Koherencia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A koherencia az optika egyik legfontosabb jellegzetessége, mely szorosan kapcsolatos az interferenciajelenséggel.

Akkor nevezünk egy fényáramot koherensnek, ha a két fényforrás elektromos erőtere azonos fázisban rezeg. Ha két fényhullám találkozásánál interferencia nem lép fel, akkor a két hullám nem koherens vagy inkoherens. Két fényhullám találkozására inkoherens esetben fennáll, hogy , illetve koherens esetben , melyben a kiegészítő szorzat az ún. koherenciatag.

Számos optikai alkalmazás esetében van szükség koherenciára, így a lézer, az optikai szenzorok, az interferométerek, a holográfia jelenségének létrejöttében. Egyes esetekben viszont ennek az ellentéte a legfőbb kívánalom, így a CT (coherent tomography), az ASE (amplified spontaneous emission) vagy a nemlineáris média alkalmazásainál.

A koherencia szemléltetésére használatos a koherenciahossz, amely az a távolság, amelynél a koherencia jelentősen lecsökken, vagyis ezentúl interferencia már nem látható. A koherenciaidő az az időintervallum, melyen belül még interferencia észrevehető, vagyis a hullámok fázisa nem változik. A koherenciaidő a Lorentz-féle optikai spektrumokra vonatkozó összefüggéssel számítható, ahol Δv a vonalszélesség. A koherenciahossz és a koherenciaidő tulajdonképpen a koherencia maximális értékének -ed részére történő csökkenését mutatja meg.

Forrás[szerkesztés]

rp-photonics.com/coherence