„Fizikai Nobel-díj” változatai közötti eltérés
Megjelenés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: Automatikus szövegcsere (-nagyfelbontású +nagy felbontású) |
a Vészhelyzet elhárítása, hiba a Mátrixban, zavar az Erőben, légy a Levesben |
||
164. sor: | 164. sor: | ||
:;[[Antony Hewish]] ([[Egyesült Királyság]]) |
:;[[Antony Hewish]] ([[Egyesült Királyság]]) |
||
: |
:„a [[pulzár]]ok felfedezésében játszott meghatározó szerepéért” |
||
;'''[[1973]]''' [[Leo Esaki]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
;'''[[1973]]''' [[Leo Esaki]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„a [[félvezető]]kben lezajló [[alagúteffektus|alagút]]-jelenségekkel kapcsolatos felfedezéseikért” |
||
:;[[Ivar Giaever]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
:;[[Ivar Giaever]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„a [[szupravezetés|szupravezetőkben]] lezajló [[alagúteffektus|alagút]]-jelenségekkel kapcsolatos felfedezéseikért” |
||
:;[[Brian Davon Josephson]] ([[Egyesült Királyság]]) |
:;[[Brian Davon Josephson]] ([[Egyesült Királyság]]) |
||
: |
:„az alagút-akadályon átfolyó szuperáram tulajdonságainak előrejelzéséért, különös tekintettel a ma [[Josephson-effektus]]nak nevezett jelenségekre” |
||
;'''[[1972]]''' [[John Bardeen]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]), [[Leon Neil Cooper]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) és [[Robert Schrieffer]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
;'''[[1972]]''' [[John Bardeen]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]), [[Leon Neil Cooper]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) és [[Robert Schrieffer]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„a [[szupravezetés]] jelenségeinek együtt kifejlesztett elméletéért, amelyet BCS-elméletnek (Bardeen-Cooper-Schrieffer elméletnek) is neveznek” |
||
;'''[[1971]]''' [[Gábor Dénes (fizikus)|Gábor Dénes]] ([[Magyarország]], [[Egyesült Királyság]]) |
;'''[[1971]]''' [[Gábor Dénes (fizikus)|Gábor Dénes]] ([[Magyarország]], [[Egyesült Királyság]]) |
||
: |
:„a [[holográfia]] módszerének kifejlesztéséért” |
||
== 1961–1970 == |
== 1961–1970 == |
||
;'''[[1970]]''' [[Hannes Alfvén]] ([[Svédország]]) |
;'''[[1970]]''' [[Hannes Alfvén]] ([[Svédország]]) |
||
: |
:„alapvető munkájáért és felfedezéseiért a [[magneto-hidrodinamika]] területén, melynek gyümölcsöző alkalmazásai voltak a [[plazma]]fizika különböző területein” |
||
:'''[[Louis Néel]]''' ([[Franciaország]]) |
:'''[[Louis Néel]]''' ([[Franciaország]]) |
||
: |
:„alapvető munkájáért és felfedezéseiért az [[antiferromágnesesség]] és a [[ferromágnesesség]] terén, amelyek fontos felismerésekhez vezettek a [[szilárdtestfizika]] területén” |
||
;'''[[1969]]''' [[Murray Gell-Mann]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
;'''[[1969]]''' [[Murray Gell-Mann]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„az elemi részecskék és a kölcsönhatásaik osztályozásával kapcsolatos felfedezéseiért” ([[kvark]]ok) |
||
;'''[[1968]]''' [[Luis Walter Alvarez|Luis Alvarez]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
;'''[[1968]]''' [[Luis Walter Alvarez|Luis Alvarez]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„jelentős eredményeiért a [[részecskefizika|részecskefizikában]], különösképp a nagyszámú [[rezonancia]]állapot felfedezéséért, mely azáltal vált lehetővé, hogy továbbfejlesztette a [[hidrogén]] [[buborékkamra|buborékkamrát]] és az adatok vizsgálatát” |
||
;'''[[1967]]''' [[Hans Albrecht Bethe]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
;'''[[1967]]''' [[Hans Albrecht Bethe]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„a [[magfizika|magreakciók]] elméletéhez történő hozzájárulásáért, különös tekintettel a [[csillag]]ok energiatermelésével kapcsolatos felfedezéseiért” |
||
;'''[[1966]]''' [[Alfred Kastler]] ([[Franciaország]]) |
;'''[[1966]]''' [[Alfred Kastler]] ([[Franciaország]]) |
||
: |
:„az [[atom]]ok Hertz-rezonanciájának tanulmányozása során használt optikai eljárások felfedezéséért és fejlesztéséért” |
||
;'''[[1965]]''' [[Sin-Itiro Tomonaga]] ([[Japán]]), [[Julian Schwinger]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) és [[Richard Feynman]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
;'''[[1965]]''' [[Sin-Itiro Tomonaga]] ([[Japán]]), [[Julian Schwinger]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) és [[Richard Feynman]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„[[kvantumelektrodinamika]]i munkásságukért, amely mélyreható következményekkel járt az [[elemi részecske|elemi részecskék]] fizikájában” |
||
;'''[[1964]]''' [[Charles Hard Townes]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]), [[Nyikolaj Gennagyijevics Baszov]] (Николай Геннадиевич Басов) ([[Szovjetunió]]) és [[Alekszandr Mihajlovics Prohorov]] ([[Szovjetunió]]) |
;'''[[1964]]''' [[Charles Hard Townes]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]), [[Nyikolaj Gennagyijevics Baszov]] (Николай Геннадиевич Басов) ([[Szovjetunió]]) és [[Alekszandr Mihajlovics Prohorov]] ([[Szovjetunió]]) |
||
: |
:„alapvető munkájukért a [[kvantumelektronika]] területén, melyek [[maser]]-[[lézer]]-elvű oszcillátotok és erősítők megalkotásához vezettek” |
||
;'''[[1963]]''' [[Wigner Jenő]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
;'''[[1963]]''' [[Wigner Jenő]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„az [[atommag]]ok és az [[elemi részecske|elemi részecskék]] elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető [[szimmetria]]elvek felfedezéséért és alkalmazásáért” |
||
:;[[Maria Goeppert-Mayer]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) és [[Johannes Hans Daniel Jensen]] ([[Németország]]) |
:;[[Maria Goeppert-Mayer]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) és [[Johannes Hans Daniel Jensen]] ([[Németország]]) |
||
: |
:„az [[atommag]] [[héjmodell|héjszerkezetével]] kapcsolatos felfedezéseikért” |
||
;'''[[1962]]''' [[Lev Landau]] (Лев Давидович Ландау) ([[Szovjetunió]]) |
;'''[[1962]]''' [[Lev Landau]] (Лев Давидович Ландау) ([[Szovjetunió]]) |
||
: |
:„a kondenzált anyagokkal, különösen a folyékony [[hélium]]mal kapcsolatos úttörő elméleteiért” ([[szuperfolyékonyság]]) |
||
;'''[[1961]]''' [[Robert Hofstadter]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
;'''[[1961]]''' [[Robert Hofstadter]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„az elektron atommagon történő szórásával kapcsolatos úttörő munkájáért és az ezáltal elért, az [[nukleon]]ok szerkezetével kapcsolatos felfedezéseiért” |
||
:;[[Rudolf Mössbauer]] ([[Németország]]) |
:;[[Rudolf Mössbauer]] ([[Németország]]) |
||
: |
:„a [[gamma-sugárzás|gammasugárzás]] rezonanciaabszorpciójával kapcsolatos kutatásaiért és az azzal kapcsolatos felfedezéséért, mely a [[Mössbauer-effektus]] nevet viseli” |
||
== 1951–1960 == |
== 1951–1960 == |
||
;'''[[1960]]''' [[Donald Glaser]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
;'''[[1960]]''' [[Donald Glaser]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„a [[buborékkamra]] feltalálásáért” |
||
;'''[[1959]]''' [[Emilio Segre]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) és [[Owen Chamberlain]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
;'''[[1959]]''' [[Emilio Segre]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) és [[Owen Chamberlain]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„az [[antiproton]] felfedezéséért” |
||
;'''[[1958]]''' [[Pavel Alekszejevics Cserenkov]] (Павел Алексеевич Черенков) ([[Szovjetunió]]), [[Ilja Mihajlovics Frank]] (Илья Михайлович Франк) ([[Szovjetunió]]) és [[Igor Jevgenyevics Tamm]] (Игорь Евгеньевич Тамм) ([[Szovjetunió]]) |
;'''[[1958]]''' [[Pavel Alekszejevics Cserenkov]] (Павел Алексеевич Черенков) ([[Szovjetunió]]), [[Ilja Mihajlovics Frank]] (Илья Михайлович Франк) ([[Szovjetunió]]) és [[Igor Jevgenyevics Tamm]] (Игорь Евгеньевич Тамм) ([[Szovjetunió]]) |
||
: |
:„A [[Cserenkov-effektus]] felfedezéséért és értelmezéséért” |
||
;'''[[1957]]''' [[Chen Ning Yang]] ([[Kína]]) és [[Tsung-Dao Lee]] ([[Kína]]) |
;'''[[1957]]''' [[Chen Ning Yang]] ([[Kína]]) és [[Tsung-Dao Lee]] ([[Kína]]) |
||
: |
:„az úgynevezett [[paritás (szimmetria)|paritási]] törvények beható vizsgálatáért, amely az [[elemi részecske|elemi részecskékkel]] kapcsolatos fontos felfedezésekhez vezetett” |
||
;'''[[1956]]''' [[William Shockley]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]), [[John Bardeen]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) és [[Walter Brattain]] ([[Amerikai Egyesült Államok|US]]) |
;'''[[1956]]''' [[William Shockley]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]), [[John Bardeen]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) és [[Walter Brattain]] ([[Amerikai Egyesült Államok|US]]) |
||
: |
:„a félvezetőkkel kapcsolatos vizsgálataikért és a [[tranzisztor]]hatás felfedezéséért” |
||
;'''[[1955]]''' [[Willis Eugene Lamb]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
;'''[[1955]]''' [[Willis Eugene Lamb]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„a hirogénspektrum [[finomszerkezet (atomfizika)|finomszerkezetének]] felfedezéséért” ([[Lamb-eltolódás]]) |
||
:;[[Polykarp Kusch]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
:;[[Polykarp Kusch]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„az [[elektron]] mágneses momentumának pontos meghatározásáért” |
||
;'''[[1954]]''' [[Max Born]] ([[Németország]]) |
;'''[[1954]]''' [[Max Born]] ([[Németország]]) |
||
: |
:„a [[kvantummechanika|kvantummechanikával]] kapcsolatos alapvető kutatásaiért, különösen a [[hullámfüggvény]] statisztikai értelmezéséért” |
||
:'''[[Walther Bothe]]''' ([[Németország]]) |
:'''[[Walther Bothe]]''' ([[Németország]]) |
||
: |
:„a koincidencia-módszeréért és az ennek segítségével tett felfedezéseiért” |
||
;'''[[1953]]''' [[Frits Zernike]] ([[Hollandia]]) |
;'''[[1953]]''' [[Frits Zernike]] ([[Hollandia]]) |
||
: |
:„az általa felállított fáziskontraszt-eljárások kifejlesztéséért, különösen a [[fáziskontraszt-mikroszkóp]] feltalálásáért” |
||
;'''[[1952]]''' [[Felix Bloch]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) és [[Edward Mills Purcell]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
;'''[[1952]]''' [[Felix Bloch]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) és [[Edward Mills Purcell]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„az atommagbeli mágneses erőter finomabb és egyszerűbb mérési módszerének kifejlesztéséért és az ezzel elért eredményeikért” |
||
;'''[[1951]]''' [[John Cockcroft]] ([[Egyesült Királyság]]) és [[Ernest Walton]] ([[Írország]]) |
;'''[[1951]]''' [[John Cockcroft]] ([[Egyesült Királyság]]) és [[Ernest Walton]] ([[Írország]]) |
||
: |
:„úttörő munkájukért a mesterségesen gyorsított atomi részecskék által létrehozott atommagátalakítás területén” |
||
== 1941–1950 == |
== 1941–1950 == |
||
;'''[[1950]]''' [[Cecil Powell]] ([[Egyesült Királyság]]) |
;'''[[1950]]''' [[Cecil Powell]] ([[Egyesült Királyság]]) |
||
: |
:„a magfolyamatok tanulmányozásánál alkalmazott fényképészeti eljárás továbbfejlesztéséért és a [[mezon]]okkal kapcsolatos felfedezéseiért, amelyeket ezzel a módszerrel tett” |
||
;'''[[1949]]''' [[Jukava Hideki|Hideki Yukawa]] ([[Japán]]) |
;'''[[1949]]''' [[Jukava Hideki|Hideki Yukawa]] ([[Japán]]) |
||
: |
:„a [[mezon]]ok létének a [[erős kölcsönhatás|magerőkre]] vonatkozó elméleti vizsgálatán alapuló megjóslásáért” |
||
;'''[[1948]]''' [[Patrick Blackett]] ([[Egyesült Királyság]]) |
;'''[[1948]]''' [[Patrick Blackett]] ([[Egyesült Királyság]]) |
||
: |
:„a [[Ködkamra|Wilson-féle ködkamra]] továbbfejlesztéséért, és az ezzel történő felfedezéseiért a [[magfizika]] és a [[kozmikus sugárzás]] terén” |
||
;'''[[1947]]''' [[Edward Victor Appleton]] ([[Egyesült Királyság]]) |
;'''[[1947]]''' [[Edward Victor Appleton]] ([[Egyesült Királyság]]) |
||
: |
:„a légkör felső rétegének fizikájával kapcsolatos kutatásaiért, különösen a róla elnevezett [[termoszféra|ionizált réteg]] felfedezéséért” |
||
;'''[[1946]]''' [[Percy Williams Bridgman]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
;'''[[1946]]''' [[Percy Williams Bridgman]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„egy rendkívül nagy nyomás előállítására alkalmas berendezés felfedezéséért, és az azzal a nagynyomású fizika területén elért felfedezéseiért” |
||
;'''[[1945]]''' [[Wolfgang Pauli]] ([[Ausztria]]) |
;'''[[1945]]''' [[Wolfgang Pauli]] ([[Ausztria]]) |
||
: |
:„a [[Pauli-elv]]nek is nevezett kizárási elv felfedezéséért” |
||
;'''[[1944]]''' [[Isidor Isaac Rabi]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
;'''[[1944]]''' [[Isidor Isaac Rabi]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„az [[atommag]]ok mágneses tulajdonságainak vizsgálatára kidolgozott [[rezonancia]] módszeréért” |
||
;'''[[1943]]''' [[Otto Stern]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]), kiadva 1944-ben |
;'''[[1943]]''' [[Otto Stern]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]), kiadva 1944-ben |
||
: |
:„a molekulasugár-módszer kifejlesztéséért és a [[proton]] mágneses momentumának felfedezéséért” |
||
;'''[[1942]]''' |
;'''[[1942]]''' |
||
325. sor: | 325. sor: | ||
== 1921–1930 == |
== 1921–1930 == |
||
;'''[[1930]]''' [[Chandrasekhara Venkata Raman]] ([[India]]) |
;'''[[1930]]''' [[Chandrasekhara Venkata Raman]] ([[India]]) |
||
: |
:„a fényszórással kapcsolatos munkájáért és a róla elnevezett hatás felfedezéséért” ([[Raman-szórás]] vagy Raman-hatás) |
||
;'''[[1929]]''' [[Louis de Broglie]] herceg ([[Franciaország]]) |
;'''[[1929]]''' [[Louis de Broglie]] herceg ([[Franciaország]]) |
||
: |
:„az [[elektron]] [[de Broglie-hullám|hullámtermészetének]] felfedezéséért” |
||
;'''[[1928]]''' [[Owen Willans Richardson]] ([[Egyesült Királyság]]), kiadva 1929-ben |
;'''[[1928]]''' [[Owen Willans Richardson]] ([[Egyesült Királyság]]), kiadva 1929-ben |
||
: |
:„a termo-ionos jelenségekkel kapcsolatos munkájáért, különösen a róla elnevezett törvény felfedezéséért”, ([[Richardson-hatás]]) |
||
;'''[[1927]]''' [[Arthur Compton]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
;'''[[1927]]''' [[Arthur Compton]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„a róla elnevezett effektus felfedezéséért” ([[Compton-effektus]]) |
||
:'''[[Charles Thomson Rees Wilson]]''' ([[Egyesült Királyság]]) |
:'''[[Charles Thomson Rees Wilson]]''' ([[Egyesült Királyság]]) |
||
: |
:„az elektromosan töltött részecskék pályáját gőzlecsapódás által láthatóvá tevő módszeréért” ([[Ködkamra|Wilson-kamra]]) |
||
;'''[[1926]]''' [[Jean Baptiste Perrin]] ([[Franciaország]]) |
;'''[[1926]]''' [[Jean Baptiste Perrin]] ([[Franciaország]]) |
||
: |
:„az anyag diszkontinuus felépítésével kapcsolatos munkásságáért, kivált a [[szedimentációs egyensúly]] felfedezéséért” |
||
;'''[[1925]]''' [[James Franck]] ([[Németország]]) és [[Gustav Hertz]] ([[Németország]]), 1926-ben kapták meg |
;'''[[1925]]''' [[James Franck]] ([[Németország]]) és [[Gustav Hertz]] ([[Németország]]), 1926-ben kapták meg |
||
: |
:„az [[elektron]] [[atom]]mal való ütközésekor fellépő törvényszerűségek felfedezéséért” ([[Franck-Hertz-kísérlet]]) |
||
;'''[[1924]]''' [[Karl Manne Siegbahn]] ([[Svédország]]), megkapta 1925-ben |
;'''[[1924]]''' [[Karl Manne Siegbahn]] ([[Svédország]]), megkapta 1925-ben |
||
: |
:„[[röntgenspektroszkópia]]i felfedezéseiért és kutatásaiért” |
||
;'''[[1923]]''' [[Robert Millikan|Robert Andrews Millikan]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
;'''[[1923]]''' [[Robert Millikan|Robert Andrews Millikan]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„az elektromos töltéssel és a fotoelektromos hatással kapcsolatos munkájáért” ([[elektron]], [[elemi töltés]]egység) |
||
;'''[[1922]]''' [[Niels Bohr]] ([[Dánia]]) |
;'''[[1922]]''' [[Niels Bohr]] ([[Dánia]]) |
||
: |
:„az [[atom]] szerkezetének, és a belőle kijövő sugárzás kutatásában szerzett érdemeiért” |
||
:'''[[Francis William Aston]]''' [[Egyesült Királyság|angol]] fizikus ebben az évben [[kémiai Nobel-díj]]at kapott. |
:'''[[Francis William Aston]]''' [[Egyesült Királyság|angol]] fizikus ebben az évben [[kémiai Nobel-díj]]at kapott. |
||
;'''[[1921]]''' [[Albert Einstein]] ([[Németország]]), megkapta 1922-ben |
;'''[[1921]]''' [[Albert Einstein]] ([[Németország]]), megkapta 1922-ben |
||
: |
:„az [[elméleti fizika]] területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a [[fényelektromos jelenség]] törvényszerűségeinek felismerésére” |
||
== 1911–1920 == |
== 1911–1920 == |
||
;'''[[1920]]''' [[Charles Edouard Guillaume]] ([[Franciaország]]) |
;'''[[1920]]''' [[Charles Edouard Guillaume]] ([[Franciaország]]) |
||
: |
:„a [[vas]]-[[nikkel]] [[ötvözet]]ek anomáliáinak felfedezésével szerzett méréstechnikai érdemeiért” |
||
;'''[[1919]]''' [[Johannes Stark]] ([[Németország]]) |
;'''[[1919]]''' [[Johannes Stark]] ([[Németország]]) |
||
: |
:„a csatornasugárzásban fellépő [[Doppler-effektus]] és a [[spektrumvonalak]] elektromos térben történő felhasadásának felismeréséért” ([[Stark-effektus]]) |
||
;'''[[1918]]''' [[Max Planck]] ([[Németország]]), 1919-ben vette át |
;'''[[1918]]''' [[Max Planck]] ([[Németország]]), 1919-ben vette át |
||
370. sor: | 370. sor: | ||
;'''[[1917]]''' [[Charles Glover Barkla]] ([[Egyesült Királyság]]), 1918-ban vette át |
;'''[[1917]]''' [[Charles Glover Barkla]] ([[Egyesült Királyság]]), 1918-ban vette át |
||
: |
:„az [[kémiai elem|elemek]] karakterisztikus [[röntgensugárzás]]ának felfedezéséért” |
||
;'''[[1916]]''' |
;'''[[1916]]''' |
||
376. sor: | 376. sor: | ||
;'''[[1915]]''' [[William Henry Bragg]] ([[Egyesült Királyság]]) és [[William Lawrence Bragg]] ([[Egyesült Királyság]]) |
;'''[[1915]]''' [[William Henry Bragg]] ([[Egyesült Királyság]]) és [[William Lawrence Bragg]] ([[Egyesült Királyság]]) |
||
: |
:„a [[kristály]]szerkezet [[röntgensugárzás]]sal történő vizsgálatával kapcsolatos szolgálataiért” |
||
;'''[[1914]]''' [[Max von Laue]] ([[Németország]]) |
;'''[[1914]]''' [[Max von Laue]] ([[Németország]]) |
||
: |
:„a [[Röntgensugárzás|Röntgen-sugárzás]] kristályokon történő [[diffrakció]]jának felfedezéséért” |
||
;'''[[1913]]''' [[Heike Kamerlingh Onnes]] ([[Hollandia]]) |
;'''[[1913]]''' [[Heike Kamerlingh Onnes]] ([[Hollandia]]) |
||
385. sor: | 385. sor: | ||
;'''[[1912]]''' [[Gustaf Dalén]] ([[Svédország]]) |
;'''[[1912]]''' [[Gustaf Dalén]] ([[Svédország]]) |
||
: |
:„a [[világítótorony|világítótornyok]] és világítóbóják gáztartályainál használható automatikus szabályzók feltalálásáért” |
||
;'''[[1911]]''' [[Wilhelm Wien]] ([[Németország]]) |
;'''[[1911]]''' [[Wilhelm Wien]] ([[Németország]]) |
||
392. sor: | 392. sor: | ||
== 1901–1910 == |
== 1901–1910 == |
||
;'''[[1910]]''' [[Johannes Diderik van der Waals]] ([[Hollandia]]) |
;'''[[1910]]''' [[Johannes Diderik van der Waals]] ([[Hollandia]]) |
||
: |
:„a gázok és folyadákok állapotegyenletével kapcsolatos munkájáért” ([[Van der Waals-egyenlet]]) |
||
;'''[[1909]]''' [[Ferdinand Braun]] ([[Németország]]) és [[Guglielmo Marconi]] ([[Olaszország]]) |
;'''[[1909]]''' [[Ferdinand Braun]] ([[Németország]]) és [[Guglielmo Marconi]] ([[Olaszország]]) |
||
: |
:„a drótnélküli [[távíró]] kifejlesztésében való érdemeik elismeréséül” – ám 1943-ban az Amerikai Legfelső Bíróság a rádiót [[Nikola Tesla]] szerb tudósnak tulajdonította, aki azonban (halála miatt) már nem kapta meg a Nobel-díjat |
||
;'''[[1908]]''' [[Gabriel Lippmann]] ([[Franciaország]]) |
;'''[[1908]]''' [[Gabriel Lippmann]] ([[Franciaország]]) |
||
: |
:„az [[interferencia]] elvén alapuló színesfényképezési módszeréért” |
||
:ebben az évben kap [[kémiai Nobel-díj]]at Lord '''[[Ernest Rutherford]]''' újzélandi születésű [[Egyesült Királyság|angol]] fizikus |
:ebben az évben kap [[kémiai Nobel-díj]]at Lord '''[[Ernest Rutherford]]''' újzélandi születésű [[Egyesült Királyság|angol]] fizikus |
||
;'''[[1907]]''' [[Albert Michelson]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
;'''[[1907]]''' [[Albert Michelson]] ([[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
: |
:„pontos [[optika]]i berendezéséért és az ezzel végzett spektroszkópiai és metrológiai vizsgálataiért” ([[Michelson-interferométer]]) |
||
;'''[[1906]]''' [[Joseph John Thomson]] ([[Egyesült Királyság]]) |
;'''[[1906]]''' [[Joseph John Thomson]] ([[Egyesült Királyság]]) |
||
: |
:„a gázokon áthaladó elektromosságra vonatkozó elméleti és kísérleti vizsgálatok terén szerzett nagy érdemeiért” ([[elektron]]) |
||
;'''[[1905]]''' [[Lénárd Fülöp]] ([[Németország]], Magyarország) |
;'''[[1905]]''' [[Lénárd Fülöp]] ([[Németország]], Magyarország) |
||
: |
:„a [[katódsugárzás|katódsugarakkal]] kapcsolatos munkáiért” |
||
;'''[[1904]]''' [[Lord Rayleigh]] ([[Egyesült Királyság]]) |
;'''[[1904]]''' [[Lord Rayleigh]] ([[Egyesült Királyság]]) |
||
: |
:„a legfontosabb [[gáz]]ok [[sűrűség]]ével kapcsolatos vizsgálataiért és az [[argon]] felfedezéséért, melyet eközben tett” |
||
;'''[[1903]]''' [[Antoine Henri Becquerel]] ([[Franciaország]]) |
;'''[[1903]]''' [[Antoine Henri Becquerel]] ([[Franciaország]]) |
||
: |
:„a rendkívüli szolgálatainak elismeréséül, melyet a spontán [[radioaktivitás]] felfedezésével nyújtott” |
||
:'''[[Marie Curie]]''' ([[Franciaország]]) és '''[[Pierre Curie]]''' ([[Franciaország]]) |
:'''[[Marie Curie]]''' ([[Franciaország]]) és '''[[Pierre Curie]]''' ([[Franciaország]]) |
||
: |
:„a rendkívüli szolgálataik elismeréséül, melyet a Henri Becquerel professzor által felfedezett sugárzás közös tanulmányozásával nyújtottak” |
||
;'''[[1902]]''' [[Hendrik Lorentz]] ([[Hollandia]]) és [[Pieter Zeeman]] ([[Hollandia]]) |
;'''[[1902]]''' [[Hendrik Lorentz]] ([[Hollandia]]) és [[Pieter Zeeman]] ([[Hollandia]]) |
||
: |
:„a rendkívüli szolgálataik elismeréséül, melyet a mágnesességnek a sugárzási jelenségekre való hatásának vizsgálatával nyújtottak” (a spektrálvonalak felhasadása mágneses térben, [[Zeeman-hatás|Zeeman-effektus]]) |
||
;'''[[1901]]''' [[Wilhelm Conrad Röntgen]] ([[Németország]]) |
;'''[[1901]]''' [[Wilhelm Conrad Röntgen]] ([[Németország]]) |
A lap 2011. október 29., 22:11-kori változata
A fizikai Nobel-díjasok listája
Fizikusok Nobel-díjai más területen
Kémiai Nobel-díjat kaptak a fizikusok közül 1908-ban Ernest Rutherford, 1922-ben Francis William Aston, 1936-ban Peter Debye.
Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott Békésy György biofizikus 1961-ben.
Nobel-békedíjat kapott Andrej Dmitrijevics Szaharov 1975-ben.
2011–2020
- 2011 Saul Perlmutter (USA), Brian P. Schmidt (USA) és Adam Riess (USA)
- „a Világegyetem gyorsuló ütemben való tágulásának távoli szupernóvák megfigyelésével történt felfedezéséért.” (Megjegyzés: ezt magyar csillagászok évekkel korábban kimutatták[1])
2001–2010
- 2010 Andrej Konsztantyinovics Geim (Oroszország/Hollandia) és Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov (Oroszország/Egyesült Királyság)
- „A kétdimenziós anyaggal, a grafénnel kapcsolatos úttörő kísérleteikért.”
2009 megosztva
- Charles Kao (Kína/Egyesült Királyság):"az optikai kábelen történő kommunikáció alapjainak kidolgozásáért."
- Willard Boyle (USA) és George Smith (USA):"a képalkotásban új távlatokat nyitó CCD-érzékelő fejlesztéséért."
2008 megosztva
- Yoichiro Nambu (USA):"a spontán szimmetriasértés mechanizmusának felfedezéséért"
- Kobajasi Makoto és Maszkava Tosihide (Japán):"mert megsejtették, hogy legalább három kvarkcsalád létezik a természetben."
- 2007 Albert Fert (francia) és Peter Grünberg (német)
- „az óriás mágneses ellenállás felfedezéséért.”
- 2006 John Mather (USA) és George Smoot (USA)
- „a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feketetest-formájának és anizotrópájának felfedezéséért.”
- 2005 Roy Glauber (USA)
- „az optikai koherenciával kapcsolatos kvantumelmélet továbbfejlesztéséért”
- „a lézeralapú preciziós színképelemzés kifejlesztésében való közreműködésükért”
- 2004 David Jonathan Gross (USA), David Politzer (USA), Frank Wilczek (USA)
- „az erős kölcsönhatás elméletében jelenlévő aszimptotikus szabadság felfedezéséért”
- 2003 Alekszej Abrikoszov (Алексей Алексеевич Абрикосов) (Oroszország), Vitalij Ginzburg (Виталий Лазаревич Гинзбург) (Oroszország) és Anthony James Leggett (Egyesült Királyság)
- „a szupravezetés és a szuperfolyékonyság területén végzett úttörő munkáért”
- 2002 Raymond Davis Jr. (USA) és Kosiba Maszatosi (Japán)
- „az asztrofizikában elért úttörő eredményeikért, különös tekintettel a kozmikus neutrínók észlelésére”
- „az asztrofizika területén végzett úttörő munkáért, amely kozmikus röntgenforrások felfedezéséhez vezetett”
- 2001 Eric Allin Cornell (USA), Wolfgang Ketterle (Németország) és Carl Edwin Wieman (USA)
- „alkáliatomokból álló higított gázokban Bose-Einstein-kondenzátum előállításáért, és a kondenzátum tulajdonságainak korai tanulmányozásáért”
1991–2000
- 2000 Zsoresz Ivanovics Alfjorov (Жорес Иванович Алфёров) (Oroszország) és Herbert Kroemer (Németország)
- „félvezető heterostruktúrák kifejlesztéséért a nagysebességű- és optoelektronika számára”
- „az integrált áramkörök feltalálásában való munkájáért”
- 1999 Gerardus ’t Hooft (Hollandia) és Martinus Veltman (Hollandia)
- „az elektrogyenge kölcsönhatás kvantumszerkezetének tisztázásáért” (alapvető kölcsönhatások)
- 1998 Robert Laughlin (USA), Horst Störmer (Németország) és Daniel Chee Tsui (USA)
- „a kvantumfolyékonyság új formájának részben töltött gerjesztésekkel történő felfedezéséért”
- 1997 Steven Chu (USA), Claude Cohen-Tannoudji (Franciaország) és William Daniel Phillips (USA)
- „az atomok lézerfénnyel történő hűtés és csapdázás módszerének kifejlesztéséért”
- 1996 David Morris Lee (USA), Douglas Dean Osheroff (USA) és Robert Coleman Richardson (USA)
- „a hélium-3 izotóp alacsony hőmérsékleten létrejövő szuperfolyékony tulajdonságának felfedezéséért”
1995 „a leptonfizikához való úttörő kísérleti hozzájárulásukért”
- „a tau-lepton felfedezéséért”
- „a neutrínó detektálásáért”
- 1994 Bertram Neville Brockhouse (Kanada) és Clifford Glenwood Shull (USA)
- „a kondenzált anyagok vizsgálatára szolgáló neutronszórás technikájának felfedezéséért”
- 1993 Russell Hulse (USA) és Joseph Taylor Jr. (USA)
- „egy kettőscsillag rendszerben lévő pulzár felfedezéséért, mely lehetőséget adott a gravitáció tanulmányozására” (gravitációs hullám)
- 1992 Georges Charpak (Franciaország)
- „részecskedetektorok ki- és továbbfejlesztéséért, különös tekintettel a többszálas proprocionális kamrára (1968)”
- 1991 Pierre-Gilles de Gennes (Franciaország)
- „az egyszerű rendszerek rendezettségi jelenségeinek tanulmányozására kifejleszetett eljárásáért, melyet általánosítva az anyag összetettebb formáinak – például folyadékkristályok és polimerek tanulmányozására is használni lehet”
1981–1990
- 1990 Jerome Isaac Friedman (US), Henry Way Kendall (USA) és Richard Edward Taylor (Kanada)
- „az elektronnak a protonon és a kötött neutronon történő mélyen rugalmatlan szórásával kapcsolatos úttörő kutatásaikért, amelyek rendkívül fontossá váltak a részecskefizika kvarkmodelljének fejlesztésében”
- 1989 Wolfgang Paul (Németország) és Hans Georg Dehmelt (USA)
- „az ioncsapda technika kifejlesztéséért”
- „a szeparált oszcillátormezők módszerének kifejlesztéséért, és alkalmazásáért a hidrogénmézerben és más atomórákban”
- 1988 Leon Max Lederman (US), Melvin Schwartz (US) és Jack Steinberger (US)
- „a neutrínónyaláb módszerért és a müonneutrínó felfedezésével a leptonok dublet szerkezetének kimutatásáért” (kétneutrínó-kísérlet)
- 1987 Johannes Georg Bednorz (DE) és Karl Alex Müller (CH)
- „a kerámiákban történő szupravezetéssel kapcsolatos úttörő felfedezéseikért”
- 1986 Ernst Ruska (DE)
- „az elektronoptikában végzett alapvető munkájukért, és az első elektronmikroszkóp megépítéséért”
- Gerd Binnig (DE) és Heinrich Rohrer (CH)
- „a pásztázó alagútmikroszkóp kivitelezéséért”
- 1985 Klaus von Klitzing (DE)
- „az úgynevezett kvantumos Hall-effektus felfedezéséért”
- 1984 Carlo Rubbia (Olaszország) és Simon van der Meer (Hollandia)
- „a gyenge kölcsönhatást közvetítő W és Z részecskék felfedezéséhez vezető nagy projektben való jelentős szerepükért”
- 1983 Subrahmanyan Chandrasekhar (USA)
- „a csillagok szerkezetének és fejlődésének megismerésében fontos fizikai folyamatok elméleti vizsgálataiért”
- „azoknak a magreakcióknak elméleti és kísérleti vizsgálatáért, melyek a világegyetem kémiai elemeinek felépülésében jelentősek”
- 1982 Kenneth G. Wilson (USA)
- „a fázisátalakulásokkal kapcsolatos kritikus jelenségekre vonatkozó elméletéért”
- 1981 Nicolaas Bloembergen (USA) és Arthur Leonard Schawlow (USA)
- „ a lézerspektroszkópia kidolgozásához való hozzájárulásukért”
- „a nagy felbontású elektronspektroszkópia kidolgozásához való hozzájárulásukért”
1971–1980
- 1980 James Cronin (USA) és Val Fitch (USA)
- „alapvető szimmetriaelvek sérülésének felfedezéséért a semleges K-mezon bomlásában”
- 1979 Sheldon Glashow (USA), Abdus Salam (Pakisztán) és Steven Weinberg (USA)
- „az elemi részecskék között ható egyesített gyenge és elektromágneses kölcsönhatás elméletéhez való hozzájárulásukért, beleértve többek között a gyenge semleges áramok előrejelzését” (elektrogyenge kölcsönhatás, alapvető kölcsönhatások)
- 1978 Pjotr Kapica (Пётр Леонидович Капица) (Szovjetunió)
- „alapvető találmányaiért és felfedezéseiért az alacsony hőmérsékletek fizikája területén”
- Arno Penzias (USA) és Robert Woodrow Wilson (USA)
- „a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás felfedezéséért”
- 1977 Philip Anderson (USA), Nevill Mott (Egyesült Királyság) és John H. van Vleck (USA)
- „a mágneses és rendezetlen rendszerek elektronszekrezetére vonatkozó elméleti vizsgálataikért”
- 1976 Burton Richter (USA) és Samuel C. C. Ting (USA)
- „egy új típusú nehéz elemi részecske felfedezésében végzett úttörő munkájukért” (J/pszi mezon, c kvark)
- 1975 Aage Niels Bohr (Dánia), Ben Roy Mottelson (Dánia) és James Rainwater (USA)
- „a kollektív magmozgás és az egyes részecskék mozgása közötti kapcsolat közötti kapcsolat felfedezéséért, és az ezen alapuló atommagszerkezet elméletnek kidolgozásáért”
1974 „a rádióasztrofizika terén elért úttörő kutatásaikért:”
- „a megfigyeléseiért és fejlesztéseiért, különösképp az apertúra szintézis technikájáért”
- „a pulzárok felfedezésében játszott meghatározó szerepéért”
- 1973 Leo Esaki (USA)
- „a félvezetőkben lezajló alagút-jelenségekkel kapcsolatos felfedezéseikért”
- „a szupravezetőkben lezajló alagút-jelenségekkel kapcsolatos felfedezéseikért”
- „az alagút-akadályon átfolyó szuperáram tulajdonságainak előrejelzéséért, különös tekintettel a ma Josephson-effektusnak nevezett jelenségekre”
- 1972 John Bardeen (USA), Leon Neil Cooper (USA) és Robert Schrieffer (USA)
- „a szupravezetés jelenségeinek együtt kifejlesztett elméletéért, amelyet BCS-elméletnek (Bardeen-Cooper-Schrieffer elméletnek) is neveznek”
- 1971 Gábor Dénes (Magyarország, Egyesült Királyság)
- „a holográfia módszerének kifejlesztéséért”
1961–1970
- 1970 Hannes Alfvén (Svédország)
- „alapvető munkájáért és felfedezéseiért a magneto-hidrodinamika területén, melynek gyümölcsöző alkalmazásai voltak a plazmafizika különböző területein”
- Louis Néel (Franciaország)
- „alapvető munkájáért és felfedezéseiért az antiferromágnesesség és a ferromágnesesség terén, amelyek fontos felismerésekhez vezettek a szilárdtestfizika területén”
- 1969 Murray Gell-Mann (USA)
- „az elemi részecskék és a kölcsönhatásaik osztályozásával kapcsolatos felfedezéseiért” (kvarkok)
- 1968 Luis Alvarez (USA)
- „jelentős eredményeiért a részecskefizikában, különösképp a nagyszámú rezonanciaállapot felfedezéséért, mely azáltal vált lehetővé, hogy továbbfejlesztette a hidrogén buborékkamrát és az adatok vizsgálatát”
- 1967 Hans Albrecht Bethe (USA)
- „a magreakciók elméletéhez történő hozzájárulásáért, különös tekintettel a csillagok energiatermelésével kapcsolatos felfedezéseiért”
- 1966 Alfred Kastler (Franciaország)
- „az atomok Hertz-rezonanciájának tanulmányozása során használt optikai eljárások felfedezéséért és fejlesztéséért”
- 1965 Sin-Itiro Tomonaga (Japán), Julian Schwinger (USA) és Richard Feynman (USA)
- „kvantumelektrodinamikai munkásságukért, amely mélyreható következményekkel járt az elemi részecskék fizikájában”
- 1964 Charles Hard Townes (USA), Nyikolaj Gennagyijevics Baszov (Николай Геннадиевич Басов) (Szovjetunió) és Alekszandr Mihajlovics Prohorov (Szovjetunió)
- „alapvető munkájukért a kvantumelektronika területén, melyek maser-lézer-elvű oszcillátotok és erősítők megalkotásához vezettek”
- 1963 Wigner Jenő (USA)
- „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”
- „az atommag héjszerkezetével kapcsolatos felfedezéseikért”
- 1962 Lev Landau (Лев Давидович Ландау) (Szovjetunió)
- „a kondenzált anyagokkal, különösen a folyékony héliummal kapcsolatos úttörő elméleteiért” (szuperfolyékonyság)
- 1961 Robert Hofstadter (USA)
- „az elektron atommagon történő szórásával kapcsolatos úttörő munkájáért és az ezáltal elért, az nukleonok szerkezetével kapcsolatos felfedezéseiért”
- „a gammasugárzás rezonanciaabszorpciójával kapcsolatos kutatásaiért és az azzal kapcsolatos felfedezéséért, mely a Mössbauer-effektus nevet viseli”
1951–1960
- 1960 Donald Glaser (USA)
- „a buborékkamra feltalálásáért”
- 1959 Emilio Segre (USA) és Owen Chamberlain (USA)
- „az antiproton felfedezéséért”
- 1958 Pavel Alekszejevics Cserenkov (Павел Алексеевич Черенков) (Szovjetunió), Ilja Mihajlovics Frank (Илья Михайлович Франк) (Szovjetunió) és Igor Jevgenyevics Tamm (Игорь Евгеньевич Тамм) (Szovjetunió)
- „A Cserenkov-effektus felfedezéséért és értelmezéséért”
- 1957 Chen Ning Yang (Kína) és Tsung-Dao Lee (Kína)
- „az úgynevezett paritási törvények beható vizsgálatáért, amely az elemi részecskékkel kapcsolatos fontos felfedezésekhez vezetett”
- 1956 William Shockley (USA), John Bardeen (USA) és Walter Brattain (US)
- „a félvezetőkkel kapcsolatos vizsgálataikért és a tranzisztorhatás felfedezéséért”
- 1955 Willis Eugene Lamb (USA)
- „a hirogénspektrum finomszerkezetének felfedezéséért” (Lamb-eltolódás)
- „az elektron mágneses momentumának pontos meghatározásáért”
- 1954 Max Born (Németország)
- „a kvantummechanikával kapcsolatos alapvető kutatásaiért, különösen a hullámfüggvény statisztikai értelmezéséért”
- Walther Bothe (Németország)
- „a koincidencia-módszeréért és az ennek segítségével tett felfedezéseiért”
- 1953 Frits Zernike (Hollandia)
- „az általa felállított fáziskontraszt-eljárások kifejlesztéséért, különösen a fáziskontraszt-mikroszkóp feltalálásáért”
- 1952 Felix Bloch (USA) és Edward Mills Purcell (USA)
- „az atommagbeli mágneses erőter finomabb és egyszerűbb mérési módszerének kifejlesztéséért és az ezzel elért eredményeikért”
- 1951 John Cockcroft (Egyesült Királyság) és Ernest Walton (Írország)
- „úttörő munkájukért a mesterségesen gyorsított atomi részecskék által létrehozott atommagátalakítás területén”
1941–1950
- 1950 Cecil Powell (Egyesült Királyság)
- „a magfolyamatok tanulmányozásánál alkalmazott fényképészeti eljárás továbbfejlesztéséért és a mezonokkal kapcsolatos felfedezéseiért, amelyeket ezzel a módszerrel tett”
- 1949 Hideki Yukawa (Japán)
- „a mezonok létének a magerőkre vonatkozó elméleti vizsgálatán alapuló megjóslásáért”
- 1948 Patrick Blackett (Egyesült Királyság)
- „a Wilson-féle ködkamra továbbfejlesztéséért, és az ezzel történő felfedezéseiért a magfizika és a kozmikus sugárzás terén”
- 1947 Edward Victor Appleton (Egyesült Királyság)
- „a légkör felső rétegének fizikájával kapcsolatos kutatásaiért, különösen a róla elnevezett ionizált réteg felfedezéséért”
- 1946 Percy Williams Bridgman (USA)
- „egy rendkívül nagy nyomás előállítására alkalmas berendezés felfedezéséért, és az azzal a nagynyomású fizika területén elért felfedezéseiért”
- 1945 Wolfgang Pauli (Ausztria)
- „a Pauli-elvnek is nevezett kizárási elv felfedezéséért”
- 1944 Isidor Isaac Rabi (USA)
- „az atommagok mágneses tulajdonságainak vizsgálatára kidolgozott rezonancia módszeréért”
- 1943 Otto Stern (USA), kiadva 1944-ben
- „a molekulasugár-módszer kifejlesztéséért és a proton mágneses momentumának felfedezéséért”
- 1942
- nem osztották ki
- 1941
- nem osztották ki
1931–1940
- 1940
- nem osztották ki
- 1939 Ernest Orlando Lawrence (USA)
- „a ciklotron felfedezéséért és kifejlesztéséért, és az ezáltal elért eredményeiért, különös tekintettel a mesterséges radioaktív elemekre”
- 1938 Enrico Fermi (Olaszország)
- „új radioaktív elemek létének kimutatásáért, mely elemeket neutron besugárzással hozott létre, és a lassú neutronok által keltett atommagreakciók felfedezéséért”
- 1937 Clinton Davisson (USA) és George Paget Thomson (Egyesült Királyság)
- „az elektronok kristályokon történő elhajlásának felfedezéséért”
- 1936 Victor Franz Hess (Ausztria)
- „a kozmikus sugárzás felfedezéséért”
- Carl David Anderson (USA)
- „a pozitron felfedezéséért”
- 1935 James Chadwick (Egyesült királyság)
- „a neutron felfedezéséért”
- 1934
- nem osztották ki
- 1933 Erwin Schrödinger (Ausztria) és Paul Dirac (Egyesült Királyság)
- „az atomelmélet új hatékony formáinak felfedezéséért” (kvantummechanika)
- 1932 Werner Heisenberg (Németország), kiadva 1933-ben
- „a kvantummechanika megalapozásáért, és annak a hidrogén allotrop formáinak felfedezéséhez vezető alkalmazásáért”
- 1931
- nem osztották ki
1921–1930
- 1930 Chandrasekhara Venkata Raman (India)
- „a fényszórással kapcsolatos munkájáért és a róla elnevezett hatás felfedezéséért” (Raman-szórás vagy Raman-hatás)
- 1929 Louis de Broglie herceg (Franciaország)
- „az elektron hullámtermészetének felfedezéséért”
- 1928 Owen Willans Richardson (Egyesült Királyság), kiadva 1929-ben
- „a termo-ionos jelenségekkel kapcsolatos munkájáért, különösen a róla elnevezett törvény felfedezéséért”, (Richardson-hatás)
- 1927 Arthur Compton (USA)
- „a róla elnevezett effektus felfedezéséért” (Compton-effektus)
- Charles Thomson Rees Wilson (Egyesült Királyság)
- „az elektromosan töltött részecskék pályáját gőzlecsapódás által láthatóvá tevő módszeréért” (Wilson-kamra)
- 1926 Jean Baptiste Perrin (Franciaország)
- „az anyag diszkontinuus felépítésével kapcsolatos munkásságáért, kivált a szedimentációs egyensúly felfedezéséért”
- 1925 James Franck (Németország) és Gustav Hertz (Németország), 1926-ben kapták meg
- „az elektron atommal való ütközésekor fellépő törvényszerűségek felfedezéséért” (Franck-Hertz-kísérlet)
- 1924 Karl Manne Siegbahn (Svédország), megkapta 1925-ben
- „röntgenspektroszkópiai felfedezéseiért és kutatásaiért”
- 1923 Robert Andrews Millikan (USA)
- „az elektromos töltéssel és a fotoelektromos hatással kapcsolatos munkájáért” (elektron, elemi töltésegység)
- 1922 Niels Bohr (Dánia)
- „az atom szerkezetének, és a belőle kijövő sugárzás kutatásában szerzett érdemeiért”
- Francis William Aston angol fizikus ebben az évben kémiai Nobel-díjat kapott.
- 1921 Albert Einstein (Németország), megkapta 1922-ben
- „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismerésére”
1911–1920
- 1920 Charles Edouard Guillaume (Franciaország)
- „a vas-nikkel ötvözetek anomáliáinak felfedezésével szerzett méréstechnikai érdemeiért”
- 1919 Johannes Stark (Németország)
- „a csatornasugárzásban fellépő Doppler-effektus és a spektrumvonalak elektromos térben történő felhasadásának felismeréséért” (Stark-effektus)
- 1918 Max Planck (Németország), 1919-ben vette át
- „szolgálatának elismeréseképp, amiatt a hatás miatt, amit kvantumelméletével a fizika fejlődésére gyakorolt.”
- 1917 Charles Glover Barkla (Egyesült Királyság), 1918-ban vette át
- „az elemek karakterisztikus röntgensugárzásának felfedezéséért”
- 1916
- nem osztották ki
- 1915 William Henry Bragg (Egyesült Királyság) és William Lawrence Bragg (Egyesült Királyság)
- „a kristályszerkezet röntgensugárzással történő vizsgálatával kapcsolatos szolgálataiért”
- 1914 Max von Laue (Németország)
- „a Röntgen-sugárzás kristályokon történő diffrakciójának felfedezéséért”
- 1913 Heike Kamerlingh Onnes (Hollandia)
- „a testek alacsonyhőmérsékletű tulajdonságainak vizsgálatáért, melyek többek között a folyékony hélium előállításához vezettek”
- 1912 Gustaf Dalén (Svédország)
- „a világítótornyok és világítóbóják gáztartályainál használható automatikus szabályzók feltalálásáért”
- 1911 Wilhelm Wien (Németország)
- „a hőmérsékleti sugárzással kapcsolatos felfedezéseiért” (Wien-törvény)
1901–1910
- 1910 Johannes Diderik van der Waals (Hollandia)
- „a gázok és folyadákok állapotegyenletével kapcsolatos munkájáért” (Van der Waals-egyenlet)
- 1909 Ferdinand Braun (Németország) és Guglielmo Marconi (Olaszország)
- „a drótnélküli távíró kifejlesztésében való érdemeik elismeréséül” – ám 1943-ban az Amerikai Legfelső Bíróság a rádiót Nikola Tesla szerb tudósnak tulajdonította, aki azonban (halála miatt) már nem kapta meg a Nobel-díjat
- 1908 Gabriel Lippmann (Franciaország)
- „az interferencia elvén alapuló színesfényképezési módszeréért”
- ebben az évben kap kémiai Nobel-díjat Lord Ernest Rutherford újzélandi születésű angol fizikus
- 1907 Albert Michelson (USA)
- „pontos optikai berendezéséért és az ezzel végzett spektroszkópiai és metrológiai vizsgálataiért” (Michelson-interferométer)
- 1906 Joseph John Thomson (Egyesült Királyság)
- „a gázokon áthaladó elektromosságra vonatkozó elméleti és kísérleti vizsgálatok terén szerzett nagy érdemeiért” (elektron)
- 1905 Lénárd Fülöp (Németország, Magyarország)
- „a katódsugarakkal kapcsolatos munkáiért”
- 1904 Lord Rayleigh (Egyesült Királyság)
- „a legfontosabb gázok sűrűségével kapcsolatos vizsgálataiért és az argon felfedezéséért, melyet eközben tett”
- 1903 Antoine Henri Becquerel (Franciaország)
- „a rendkívüli szolgálatainak elismeréséül, melyet a spontán radioaktivitás felfedezésével nyújtott”
- Marie Curie (Franciaország) és Pierre Curie (Franciaország)
- „a rendkívüli szolgálataik elismeréséül, melyet a Henri Becquerel professzor által felfedezett sugárzás közös tanulmányozásával nyújtottak”
- 1902 Hendrik Lorentz (Hollandia) és Pieter Zeeman (Hollandia)
- „a rendkívüli szolgálataik elismeréséül, melyet a mágnesességnek a sugárzási jelenségekre való hatásának vizsgálatával nyújtottak” (a spektrálvonalak felhasadása mágneses térben, Zeeman-effektus)
- 1901 Wilhelm Conrad Röntgen (Németország)
- ”a rendkívüli szolgálatainak elismeréséül, melyet a róla elnevezett sugárzás felfedezésével nyújtott"
Külső hivatkozások
- ↑ Magyar csillagászok évekkel előzték meg az idei fizikai Nobel-díjasokat (Index, 2011. október 14.)