„Battonya” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam 176.63.34.50 (vita) szerkesztését (oldid: 13924524)
aNincs szerkesztési összefoglaló
161. sor: 161. sor:


===Megfordult Battonyán===
===Megfordult Battonyán===
* [[József Attila]],költő
* [[József Attila]], költő


== Testvérvárosai ==
== Testvérvárosai ==
* {{zászló|Szerb}} [[Beocsin]], [[Szerbia]] ([[1997]])
* {{zászló|Szerb}} [[Belcsény]], [[Szerbia]] ([[1997]])
* {{zászló|Román}} [[Lippa]], [[Románia]] ([[1997]])
* {{zászló|Román}} [[Lippa]], [[Románia]] ([[1997]])
* {{zászló|Román}} [[Pécska]], [[Románia]] ([[1996]])
* {{zászló|Román}} [[Pécska]], [[Románia]] ([[1996]])
186. sor: 186. sor:


==További információk==
==További információk==
⚫
{{Commonskat|Battonya}}
* [http://www.battonya.hu az önkormányzat honlapja]
* [http://www.battonya.hu az önkormányzat honlapja]
* [http://www.terkepcentrum.hu/index.asp?go=map&tid=18102 Battonya a Térképcentrumban]
* [http://www.terkepcentrum.hu/index.asp?go=map&tid=18102 Battonya a Térképcentrumban]
194. sor: 195. sor:
* [http://battonya2.gportal.hu/ A Battonyai TK focicsapatának honlapja]
* [http://battonya2.gportal.hu/ A Battonyai TK focicsapatának honlapja]
* [http://www.szerbek-battonyan.hu/szerbek-battonyan.html Szerbek Battonyán]
* [http://www.szerbek-battonyan.hu/szerbek-battonyan.html Szerbek Battonyán]

⚫
{{Commonskat|Battonya}}
{{Békés megye települései}}
{{Békés megye települései}}
{{Mezőkovácsházai kistérség}}
{{Mezőkovácsházai kistérség}}

A lap 2013. október 4., 17:48-kori változata

Battonya
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Battonya címere
Battonya címere		 Battonya zászlaja
Battonya zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
KistérségMezőkovácsházi
Jogállásváros
PolgármesterKarsai József[1]
Irányítószám5830
Körzethívószám68
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4966 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,30 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület145,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 17′, k. h. 21° 01′Koordináták: é. sz. 46° 17′, k. h. 21° 01′
Battonya (Békés vármegye)
Battonya
Battonya
Pozíció Békés vármegye térképén
Battonya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Battonya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Battonya (románul Bătania, szerbül Батања, horvátul: Batanja[3]) város a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, a Mezőkovácsházai kistérségben.

Fekvése

Az Alföld és a megye délkeleti részén, a Száraz-ér mellett, a román határtól 1 km-re található. Határátkelőhely Tornyán át Romániába, a határ kb. 6 km-re van tőle. Szomszédos települések: Dombegyház, Mezőkovácsháza és Mezőhegyes, illetve a határ másik oldalán Pécska és csatolt települései: Tornya, Szederhát és Óbodrog, Kispereg és Németpereg.

Természetföldrajzilag az Alföld Körös-Maros köze középtájának Csanádi-hát nevű kistáján fekszik.

Megközelíthető

Közúton Gyuláról (44-es főút) Eleken és Lőkösházán keresztül, Békéscsabáról és Orosházáról (47-es főút) Kaszaperen és Mezőkovácsházán át, illetve Mezőhegyes felől alsóbbrendű főutakon érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Körös Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vonattal a MÁV 125a számú Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán érhető el. Battonya vasútállomás Tompapuszta után található. A város vasúti végállomás.

Battonya vasútállomása

Önkormányzat

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 14 főből áll.

  • Cím: 5830 Battonya, Fő u. 91.
  • Tel.: (06) 68/456-000, (06) 68/456-101, (06) 68/556-040
  • Fax:
  • E-mail: battonya@fabinet.hu
  • Hivatalos honlap: www.battonya.hu
  • A településen
    • Cigány Kisebbségi Önkormányzat
    • Román Kisebbségi Önkormányzat és
    • Szerb Kisebbségi Önkormányzat is működik.

Története

A kőkor óta lakott hely, ennek bizonyítékai a régészek által feltárt neolit telepek, illetve a nagy kiterjedésű bronzkori temető.

Első írásos említése 1340-ből származik, Bothanyaegyháza néven.

Az 1437-ben feljegyzett első birtokosa szekcsői Herczeg Rafael, boszniai választott püspök volt. A század közepén már a Lackffyak birtoka, majd a temesi főispán, Harapkói Bothos András tulajdonába került. 1445. február 6-án pedig Hunyadi Jánost iktatta birtokba az aradi káptalan. Már a Lackffyak korában Alsó-, Középső- és Felső-Battonyára oszlott a népes helység.

Hunyadi Mátyás, aki addig a lippai vár fenntartására fordította a falu jövedelmeit, 1463. február 19-én édesanyja, Szilágyi Erzsébet udvartartására ajándékozta, hat más birtokkal együtt. 1563-ban, a török fenyegető közelségében már csak 87 adózó jobbágy él itt, akik (nevük alapján) mind magyarok. (Borovszky Samu: Csanád vármegye története).

1529-től a település a török portyázások állandó célpontja lett. 1566. augusztus 30-án Gyula vára elesett, így Battonya is török kézre került. A török és magyar által egyaránt sarcolt, adóztatott falu pusztulása 1596-ban következett be, amikor a Báthory Zsigmond politikai fordulatán felbőszült III. Mehmed szultán a Máramaros környékéről mozgósított tatár csapatok dúlásának engedte át a vidéket. A kiürült területet délről menekülő félnomád délszláv telepesek foglalták el, de 1693-ban őket is elsöpörte a császári csapatok elől visszavonuló, Csanád vármegye szabad rablására engedett török-tatár sereg.

A hódoltság után Battonya a kincstár birtokába került. 1720-ban mindössze 24 adófizető jobbágyot számlált a Possessio Batonya Cameralis, akik közül a közölt névsor alapján 20 szerb, 2 román és egy magyar. E szerbek a Balkánról visszavonuló császári seregekkel érkeztek, és Heisler Donát császári tábornok telepítette le őket a szinte kipusztult Csanád, Arad és Zaránd vármegyékbe. Ez időben Csanád vármegye, amely ekkor csak Battonya, Makó, Földeák és Tornya településekből állt, mindössze 2500 főt számlált.

1839-ben Battonya mezővárosi rangot kapott, de ezt 1888-ban elvesztette.

A világosi fegyverletétel után, a XIX. század második felére a település Csanád vármegye második legnépesebb városa volt. Az 1800-as évek utolsó harmadában a mezőváros nagy fejlődésnek indult: 1870-ben gőzmalom épült, 1872-ben telekkönyvi hivatal kezdte meg működését, 1875-ben téglagyár létesült. 1882-ben megépült a vasút, majd 1884-ben szikvízgyár jött létre, 1885-ben takarékpénztár, 1886-ban pedig dohánybeváltó létesült. Bár 1888-ban Battonya elvesztette mezővárosi rangját, a település fejlődése csak lelassult, de nem állt meg. Szintén az 1880-as, 1890-es években jött létre az első temetkezési vállalkozás, a tűzoltó-egylet, a vöröskeresztes egylet. Ekkor létesült a távírda, a nyomda és egy faiskola is. Szintén ekkor jött létre a kisdedóvó (óvoda) és a felső leányiskola is.[4]

Az 1890-es évek parasztmozgalmai Battonyát is elérték: 1891-ben agrárszocialista felkelés tört ki, melyet a csendőrség levert. A felkelés 75. évfordulóján a város akkori vezetése emléktáblát állított a városháza bejárata mellé, és ez máig megtalálható.

1896-ban, a millennium évében megépült a nagyméretű, kétoldali karzatos klasszikus stílusú zsinagóga és rabbiház. Ezzel a két épülettel létrejött az izraelita hitközség központja. 1930-ban 12 718 lakosából 9784 magyar, 1591 szerb, 1155 román, 116 szlovák és 61 német.

Az első világháború után, a trianoni békediktátum következtében Battonyából, a térség gazdasági és közigazgatási központjából egy elsorvasztásra kárhoztatott határszéli település lett. A település reménytelennek ítélt sorsát mutatja az is, hogy a két világháború között a lakosok tömegesen költöztek el a községből.

A rendszerváltás előtt a hivatalos álláspont szerint a német hadsereget üldöző szovjet Vörös Hadsereg csapatai itt lépték át először a trianoni Magyarország határát 1944. szeptember 23-án.

1945–1950 között járási székhely volt. 1950-ben, a megyék jelenlegi határainak kialakításakor Battonya Békés megyéhez került.

1989-ben nyilvánították várossá. Buszállomással és vasútállomással rendelkezik.

Nevének eredete

Első említése 1340-ból Both Anya, amely egy Anya nevű, nagy határral bíró egykori település Both nevű személy által birtokolt részére utal.[5]

Egy másik magyarázat szerint a pelikán régi magyar nevéről (patonya) kapta a nevét.[6]

Népetimológiaként Batu tanya is ismert, ami szerint a tatár kán harcosainak szálláshelye lett volna itt. Nevének ejtése különleges: aki valaha is élt Battonyán, az rövid t-vel, Batonyaként mondja.

Népcsoportok

Lakossága nemzetiségi kötődés szerint: magyar 93,8%; szerb 5,1%; román 3,7%; cigány 1,7%; német 0,3; szlovák 0,2; ismeretlen, illetve nem válaszolt: 5,4%. (KSH, 2002)

Vallás

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a lakosság kb. 51%-a római katolikus, kb. 7,5%-a református, kb. 1%-a görög katolikus és kb. 0,5%-a evangélikus vallású. Más egyházhoz (főleg román ortodox és szerb ortodox) vagy felekezethez a lakosság kb. 6,5%-a tartozik, míg nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 33,5%. [7]

Római katolikus egyház

Az egyházközséget remetei Kőszeghy László csanádi püspök alapította 1810-ben, előtte a tornyai plébánia leányegyháza volt. Kezdettől a Kincstár volt a kegyura. A Szeged-Csanádi Egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességében lévő Orosházi Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szentháromság. Római katolikus anyakönyveit 1810-től vezetik.[8]

Református egyház

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint missziói egyházközség. [9]

Evangélikus egyház

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tótkomlósi Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint leányegyház.[10]

Görög katolikus egyház

A Szórvány Helynökség Makói parochiájához tartozik, mint filia. Templomának védőszentje: Szent Miklós. [11]

Szerb ortodox egyház

A Budai szerb ortodox egyházmegye (püspökség) - melynek a székhelye Szentendrén van - Szegedi Esperességéhez tartozik, mint önálló parókia.[12]

Román ortodox egyház

A Gyulai Román Ortodox Püspökséghez tartozik, mint önálló parókia. Templomának védőszentje: Szent György.

Természeti értékek

  • A településhez tartozó Purgly-major udvarán áll egy kb. 250-300 éves, védett kocsányos tölgyfa. Törzskerülete 580 cm.[13]
  • Tompusztai löszgyep: A Körös-Maros Nemzeti Park fokozottan védett, 21 ha-s területe. Jelentőségét a veszélyeztetett társulás(ok) nagysága, egybefüggő volta adja. Csak engedéllyel látogatható![14]

Látnivalók

Battonya, római katolikus templom
  • Római katolikus (Szentháromság-) templom: Az 1814-ben eredetileg egytornyúnak épített, klasszicista stílusú templomot 1934 és 1938 között építették át kéttornyúra, neobarokk stílusban, dr. Pozsonyi Zoltán tervei alapján. Oltárképét és freskóit Molnár C. Pál festette.
Fájl:Battonyarkoltar.jpg
Battonya, római katolikus templom oltárképe, Molnár C. Pál alkotása
  • Földmunkásmozgalmi emlékmű: Búza Barna készítette 1981-ben, az 1891-es zendülés emlékére.
  • Petőfi Sándor mellszobra: Szintén Búza Barna alkotása.
  • I. világháborús emlékmű.
  • II. világháborús emlékmű: Návay Sándor alkotása.
  • Szabadság-emlékmű: 1974-ben készítette Madarassy Walter. Egy rab madár kiszabadulását ábrázolja.
  • Szerb ortodox templom: 1778-79-ben épült, késő barokk stílusban. Egyhajós, félköríves záródású szentélyű, homlokzati tornyos épület. Ikonosztázát – amely 1820-ban készült – Bantkó János faragta, képeit Sava Petrovic és Dusan Aleksic festette.
  • Kőkereszt: 1827-ben készült, empire stílusban.
  • Román ortodox (Szent György-) templom: 1909-ben épült, romantikus stílusban. Főhomlokzatán, a karzat felett emelkedik vörösréz fedésű tornya. Ikonosztázát Ioan Cortîrla és Aurel Cortîrla faragta, ikonjait B. Delliomini készítette.
  • Román ortodox parókia: A házban született Magdu Lucián költő, filmrendező.
  • Görög katolikus (Szent Miklós-) templom.
  • Városháza: 1890-ben épült. Tornyos, szecessziós épület. Az emelete és a tornya 1911-ben épült rá.
  • József Attila szobra: Kelemen Kristóf alkotása.
  • Mikes Kelemen mellszobra: Búza Barna készítette.
  • Kaszinó: 1885 körül épült, neoreneszánsz stílusban. Emeleti középrizalitjában bálterem található, mennyezetén díszítő festéssel.
  • Református templom: 1884-ben épült, eklektikus stílusban. Egyhajós, egytornyos épület.
  • Evangélikus templom.
  • Molnár C. Pál-emlékház: Neoklasszicista stílusban épült. A festőművész szülőfalujának ajándékozott képeit bemutató állandó kiállítás.
  • Molnár C. Pál mellszobra: Búza Barna alkotása.
  • Templomrom: XI. századi, téglából épült, román stílusú kerektemplom maradványa. Az alapfal szentélyrészét az út árka elroncsolta.
  • Zsidó temető: A nagyméretű zsidó temetőben az 1800-as évek elejétől kezdve az 1960-as évekig temettek. A gondozatlan, bekerített sírkertben nyugszik a város egykori jómódú polgárságának legtöbb tagja, az ügyvédek, nagykereskedők, orvosok, iparosok, értelmiségiek, a Kohn, Heim, Grosz, Schwacz, Berg, Klein, Koch családok tagjai. A sírkert szélén romjaiban még áll a millennium idejében épült ravatalozó épülete.
  • Római katolikus (Szent Mihály-) temetőkápolna.
  • SOS Gyermekfalu: 1986. szeptember 27-én 12 hagyományos stílusú épülettel megnyílt az első magyarországi gyermekfalu, amely családias neveltetést biztosít elhagyott vagy árva gyerekeknek.( hivatalos honlap) Az intézmény létrehozása Puja Frigyes külügyminiszter közbenjárásának is köszönhető. A battonyait később Kecskeméten és Kőszegen épültek követték.
  • Hermann Gmeiner mellszobra: A családi rendszerű gyermekmentő mozgalmat elindító professzor mellszobrát Marton László készítette.
  • Battonyai Termál Strandfürdő: A városban májustól szeptemberig nyitva tartó termálvizű strand működik. 2 úszó-, 1 tan- és 1 termálmedencével.

Sport

  • Az 1908-ban alapított Battonyai Testgyakorlók Köre (BTK) labdarúgó-csapata a Békés megyei bajnokság II. osztályában szerepel.
  • Battonyai Sakk Egyesület.
  • Battonyai Gödrösöki Sporthorgász Egyesület.[15]
  • Barátság Sportegyesület Battonya - taekwon-do és kick-box szakosztályok

Híres emberek

Battonyán született

Battonyán halt meg

Megfordult Battonyán

Testvérvárosai

Jegyzetek

  1. ↑ Battonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. ↑ http://battonya.varosatyak.hu/
  5. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 95. o. ISBN 963-05-1490-7
  6. ↑ Alföld - Panoráma "mini" útikönyvek
  7. ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=18102
  8. ↑ http://www.lexikon.katolikus.hu/B/Battonya.html
  9. ↑ http://epont.reformatus.hu/
  10. ↑ http://www.evangelikus.hu/rolunk/nevtar/intezmeny?did=3901
  11. ↑ http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=parochia&parochia_id=84
  12. ↑ http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerb_Ortodox_Egyh%C3%A1z
  13. ↑ http://www.vendegvaro.hu/Oreg-tolgy
  14. ↑ http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=Tompapusztai_l%C3%B6szgyep_%28Battonya%29
  15. ↑ http://horgaszto-battonya.gportal.hu/

Források

  • Bajnai Beke István: A battonyai római katolikus egyházközség története ( 2001, ISBN 9638595876)
  • Bondár M.–D. Matuz E.–Szabó J. J.: Rézkori és bronzkori településnyomok Battonya határában. in Studia Archaeologica IV (1998) 7–31.
  • Goldman Gy.: Battonya-Gödrösök, eine neolithische Siedlung in Südostungarn. Békéscsaba, 1984.
  • Keliger Margit: Adatok Battonya történetéhez 1700-tól napjainkig (szakdolgozat, 1935)
  • Puja Frigyes: A felszabadult Battonya (1979, ISBN 9632808398)
  • Puja Frigyes: Lángoló évek (1986, ISBN 9632816331)
  • Puja Frigyes–Szabó Ferenc–Takács László: A battonyai nyomdászat 110 éve (2001, ISBN 963009410X)
  • Szabados József: Battonya m.-város jelen századbeli fejlődésének története és főbb mozzanatai(az 1891-es kiadás 1994-es reprintje ISBN 963045534X)
  • Vámos Imre: Falu a gyümölcsösben (A battonyai SOS-Gyermekfalu története) (1986, ISBN 963-7262-15-6)
  • KSH helynévtára
  • Kovács Gergelyné: Alföld - Panoráma "mini" útikönyvek (Panoráma, 1983, ISBN 9632430662)
  • Látnivalók Békés megyében - VendégVáró útikönyvek (Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2001, ISBN 9638613750)

További információk

Commons:Category:Battonya
A Wikimédia Commons tartalmaz Battonya témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Battonya&oldid=13996075”