Bahrein
Bahrein (teljes nevén: Bahreini Királyság[4]) szigetország a Perzsa-öbölben. Nevét a Budapestnél területileg alig nagyobb, fő szigetéről kapta, amelyet út köt össze a szaúd-arábiai Dammámmal.
A Kelet és Nyugat közti stratégiai helyzete, termékeny földje, édesvize és a gyöngyhalászat hosszú időn keresztül a városiasodás központjává tette Bahreint. A gyöngyhalászat volt a gazdaság fő ága egészen a 20. század elejéig, amikor feltalálták a tenyésztett gyöngyöt, és kőolajat fedeztek fel itt az 1930-as években.
Etimológia[szerkesztés]
Neve arab eredetű, „két tenger”-t jelent.
Földrajz[szerkesztés]
A Szaúd-Arábiától keletre a Perzsa-öbölben található szigetcsoport összterülete csak kicsit nagyobb mint Budapest területe.
Domborzat[szerkesztés]
A négy nagyobb (Bahrein, Muharraq, Sitrah, Hawar) és harminc kisebb szigetből álló ország felszíne sík. A jelentős artézi vízkészletből eredő forrásai gazdag oázisokat látnak el évezredek óta. Legmagasabb pontja: Jabal ad-Dukhan (122 méter).
Vízrajz[szerkesztés]
Nincs jelentősebb felszíni vízfolyás. Környezeti gondot okoz, hogy a tengerbe távozó édesvíz felborítja a partközeli vizek korábbi sóháztartását. Megváltozik így a part menti élővilág.
Éghajlat[szerkesztés]
Sivatagi éghajlatú. Télen kellemes tavaszias az idő, nyáron párás forróság a jellemző. A csapadék kevés. Az évi napsütéses órák száma magas. Homok- és porviharok rendre előfordulnak.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 29,7 | 34,7 | 38,1 | 41,3 | 46,7 | 47,3 | 47,5 | 45,6 | 45,5 | 42,8 | 37,2 | 30,6 | 47,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 20,0 | 21,2 | 24,7 | 29,2 | 34,1 | 36,4 | 37,9 | 38,0 | 36,5 | 33,1 | 27,8 | 22,3 | 30,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 14,1 | 14,9 | 17,8 | 21,5 | 26,0 | 28,8 | 30,4 | 30,5 | 28,6 | 25,5 | 21,2 | 16,2 | 23,0 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 2,7 | 7,9 | 10,9 | 10,8 | 18,7 | 18,4 | 25,3 | 21,8 | 18,9 | 18,8 | 11,7 | 6,4 | 2,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 15 | 16 | 14 | 10 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 4 | 11 | 71 |
| Havi napsütéses órák száma | 226 | 221 | 239 | 255 | 307 | 339 | 332 | 332 | 312 | 304 | 261 | 226 | 3354 |
| Forrás: NOAA,[5] Meteo Climat (record highs and lows),[6] Ministry of Transportation (Bahrein)[7] | |||||||||||||
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
2020-ban öt védett területe van, amelyek közül négy tengeri környezet.[8] Ezek a következők:
- Hawar-szigetek,
- Mashtan-sziget,
- Arad-öböl, Muharraq.
- Tubli-öböl,
- el-Arín Vadaspark (محمية العرين), állatkert és veszélyeztetett állatok tenyésztési központja, az egyetlen szárazföldi védett terület.
Történelem[szerkesztés]
Az ókori Mezopotámiában sumerül Tilmun néven emlegették a számukra nagyon távoli szigetet, amellyel kereskedést folytattak (ld. Enki és Ninhurszag, 1.-30., Lu-dingirra Innin-himnuszát vagy az ún. Tilmun-himnuszt[9]), és akárcsak az Egyiptomiak Núbiát, bizonyos mértékig eszményítően megmitologizálták:
- Tilmun országa fénylő, Tilmun országa szűzi, Tilmunban holló nem károg, farkas bárányt nem ragadoz.
A Perzsa-öböl bejáratánál elfoglalt stratégiai helyzete miatt uralmáért harcoltak az asszírok, a babiloniak, a görögök, a perzsák, végül az arabok, akiknek befolyására a szigetlakók felvették a muszlim vallást. A hely neve a legrégibb időkben Dilmun volt, a görögök Tylosnak nevezték, azután Awal lett. A Bahrein név arabul azt jelenti: 'két tengeré', arra utal, hogy édesvízű források vannak a sós vízzel körbevett területen.
Ókor[szerkesztés]
I. e. 2300 körül Bahrein a Mezopotámiában (a mai Irakban) és az Indus-völgyben (a mai Pakisztán és India) közötti kereskedelmi utak központjává vált. Ez volt a Dilmun (más átírásban Telmun) civilizáció, amely az i. e. III. évezredben kapcsolatban állt a sumér civilizációval. I. e. 600 körül Bahrein a Babiloni Birodalom része lett. Történelmi források említik, hogy a mai Bahrein akkori neve 'Örök élet', 'Paradicsom', 'Éden' volt. Ezen kívül a 'Perzsa-öböl gyöngyének' is nevezték.
Nagyobb államok részeként[szerkesztés]
Bahrein 629-ben tért át az iszlámra. Addig a nesztoriánus kereszténység egyik központja volt. 899-ben egy világvégét váró iszmailita szekta, a karmaták lettek az ország birtokosai, akik egy utópisztikus társadalmat próbáltak megvalósítani, amelyben minden tulajdont egyenlően osztottak szét a tagok között. A karmaták zavarokat okoztak az egész iszlám világban: adót szedtek a bagdadi kalifátustól, és 930-ban kirabolták Mekkát és Medinát, a szent Kába követ Bahreinbe vitték, és csak váltságdíj ellenében adták vissza. Végül 976-ban az Abbászidák legyőzték őket.
1521-ig, amikor a portugálok meghódították az Awal-szigeteket, Bahrein egy nagyobb régiót jelentett, amely magában foglalta a mai Szaúd-Arábia keleti részén fekvő Ahsa és Qatif tartományokat és az Awal-szigeteket. E szigetek a mai Bahrein. A régió Baszrától a Hormuzi-szorosig és Ománig terjedt. Ez volt az Iqlim al-Bahrayn (Bahrayn tartomány), lakói arabok voltak, a Bani 'Abdu l-Qays törzs leszármazottai. A portugál hódítás óta viszont a Bahrein név már a mai Bahreinre vonatkozik. A 16. századtól 1743-ig a Bahrein feletti ellenőrzés a portugálok és az irániak között váltakozott.
A mai határok között[szerkesztés]
A késői 18. században az Ál Halífa család felszabadította a bahreini arabokat a perzsa uralom alól. Mivel fennállt a veszélye az újabb iráni hódításnak, az emirátus szerződést kötött Nagy-Britanniával és brit védnökség alá helyezte magát.
Az olajat 1932-ben fedezték fel és Bahrein hirtelen modernizációját okozta. Az egész régióban itt fedeztek fel először olajat. Az Egyesült Királysággal fenntartott kapcsolatok szorosabbak lettek, mert a britek támaszpontokat állítottak fel. A brit befolyás egyre erősebb lett az ország fejlődésével, amelynek a csúcspontja Charles Belgrave tanácsadóvá való kinevezése volt; Belgrave modern oktatási rendszert hozott létre Bahreinben.
A második világháború után britellenes érzelmek terjedtek el az arab világban és Bahreinben zavargásokba torkollottak. A zavargások fókuszában a zsidó közösség állt, amelynek tagjaiból jelentős írók és énekesek, gazdasági szakemberek, mérnökök és az olajtársaságok középvezetői kerültek ki, továbbá olyan textilkereskedők, akiknek üzlete kiterjedt az egész Arab-félszigetre (nem engedték meg a zsidók állandó letelepedését Szaúd-Arábiában), és más szabadfoglalkozású elemek. Az 1947-es események következtében a zsidó közösség hátrahagyva vagyonát Bombaybe menekült, azután Palesztinában (később Izrael - a Pardes Chana negyed Tel-Avivban) és az Egyesült Királyságban telepedett le. 2007-ben 36 zsidó élt Bahreinben.
A kártérítés lehetősége sohasem merült fel. 1960-ban az Egyesült Királyság Bahrein jövőjét nemzetközi döntőbíráskodás alá helyezte és az ügy az Egyesült Nemzetek főtitkárának hatáskörébe került. 1970-ben Irán bejelentette igényét Bahreinre és a többi perzsa-öböli szigetre. Később egyezményt kötött az Egyesült Királysággal, hogy Irán nem érvényesíti igényét Bahreinre, ha más követeléseit teljesíti az Egyesült Királyság. Az ezt követő népszavazáson a bahreiniek megerősítették, hogy ők arabok és függetlenek Nagy-Britanniától és Irántól. Bahrein tagja maradt az Arab Ligának és az Öböl-menti Együttműködési Tanácsnak.
A britek 1971. augusztus 15-én vonultak ki. Az 1980-as évek magas olajárából nagy hasznot húzott Bahrein, de az áresés is súlyosan érintette. Az ország megkezdte gazdaságának diverzifikálását és az 1970-es években a libanoni polgárháborúból is hasznot húzott, ugyanis Bahreinbe települt át Bejrútból a Közel-Kelet pénzügyi központja. Korábban Libanonban erős bankszektor működött, ami kivonult onnan a polgárháború miatt.
Az 1979-es iráni iszlám forradalom után a bahreini síiták fundamentalista szervezete, a Bahrein Felszabadításának Iszlám Frontja 1981-ben sikertelen puccsot kísérelt meg. A puccsot Iránban élő emigráns síita klerikusok szervezték, élükön Hujjatu l-Iszlám Hádi el-Mudarriszi állt, aki a teokratikus kormányzat legfelső vezetője lett volna. Az iraki–iráni háborúban számos bahreini síita harcolt iráni oldalon.[10]
1994-ben a síiták újabb zavargásokat kezdeményeztek, mert nők is részt vettek sporteseményen. A királyságra rosszul hatottak az 1990-es évek közepének szórványos zavargásai is, amikor negyven ember vesztette életét a kormány és a fundamentalisták összecsapásaiban.
1999 márciusában Hamad ibn Ísza Ál Halífa követte apját az államfői poszton, és bevezette a parlamenti választásokat, szavazati jogot adott a nőknek, és kiengedte a börtönből a politikai foglyokat. Ezt a mozzanatot az Amnesty International úgy jellemezte, hogy „történelmi periódusa az emberi jogoknak”. Az országot királysággá nyilvánították 2002-ben. Korábban hivatalosan „állam” volt a megnevezése, ez „királyság”-ra változott.
A 2011-es egyiptomi forradalom hatására 2011 februárjában megmozdulások kezdődtek, amelynek fő oka a vallási megosztottság volt: a síita többség felett egy szunnita kisebbség uralkodik, amely kirekeszti a síitákat a hatalomból és a gazdagságból. A hatalom a tömegmegmozdulásokat rendőri rohammal verte szét, viszont a később visszatérő tüntetőket már nem érte atrocitás. A változást a szaúdi és katari rendőri erők megjelenése jelentette 2011. március 14. táján, amely után a tüntetéseket feloszlatták, majd a demonstrálók fő jelképének számító Gyöngy teret is elbontották.
Politika és közigazgatás[szerkesztés]
Bahrein örökletes alkotmányos monarchia,[11] amelynek élén a király, Hamad-Ibn-Ísza-Ál-Halífa áll. Hamad király széles körű végrehajtó jogkörrel rendelkezik, amely magában foglalja a miniszterelnök és minisztereinek kinevezését, a hadsereg irányítását, a Legfelsőbb Bírói Tanács elnöki tisztét, a parlament felsőháza tagjainak kinevezését és a választott alsóház feloszlatását.[12] 2010-ben a kormány mintegy felét az uralkodói család tagjai alkották.[13]
Kétkamarás Nemzetgyűlés van (al-Jam'iyyah al-Watani), amely a Shura Tanácsból (Madzslis Al-Shura) 40 képviselői hellyel és a Képviselők Tanácsából (Madzslis Al-Nuwab) 40 képviselőhellyel rendelkezik. A Shura negyven tagját a király nevezi ki. A Képviselő Tanács 40 tagját abszolút többségi szavazással négy évre választják, az egy mandátumos választókerületekben.[14]
Emberi jogok[szerkesztés]
2011-ben Bahreint kritizálták az arab tavasz nyomán támadt forrongás leverése miatt. Az emberi jogokat súlyosan megsértik, beleértve a szisztematikus kínzást is.[15][16][17]
Az Amnesty International 2015-ös, az országról szóló jelentése rámutat az ellenvélemények folyamatos elnyomására, a szólásszabadság korlátozására, az igazságtalan bebörtönzésekre, valamint a polgáraival szemben alkalmazott kínzásra.[18]
A Freedom House szervezettől "nem szabad ország" minősítést kapott.[19] A Freedom House 2021-es jelentésében továbbra is „nem szabadnak” minősíti Bahreint.[20]
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
Az ország hat apró kormányzóságra oszlik:
|
|
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Az Öböl-államok legkisebb népességével rendelkező állam.[11] A városi népesség meghaladja a 90%-ot.[11] Népsűrűsége magas, kb. 2200 fő/km² (2020-ban);[21] a legnagyobb népességi koncentráció a fő sziget északi végén, Manama és el-Muharrak környékén található.[11]
Népességének változása[szerkesztés]
| Lakosok száma | 160 691 | 204 916 | 252 139 | 374 125 | 465 254 | 549 170 | 698 749 | 1 116 038 | 1 362 142 | 1 472 233 |
| 1960 | 1967 | 1974 | 1981 | 1988 | 1994 | 2001 | 2008 | 2015 | 2022 |
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]
Az országban a hivatalos nyelv az arab, de beszélik még az angolt, a perzsát és az urdut.
A lakosság 73%-a arab (melyből 63% bahreini arab, 10% egyéb arab), 27%-a külföldi (8% iráni, 8% indiai, 2% pakisztáni, 1% európai, 8% egyéb).
Az ENSZ 2019-es adatai szerint a bevándorlók a teljes népesség körülbelül 45% -át teszik ki.[11]
Vallási megoszlás[szerkesztés]
A bevándorlók és vendégmunkások miatt a muszlimok aránya jelentősen csökkent, de az iszlám az államvallás szerepét élvezi. A bahreini muszlimok enyhe többsége síita.[22] Egyike annak a három közel-keleti országnak, amelyben a síiták vannak többségben (Irán, Irak).[22]
2020-as adatok alapján a lakosság vallási megoszlása:[23]
- 69,7% iszlám
- 14,1% kereszténység
- 10,2% hinduizmus
- 3,1% buddhizmus
- 2,0% nincs vallása
- 0,9% egyéb
Szociális rendszer[szerkesztés]
Az egészségügyi ellátás ingyenes.[24]
Gazdaság[szerkesztés]
.JPG)
A kőolaj és a földgáz 2020-ban is meghatározó szerepet játszik Bahrein gazdaságában.[11] A kormánynak a gazdaság diverzifikálására irányuló korábbi erőfeszítései ellenére az olaj továbbra is a bahreini bevételek 85%-át teszi ki.[11] Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.
Valamikor 2020 után új, több országgal közös pénznem bevezetését tervezi (halídzsi).
Gazdasági bevételeinek 80%-a a kőolaj és a feldolgozott szénhidrogének eladásából származik.
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Főbb termények: datolya, paradicsom, gyümölcs, sütőtök. Egyéb áruk: birka és baromfihús, tojás, tej. [11]
Az oázisokban datolyát, gránátalmát, fügét és zöldségféléket termesztenek.
Ipar[szerkesztés]
Főbb ágak: kőolajfeldolgozás és -finomítás, alumínium- és, műtrágyagyártás, hajójavítás. [11]
Az olcsó elektromos áramra ausztrál timföldimportra épülő alumíniumkohót és hengerművet telepítettek. Fejlett ipar jellemzi (hajóépítés- és javítás), de a hagyományos kézműves iparágaknak is nagy a szerepük. Öntöző- és ivóvízzel a ma már elapadóban lévő rétegvízforrások és tengervíz-sótalanító üzemek látják el.
Külkereskedelem[szerkesztés]
- Exporttermékek: kőolaj és olajtermékek, alumínium, textíliák.
- Importtermékek: gépek és műszaki berendezések, élelmiszerek, vegyszerek.
Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben: [11]
- Export: Egyesült Arab Emírségek 19,6%, Szaúd-Arábia 11,7%, USA 10,8%, Omán 8,1%, Kína 6,5%, Katar 5,7%
- Import: Kína 8,8%, Egyesült Arab Emírségek 7,2%, USA 7,1%, Ausztrália 5,3%
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]
Offshore banki szolgáltatások.[11]
Az olajipari jövedelmekre alapozva a térség fontos kereskedelmi, pénzügyi, felsőoktatási központjává vált, de jelentős bevételei származnak a hajó- és légiforgalom tranzitilletékeiből, valamint a kisebb szigetek luxusszállóinak üdülővendég-forgalmából is.[25]
Növekszik a turizmus. A madárles (elsősorban a Hawar-szigeteken), a búvárkodás és a lovaglás népszerű turisztikai tevékenység. Sok látogató a közeli Szaúd-Arábiából érkezik, részben Manáma bevásárlóközpontjai miatt.
Közlekedés[szerkesztés]
- Közúthálózat hossza 3261 km.
- Repülőterek száma: 4 (a Bahreini nemzetközi repülőtér a sziget északi végében található, Manáma közelében).
- Kikötők száma: 3
- Fő tengeri kikötők: Mina 'Szalman, Szitrah
Telekommunikáció[szerkesztés]
| Hívójel prefix | A9 |
| ITU zóna | 39 |
| CQ zóna | 21 |
Kultúra[szerkesztés]
Bahrein etnikailag és vallásilag sokszínű és kozmopolita lakosságnak ad otthont. Ez tükröződik Bahrein társadalmi szokásaiban, amelyek – bár még mindig konzervatívak – sokkal mérsékeltebbek és lazábbak, mint a szomszédos országoké, különösen a konzervatív Szaúd-Arábiáé.[26] Bár Bahrein még mindig arab-iszlám ország, sokkal inkább elfogadja a modernizációt és a nyugatiasodást, mint sok szomszédja.[26]
Társadalom[szerkesztés]
Az iszlám a fő vallás, de Bahrein a toleranciájáról ismert más vallások gyakorlóival szemben.[27]
A bahreini és a külföldiek közötti vegyes házasságok nem ritkák, például sok filippínó-bahreini van.[28]
A nők hagyományos öltözéke általában a hidzsáb vagy az abaja , de a női öltözékre vonatkozó szabályok általában lazábbak a regionális szomszédokhoz képest.[26] A hagyományos férfi viselet a thawb , amelybe beletartoznak a hagyományos fejdíszek is, mint például a kufija, a ghutra és az egal, a nyugati ruházat elterjedt az országban.[26]
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Az oktatás kötelező a 6 és 14 év közötti gyermekek számára.[29] A bahreini állampolgárok számára ingyenes az oktatás az állami iskolákban, a bahreini oktatási minisztérium pedig ingyenes tankönyveket is biztosít. Az állami iskolákban nem alkalmazzák a tanulók együtt nevelését, a fiúkat és a lányokat külön iskolákba különítik el.[30]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Építészet[szerkesztés]
Bahrein építészete hasonló a Perzsa-öbölben fekvő szomszédaiéhoz. A széltorony, amely természetes szellőzést biztosít egy házban, gyakori látvány a régi épületeken, különösen Manama és Muharraq régi kerületeiben.
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
A bahreini konyha arab, perzsa, beludzs, indiai, afrikai és távol-keleti hatások keveréke. A rizsnek és a halászati termékeknek fontos szerepük van. Többféle rizseshúshoz hasonló fogással találkozni, mint a maszli, birjani, mahbusz vagy az al-mudalal. A maszlihoz a húson kívül halat, sőt garnélarákot is adnak. Szintén hal az egyik adaléka a mahbusznak. Az almudalalba gyógynövényeket is főznek.
Bizonyos húsételek adalékanyagja lehet a cukor. A hariszhoz, egy hússal pépesített búzakásához fahéjas cukrot is adnak. Tönkölypépből, csirkéből vagy bárányból, valamint paradicsommal és fűszerekkel készül a jiris.
Az édességek kevésbé játszanak szerepet (pl. desszertként) ebédnél vagy vacsoránál. Sokkal inkább a reggeliknél jellemzők. A ghurajba nevű apró, porhanyós süteményt kávéval szolgálják fel. Egyszerű lisztből és olajból készült nyalánkság a habisza. Nagyon népszerű a hanfarus, melynek fő alapanyagja a tej és a melasz, s szintén a reggeli szerepét tölti be.
A kávé elmaradhatatlan az étkezéseknél, ugyanúgy fontos szerepe van a teának. A teázás elmaradhatatlan a vendégek fogadásánál.
Turizmus[szerkesztés]
A turizmus fellendítésére egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek (luxusszállodák, golfpályák, búvárkodás).
Javasolt oltás a turistáknak:
Sport[szerkesztés]
- Olimpia
Az olimpiai játékokon eddig egyetlen érmet nyert az ország. A 2008-as pekingi játékokon Rashid Ramzi atléta a férfi 1500 méteres síkfutás aranyérmese lett, aranyérmét azonban a NOB később doppingvétség miatt elvette és kétéves eltiltást szabott ki rá.
- Bővebben: Bahrein az olimpiai játékokon
- Labdarúgás
A Bahreini labdarúgó-válogatott eddigi legjobb eredménye a 2004-es Ázsia Kupán elért 4. helye volt.
- Bővebben: Bahreini labdarúgó-válogatott
- Formula-1
2004 óta megrendezik a Formula–1 bahreini nagydíjat. 2011-ben elmaradt a verseny az országban uralkodó politikai helyzet miatt.
Ünnepek[szerkesztés]
| Dátum | Név | Helyi név | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Jan. 1. | Újév | رأس السنة الميلادية | A gregorián naptár újéve. |
| Máj. 1. | A munka ünnepe | يوم العمال | Helyi nevén "Eid Al Oumal" (Munkások napja). |
| Dec. 16. | Nemzeti ünnep | اليوم الوطني | Bahrein nemzeti ünnepe.[31] |
| Dec. 17. | يوم الجلوس | ||
| Muharram 1. | iszlám újév | رأس السنة الهجرية | |
| Muharram 9-10. | Ásúrá | عاشوراء | Muharram hidzsri hónapjának 9. és 10. napján. |
| Rabi' al-awwal 12. | Maulid | المولد النبوي | Mohamed születésnapja. |
| Shawwal 1-3. | Eid al-Fitr | عيد الفطر | A ramadán vége. |
| Dhu al-Hijjah 9. | Arafát-nap | يوم عرفة | Megemlékezés Mohamed utolsó prédikációjáról |
| Dhu al-Hijjah 10-13. | Eid al-Adha | عيد الأضحى |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Worldometers
- ↑ Worldometers 2020
- ↑ A Földrajzi név-bizottság 45. ülésének határozatai. [2014. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 20.)
- ↑ Bahrain International Airport Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2016. április 5.)
- ↑ Station Bahrain (francia nyelven). Meteo Climat. (Hozzáférés: 2016. október 14.)
- ↑ World Weather Information Service – Bahrain/Manama. World Meteorological Organization. (Hozzáférés: 2012. szeptember 18.)
- ↑ Towards a Bahrain National Report to the Convention on Biological Diversity [archivált változat]. Fuller & Associates, 22, 23, 28. o. (2005). Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 10. [archiválás ideje: 2013. január 17.]
- ↑ Ld. a Harali c. cikket.
- ↑ Iran’s Islamic Revolutionary Guard Corps (Project Muse)
- ↑ a b c d e f g h i j k CIA World Factbook
- ↑ BICI | Bahrain Independent Commission of Inquiry. www.bici.org.bh , 2011. november 23. (Hozzáférés: 2020. november 22.)
- ↑ "Bahrain Shia demand cabinet change". Al Jazeera English. 5 March 2010. Retrieved 4 July 2012.
- ↑ Bahrain. International Foundation for Electoral Systems, 2010. július 26. [2011. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
- ↑ Elizabeth Dickinson (23 November 2011). "Bahrain commission issues brutal critique of Arab Spring crackdown". The Christian Science Monitor. Retrieved 5 July 2012.
- ↑ Payne, Ed. „Amnesty report: Bahrain reforms are 'flawed,' 'inadequate'”, CNN, 2012. április 17. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
- ↑ "Bahrain police 'continue to torture detainees'". BBC. 29 April 2012. Retrieved 5 July 2012.
- ↑ Bahrain: Behind the rhetoric: Human rights abuses in Bahrain continue unabated, Amnesty International, 2015
- ↑ Bahrain. Freedom house . (Hozzáférés: 2014. október 13.)
- ↑ Bahrain: Country Profile (angol nyelven). Freedom House . (Hozzáférés: 2021. július 15.)
- ↑ worldometers
- ↑ a b „Sunnis and Shia in the Middle East”, BBC News, 2013. december 19.
- ↑ Pew Research Center's Religion & Public Life Project: Bahrain. Pew Research Center. 2020.
- ↑ Bahrein. In: Öt világrész országról országra. Officina Nova - Magyar Könyvklub, Budapest, 1995. 404. ISBN 963 477 038 X
- ↑ Probáld Ferenc: Bahrein. In: Afrika és a Közel-Kelet földrajza. Egyetemi és főiskolai tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Szerk.: Probáld Ferenc. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002. 310-312.
- ↑ a b c d Bahrain | History, Flag, Population, Map, Currency, Religion, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 10.)
- ↑ Ambassador Nonoo highlights religious freedom in Bahrain. Diplonews. [2013. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 17.)
- ↑ Meet the new GMA child wonder | Showbiz Portal. www.showbiz-portal.com . [2014. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 28.)
- ↑ Bahrain's Education System. Ministry of Foreign Affairs. (Hozzáférés: 2012. június 17.)
- ↑ Education in Bahrain. Ministry of Education Bahrain. [2013. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 28.)
- ↑ Joyce, M.. Bahrain from the Twentieth Century to the Arab Spring. Springer, 52. o. (2012. április 19.). ISBN 978-1-137-03179-2
Források[szerkesztés]
- ↑ CIA World Factbook: Bahrain
- MDG Monitor [halott link]
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
- Nagy Világatlasz országlexikonnal és tematikus fejezetekkel. NYÍR-KARTA Bt., Nyíregyháza, 2005. 2., javított kiadás. ISBN 963 951699-6 CM
További információk[szerkesztés]
- Bahrain Virtual Guide – Bahrein turizmus info (angolul)
- Bahrein - linkgyűjtemény
- Miért áll a bál a Perzsa-öbölben?
_without_national_boundaries.svg) Dél-Ázsia | |
|---|---|
.svg) Délkelet-Ázsia | |
.svg) Délnyugat-Ázsia | |
.svg) Észak-Ázsia | |
.svg) Kelet-Ázsia | |
.svg) Közép-Ázsia | |
| Függő területek | |
| Vitatott státuszú területek | |
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják | |
| Földrajzi alapon |  | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Abszolút | |||||||||||||||
| Alkotmányos | |||||||||||||||
| Parlamentáris |  Andorra ·  Antigua és Barbuda ·  Ausztrália ·  Bahama-szigetek ·  Belize ·  Belgium ·  Dánia ·  Egyesült Királyság ·  Grenada ·  Hollandia ·  Jamaica ·  Japán ·  Kambodzsa ·  Kanada ·  Luxemburg ·  Malajzia ·  Norvégia ·  Pápua Új-Guinea ·  Spanyolország ·  Saint Kitts és Nevis ·  Saint Lucia ·  Saint Vincent és a Grenadine-szigetek ·  Salamon-szigetek ·  Svédország ·  Thaiföld ·  Tuvalu ·  Új-Zéland | ||||||||||||||
| Országon belüli monarchiák |
| ||||||||||||||
