Felsőlajos
| Felsőlajos | |||
 | |||
| A település vasúti megállója | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kecskeméti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Juhász Gyula (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6055 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 955 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 78,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 03′ 55″, k. h. 19° 29′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 55″, k. h. 19° 29′ 41″ | |||
 Felsőlajos
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |||
| Felsőlajos weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőlajos témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Felsőlajos község Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Kecskeméttől 23, Lajosmizsétől 6 kilométerre északnyugatra fekszik, az 5-ös főút és a 142-es számú Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal kereszteződése mellett; utóbbinak egy megállási pontja van itt, Felsőlajos megállóhely. A települést kerékpárút is összeköti a szomszédos Lajosmizsével.
Története[szerkesztés]
Felsőlajos újonnan keletkezett község, amely az alföldi tanyavilágból nőtt ki. A mai község területe a történelmi időkben Lajosmizse külterülete volt. A település kezdetben Közös néven szerepelt a térképeken. 1929-ben egy amerikából hazatelepült gazdálkodó a mai Felsőlajoson telepedett le, ahol faiskolát hozott létre. A faiskola és az abból keletkező gyümölcsösök felpezsdítették az addig csak legeltetésre használt terület gazdaságát. Egyre újabb gyümölcstermesztéssel foglalkozó tanyai gazdaságok indultak el. A második világháború után bevezetett tanyaépítési tilalmat igen megsínylette a környék. 1958-ban a területet Lajosmizse-Közös néven ún. tanyaközponttá szervezték. A központtá szervezést jelentős lélekszám-gyarapodást eredményezett. 1974-ben kapta a település mai nevét, 1986-ban pedig Lajosmizse társközségévé nyilvánították. Az 1990-es önkormányzati választásokat követően Felsőlajos már teljesen önálló településként jelent meg Magyarország térképén. 2010-ben nyílt meg Felsőlajos első temploma.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 862 | 858 | 883 | 857 | 936 | 955 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,6% románnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,3%, református 7,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,2% (22,2% nem nyilatkozott).[3]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,4% románnak, 0,1-0,1% ruszinnak, ukránnak, szerbnek és horvátnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,1% volt római katolikus, 6,3% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,8% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 14,4% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[4]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Csordás László (VP)[5]
- 1994–1998: Csordás László (független)[6]
- 1998–2002: Csordás László (független)[7]
- 2002–2006: Csordás László (független)[8]
- 2006–2010: Csordás László (független)[9]
- 2010–2014: Juhász Gyula (független)[10]
- 2014–2019: Juhász Gyula (független)[11]
- 2019-től: Juhász Gyula (független)[1]
Gazdasága[szerkesztés]
Felsőlajos jelentős mezőgazdasági hagyományokkal bíró település. A második világháború előtt kibontakozó gyümölcstermesztés napjainkig kihat a község életére. Felsőlajosra nem terjedt ki az 1960-as években a környék több településén végrehajtott kollektivizálás, így a település gazdasági életének gerincét a szocializmus évtizedeiben is a magángazdaság, illetve a magántulajdonban lévő gazdaságok szakszövetkezeti jellegű társulása adta. Elmaradt a kisebb parcellák összevonása és a tanyák tömeges lebontása. Napjainkban is számos gazdaság foglalkozik gyümölcs- és zöldségtermesztéssel.
Ipari tevékenységet egy fűrésztelep, egy építőanyag-gyár, illetve a Thyssen-Krupp egy építőelem-gyára folytat. Emellett itt gyártják a Márka üdítőitalt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Felsőlajos Helységnévtár
- ↑ Felsőlajos Helységnévtár
- ↑ Lajosmizse-Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
