környékén. Ezekre az akkor használatos dülőnevek utalnak. A vasút könnyűvé tette a fa elszállítását, ezzel fellendítve az egyébként szegény falut. A friss nemességű Vértesy család birtokába került 350 kh termőföld, az akkor már felparcellázott báró Biske föld jó része, viszont a falusi parasztgazdák kezébe került. Az 1890-es száraz évek jó néhány gazda tönkremenéséhez járultak hozzá. Az árverések után szinte minden családból kivándoroltak Amerikába. A 20. század elején sokan visszatértek és a megszerzett vagyonukból új életet kezdtek.
A község neve elé 1902-től fűzték a Bakony szót. A 20. század elején igen élénk társadalmi élet zajlott a faluban. Több egylet alakult. Így az Oltáregylet, az Önkéntes Tüzoltó Egylet, és a Katolikus Legény Egylet. A német nemzetiségűek összetartozás tudata hozta létre a Német Népszövetséget, majd 1941-től a Volksbund-ot. A második világháború után a lakosság összetétele megváltozott. A kitelepített német lakosság helyébe a szlovák–magyar lakosságcsere keretében Felvidék-ről kitelepített családokat telepítettek le. A mezőgazdaság átszervezésével itt is létrejött a termelőszövetkezet.
1950-ben a megyerendezés során Fejér megyétől Komárom megyéhez csatolták. A járások megszűnése után 1988-ig Kisbér vonzáskörzetébe került. A település népessége 1949-től 1970-ig nőtt. Majd a hetvenes években rohamosan csökkent az elvándorlás miatt. A székesfehérvári új lakónegyedek átadásával egyidőben, több százan költöztek a városba. Jelentősen csökkent a születések száma. A község lakossága elöregedett. A szinte egyforma távolságra lévő városok elszívó hatása érvényesül a mai napig. (Mór, Székesfehérvár, Kisbér és Komárom.) Az itt maradt lakosság nagyobb része a Kisbéri Állami Gazdaság illetve az önállóságát elvesztett és a vérteskethelyi és császári termelőszövetkezettel összevont gazdaságban dolgozik. Az elöregedés mellett megjelent a munkanélküliség is.
A helyi egészségcentrumban gondoskodnak a lakosság ellátásáról (háziorvos, védőnő, gyógyszertár).
Közélete
Polgármesterei
- 1990-1994: Nochta János (független)[4]
- 1994-1998: Weilandits István (független)[5]
- 1998-2002: Weilandits István (független)[6]
- 2002-2006: Weilandits István (független)[7]
- 2006-2010: Weilandits István (független)[8]
- 2010-2014: Ősz Ferenc (Fidesz–KDNP)[9]
- 2014-2019: Ősz Ferenc (Fidesz–KDNP)[10]
- 2019-től: Ősz Ferenc (Fidesz–KDNP)[1]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1012 | 991 | 956 | 988 | 962 | 963 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,8%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 8,2% németnek, 1% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,9%, református 6,3%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,2% (25,2% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
- római katolikus templom
- (műemlék jellegű) Tervezője, építője ismeretlen. Felavatását Neiszer József végezte el 1807-ben. A templom felújítását 1954-ben végezték el. A belső felújítás során kerültek fel a jelenleg is látható freskók (1950-1953), alkotójuk Jeges Ernő. A "szentév" (1975) tiszteletére cserélték ki a templomtorony borítását.
- "Wágner ház"
- A hagyomány szerint, ez a ház évszázadokon keresztül postaállomás és lóváltóhely volt. Itt pihentek meg a Tolnából Komáromba visszatérő, hajóvontatók fogatai.
- Különösen szép az udvari árkádsora, szobái mennyezeteinek megoldása, boltíves pincéje. Az árkádsora mára már nem egységes. Ugyanis az épületet a községi önkormányzat óvodának használja. A szakszerűtlen beépítések következtében az eredeti jellege megváltozott. A ház udvarát lezáró két kaput az 1970-es években lebontották, mert annyira megromlott a vaskapuk állapota, hogy életveszélyessé váltak. Helyi monda szerint a pincéből több kilométeres alagutat ástak, hogy az itt tartózkodó bakonyi betyárok el tudjanak szökni az őket üldöző csendőrök elől. ˙(Vö.: kisbéri Pokol csárda)
- a környező erdőségek
- A települést erdőségek veszik körül. Ezzel lehetőséget teremtenének az erre járóknak a túrázáshoz.
- a falu beépítettsége
- Jellegzetes a "sváb" falu beépítése. Az udvart keresztben a szomszédéval érintkező pajták zárják le. Az így kialakult pajtasor "erődszerűen" veszi körül a települést. A házakat a vakolt téglapárkány alatti falsíkon , főleg az ablakok feletti részen díszítették.
- rendezvények
- Bakonyi Amatőr Népművészeti Fesztivál, évente márciusban,
- nemzetiségi találkozók májusban,
- „Sárkányi őrület” futóverseny minden év szeptemberében.
- Falunap és Búcsú minden év augusztus 20-án
- Bakonysárkányi Ördöglakat Találkozó
Híres emberek
- Itt született Halmos Antal repülőmérnök, közgazdász, író, blogger
Testvértelepülések
Bogya, Szlovákia
Bolgárom, Szlovákia
Komandó, Románia
Képtár
-
Napközi otthonos óvoda -
Második világháborús emlék -
Felújított porta -
Élelmiszerbolt -
A második világháborúban elesett katonák elhagyatott sírjai -
Park (részlet)
Hivatkozások
- ↑ a b Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A bakonysárkányi németek története bővebben a Gyökereink című könyvben tekinthető meg
- ↑ Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
- ↑ Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
- ↑ Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Bakonysárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bakonysárkány Helységnévtár
Irodalom
- Bakonysárkány község története (Bakonysárkány községi Tanács VB. 1960 ?) (kézirat)
- Bárdos Dezső Sóhivatal Győr, 1988-2000 (kézirat),
- Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 9639089117
További információk
Sablon:Komárom-Esztergom megye helységei
