Ugrás a tartalomhoz

Agrárszocializmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az agrárszocializmus egy a 19. századi Oroszországból kiinduló forradalmi mozgalom volt, mely elsősorban a megművelhető földek tulajdonjogának felülbírálását, a parasztság körében a teljes földosztást tartotta legfontosabb céljának. A mozgalom követői szerint ez a szocializmus legkívánatosabb formája, legfontosabb forradalmi rétegnek a parasztságot tekintették. Az erkölcsi alapokat a népi elképzelésekben és a hagyományos népi életmódban látták, ugyanakkor a fejlődésnek és az iparosodásnak is teret akartak adni.[1]

Alekszandr Uljanov, Lenin bátyja is ezen mozgalom híve volt, és az agrárszocialista terror nevében merényletkísérletet tervelt ki csoportjával III. Sándor orosz cár ellen. A kísérlet azonban kudarcot vallott, és a mozgalom több tagjával együtt Alekszandrt is kivégezték. Valószínűleg ez volt Lenin radikalizálódásának egyik fő oka.[1]

Magyarországon az 1870-es években kezdődtek el az agrárszocialista megmozdulások. A célok és módszerek itt is hasonlóak voltak, több később létrejött párt is ezen eszméket hirdetve folytatta politikai tevékenységét.[2]


Hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Service 73-83. oldal
  2. Katona-Maróti-Szatmári 254-293. oldal

Források

[szerkesztés]
  • Katona-Maróti-Szatmári: Katona Imre, Maróthy János, Szatmári Antal. A parasztdaltól a munkásdalig. Budapest: Akadémia Kiadó (1968) 
  • Service: Service, Robert. Lenin (Egy forradalmár életrajza). Budapest: Park Könyvkiadó (2007). ISBN 978-963-530-788-3