Máltai nyelv
| máltai nyelv Malti | |
| Beszélik | Málta |
| Beszélők száma | 522 000 (2012)[1] fő |
| Nyelvcsalád | afroázsiai nyelvcsalád sémi nyelvek nyugati sémi klasszikus arab szicíliai arab |
| Írásrendszer | latin betűs írás |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | mt |
| ISO 639-2 | mlt |
| ISO 639-3 | mlt |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Malti témájú médiaállományokat. | |
A máltai nyelv Málta nemzeti nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelve. Szoros rokonságban áll az arab nyelvvel, pontosabban annak észak-afrikai és szicíliai dialektusából jött létre. Történelme során a dél-olasz (szicíliai), sőt a spanyol és az angol nyelvből is sokat átvett. A máltai az egyetlen sémi nyelv, amelyet latin betűkkel írnak. A máltai nyelvet beszélők számát napjainkban 330 000-re teszik. Nagy számban élnek kivándoroltak Ausztráliában, az USA-ban és Kanadában, akik még ma is beszélik a nyelvet.
A máltai nyelv története
Málta első sémi lakói a föníciaiak voltak, akiknek a nyelve még a római uralom alatt is fennmaradt a szigeten. Bizánc uralma után a görög-latin-föníciai keveréket felváltotta az észak-afrikai arab nyelv, mindössze a két nagy sziget neve biztosan korábbi ennél. Az arab dialektusra erős hatást gyakorolt a 800 éven keresztül hivatalos olasz és az urak által beszélt spanyol is. 1800 után a britek bevezették az angolt is, amelynek egyre nagyobb teret igyekeztek biztosítani a szigeteken. Olasz-párti körök és a fasiszta Olaszország ezzel szemben olasz nyelvjárásnak titulálták a máltai nyelvet.[2] A máltai nyelv 1936-ban lett Málta hivatalos nyelve (az angollal együtt), hogy sikerüljön az ellenzék által erőltetett olasz nyelvet kiszorítani.[3]
A nyelv legrégebbi írásos emléke Pietru Caxaro 15. században írt költeménye, az Il Cantilena, ám a nyelv a falvak beszélt nyelvéből csak a 20. században vált minden máltai nyelvévé. Írott irodalma is csak a 19. század óta létezik. A 20. században számos társaság alakult a nyelv terjesztésére, költeményeivel és fordításaival különösen Karmenu Psaila, Málta nemzeti költője tett sokat a nyelv fejlődéséért.
Írása és ejtése
A máltai az egyetlen sémi nyelv, amelyet latin írással írnak. Néhány hangra különleges írásjegyük van. A magánhangzók kivétel nélkül lehetnek hosszúak vagy rövidek. Az írásjegyek és hangértékük:
| Írásjegy | Hangérték | Írásjegy | Hangérték | Írásjegy | Hangérték |
|---|---|---|---|---|---|
| B, b | b (bátor) | Ħ, ħ | h (hang) | R, r | r (rom) |
| Ċ, ċ | cs (csak) | J, j | j (jó) | S, s | sz (szín) |
| D, d | d (darab) | K, k | k (kerék) | T, t | t (tó) |
| F, f | f (föld) | L, l | l (ló) | V, v | v (város) |
| Ġ, ġ | dzs (dzsungel) | M, m | m (most) | W, w | félmagánhangzó, mint az angol w |
| G, g | g (gomb) | N, n | n (nagy) | X, x | s (só) |
| Għ, għ | nem ejtik, csak a szó végén, itt az ejtése h. Amikor néma, enyhén megnyújtja a szomszédos magánhangzót | P, p | p (pont) | Ż, ż | z (zene) |
| H, h | nem ejtik, csak a szó végén, itt az ejtése h. Amikor néma, enyhén megnyújtja a szomszédos magánhangzót | Q, q | [ʔ] (glottális stop: mint a levegővétel magánhangzó előtt, csak erősebb) | Z, z | c vagy dz (cica / edző) |
| Írásjegy | Hangérték | Írásjegy | Hangérték |
|---|---|---|---|
| A, a | mélyebb á | O, o | o |
| E, e | e | U, u | u |
| I, i | i | ie | hosszú i |
Léteznek ezen kívül kettőshangzók is:
| Írásmód | Ejtés | Írásmód | Ejtés |
|---|---|---|---|
| aj | rövid á + j | ew | e + u |
| aw | rövid á + u | iw | i + u |
| ej | e + j | għi | rövid á + j vagy e + j |
| għu | o + u vagy rövid á + u |
A szó végi aposztróf kiesett hangot jelöl (leggyakrabban eltűnt għ-t), nem kell kiejteni. A għh kiejtése hosszú hh. A szó végi zöngés mássalhangzókat zöngétlenül ejtik. Għ, ħ, h vagy q előtt az i hang mindig hosszú! A hangsúly mindig az utolsó vagy az utolsó előtti szótagon van.[4]
Jegyzetek
Források
- Blouet, Brian. The story of Malta, 3. kiadás (angol nyelven), Malta: Progress Press (1981)
- Vella, Joseph. Learn Maltese. Why not?, 3. kiadás (angol nyelven), Valletta: Valletta Publishing (1996)
Irodalom
- Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 278-279.
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Simon Eszter: Európa saját sémi nyelve (HTML). Nyelv és Tudomány, 2010. június 24.
- Brüsszelben a máltai nyelv (HTML). Nyelv és Tudomány, 2010. június 28.
 | ||
| ||
|
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |