MÁV Cmot 230–232

MÁV Cmot 230–232
ČSD M 131.001–008 Cmot230-232
Pályaszám
M 131.001–008 Cmot 230-232
Általános adatok
Gyártó	Vagonka Studénka Studénka
Gyártásban	1929
Darabszám	ČSD : 8 MÁV : 2 (ČSD-től) db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés	A1
Nyomtávolság	1 435 mm
Hajtókerék-átmérő	850 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség	60 km/h
Ütközők közötti hossz	11 800 mm
Teljes tengelytávolság	5 800 mm
Üres tömeg	15,9 t
Szolgálati tömeg	20,74 t
Tapadási tömeg	10,52 t
Legnagyobb tengelyterhelés	11 t
Hajtás	marokcsapágyas vontatómotor
Fékek
Típusa	KNORR
Gőzvontatás
Teljesítmény	100 LE
Erőátvitel	Gebus villamos, egyenáramú
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
Típusa	Gräf & Stift Benzinmotor
Szerkezete	6 hengeres, soros
Névleges fordulatszám	1 900 1/min
Üzemanyagkészlet	200 l
Kocsi / Motorkocsi
Kerékátmérő	850 mm
Ülőhelyek száma	58 db
Osztályok	3.
Üzemmód	benzin-elektromos
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV Cmot 230–232 témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A ČSD M. 131.0 sorozat kéttengelyes mellékvonali motorkocsi volt az egykori Csehszlovák Államvasutaknál (ČSD), amelyből a második világháború alatt két példány MÁV állományba került, ahol C^mot 230-232 pályaszámokat kaptak.

Kifejlesztése

A motorkocsi 1929-ben a ČSD számára két gyártási sorozatban épült elektromos erőátvitellel és GEBUS hajtási rendszerrel. A cég műhelyei Bécsben és Salzburgban voltak, ahol vasúti járművek elektromos berendezéseit és felszereléseit gyártották és szerelték.

A járművek alapját képezték az M 122.0 sorozatnak, melyek 1930 után nagyobb darabszámban épültek.

Műszaki adatok

A jármű erőátvitelének alapját egy hathengeres négyütemű Graf & Stift benzinmotor képezte. A motor hengerátmérője 115 mm, lökete 125 mm volt. Figyelemreméltó, hogy a motornál a mérnökök a teljesítménynövelésnek azt a módját választották, hogy csökkentették a löketet és növelték a fordulatszámot. Az üzemben nyilvánvalóvá vált, hogy a teljesítménymutatók nem olyan jók, mint az M 122.0 sorozat Tatra motorjának. Az elektromos GEBUS erőátviteli rendszer azonban a későbbi sorozatoknál megmaradt.

A kocsi felépítménye 3 részből állt. Az első sorozat utasterében 58 ülőhely volt. A vezérállás a kocsivezetőnek a jármű első végében volt. A hátsó rész a 2. sorozatnál nagyobb volt. Itt kapott helyet a WC és a poggyásztér. Az ülőhelyek száma így 48-ra csökkent. A második sorozat súlya is eltér az elsőtől. A kocsi fűtése a motor kipufogógázával történt. A többi felszerelés, mint pl. a fék, a már bevált M 122.0 sorozaton alkalmazottak voltak.

A járművek használatára vonatkozólag a szakirodalomban több feljegyzés nem található.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) ČSD-Baureihe M 131.0 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontágh Gáspár, Villányi György. Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon. Közlekedési Dokumentációs Vállalat (1984). ISBN 963-552-161-8