Ugrás a tartalomhoz

Kecskeméti kisvasút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kecskeméti kisvasút
Mk48-as mozdony két kocsival Kecskemét KK állomáson
Mk48-as mozdony két kocsival Kecskemét KK állomáson
Általános adatok
OrszágMagyarország
VármegyeBács-Kiskun vármegye
Vonalszám148, 149
Hossz26 km
ÜzemeltetőMÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Történelmi adatok
Építés1917, 1927–1928
Átadás1917
Leállítás2009. december 13.
Műszaki adatok
Nyomtávolság760 mm
Maximális sebesség40 km/h
A hálózat térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskeméti kisvasút témájú médiaállományokat.
Kecsemét–Kiskunmajsa-vasútvonal
Jelmagyarázat
 0 Kecskemét KK
5 Fehértó felső
8 Törökfái
Kiskőrös-felé
13 Matkó alsó
16 Jakabszállás
19 Kocsistanya
21 Jakabszállási tanyák
24 Bugacpuszta
28 Bugac
31 Bugac felső
0 Felszedett alsómonostori szárnyvonal kiágazása[1]
2 Monostori fűtőházi kitérő mh.
3 Félegyházi út mh.
5 Füvelőerdő mh.
7 Alsómonostori téglavető
32 Móricgát
34 Hittanya
36 Nagybugac
39 Szanki tanyák
42 Soltvadkerti út
45 Szank
52 Kiskunmajsa KK
Kecskemét–Kiskőrös-vasútvonal
Gőzvontatású vonat a kisvasút napján, 2006-ban
Gőzvontatású vonat a kisvasút napján, 2006-ban
A Kecskeméti kisvasút útvonala
Vonalszám:148
Vonal:148-149
Hossz:54 km
Nyomtávolság:760 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:40 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskeméti kisvasút témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat
 0 Kecskemét KK
5 Fehértó felső
8 Törökfái
Kiskunmajsa-felé
10 Kiskőrösi út (Helvécia mellett)
12 Magyarsor (Helvécia mellett)
14 Görbemajor
17 Ludastó
19 Köncsögpuszta
20 Határcsárda
22 Tóthtanya
26 Orgovány
28 Kápolnadűlő
30 Lőtér
32 Dértanya
37 Páhi
43 Kaskantyú
45 Kisbócsa
48 Felsőcebe
50 Kútitanya
Budapest–Kelebia-vasútvonal
Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal
54 Kiskőrös KK

A kecskeméti kisvasút egy keskeny nyomközű vasúti hálózat a Kiskunságban, mely a 148-as számú Kecskemét–Kiskőrös és a 149-es számú Kecskemét–Kiskunmajsa vonalakból áll.

A teljes hálózaton a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetelt.[2] Az utolsó vonatok Kiskőrös felé december 11-én, Kiskunmajsa felé december 12-én közlekedtek. A korábbi Kiskőrösre vezető vonalat, valamint a megmaradt vonal Kecskemét KK és Jakabszállás közti szakaszát a minisztérium hivatalosan 2024. január 1-jével törölte a közforgalmú vasútvonalak közül.[3] A kisvasúti napja[4] augusztus második szombatja.

Miután a minisztérium 2022-ben megadta rá az engedélyt, a hajdani 149-es vasútvonalon 2023 tavaszától Jakabszállás és Kiskunmajsa között, 2024 tavaszától pedig Kecskemét és Kiskunmajsa állomások között indult újra a menetrend szerinti közlekedés. Minden hónap második szombati napján motoros hajtányokkal indulnak járatok.[5]

Története

[szerkesztés]
Kecskemét KK állomás felvételi épületének váróterme

A kecskeméti kisvasút is, mint a legtöbb kisvasút faanyag és egyéb más termékek szállítására jött létre. A Kecskemét Város Erdőhivatalánál dolgozó Bakkay József vetette fel először,[6] hogy a Bugac melletti erdőkből a tüzelőnek használt faanyagot kisvasúton szállítsák az Alsómonostori téglaégetőbe, és Kecskemét városába. A 15 km-es gazdasági vasutat 1920 decemberében adták át. A vasút 600 mm-es nyomtávval épült. 1928-ban átépítették 760 mm-re, majd 1930-ban megszűnt a forgalom csökkenése miatt.

A vasútüzem kibővítése 1927 őszén kezdődött. Kecskemét és Kiskunmajsa között 51 km-es fővonalat építettek, amely Kecskemét alsó MÁV állomásnál szintben keresztezte a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalat és a Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonalat. Az új vasútvonalat 1928. szeptember 12-én adták át. Ezzel együtt megépült Kecskeméten a Rávágy téri új végállomás és az átrakodó a nagyvasúthoz. A környékbeli tanyákon élőknek nagy fejlődést jelentett a kisvonat, mert ez volt az egyetlen közlekedési eszközük. A személyszállítás mellett a megtermelt árukat is gyorsan el tudták szállíttatni a városba, illetve az átrakodó állomásnak köszönhetően bárhova az országon belül. Ezen a vonalon már kezdetektől napi három vonatpár közlekedett, reggel, délben és este. Kezdetben négy gőzmozdony látta el a szolgálatot, Jónás, Jakab, Lajos, és Ilonka neveket kapták. Majd 1935-ben két motorosmozdony-t, M1 - M2, Dmot 951 - 952 vásároltak a GANZ-tól, és 1940-ben a Ganz-M3 Dmot953-at, és a használt Feri nevű gőzmozdonyt.

Az 1929–1933 közötti gazdasági válság miatt a vasút léte veszélybe került. Kecskemét város vezetői nem nyugodtak bele, hogy a nemrégiben épített vasútjukat a bezárás fenyegeti. A jövőt a turizmusban látták. Létrehozták a Kecskeméti Idegenforgalmi Irodát, mely Bugacpusztán programokat, kirándulásokat kezdett szervezni. Óriási kampánnyal hívták fel az emberek figyelmét a kisvasútra és Bugacpusztára. Több neves hazai és külföldi személyiség is megfordult itt, például Móricz Zsigmond, Gusztáv Adolf a későbbi svéd király és Rabindranáth Tagore Nobel-díjas költő, író. A gőzmozdonyokat ekkor cserélték le dízelmeghajtású motorkocsikra, közülük a Dmot 953 ma Nagycenken található kiállítva.[7]

Az 1930-as évek folyamán több terv is született a vasútüzem bővítésére új vonalakkal. Felmerült a kiskunmajsai vonal meghosszabbítása a Szegedi Kisvasút felé – összekapcsolva a két hálózatot, valamint új vonalak építése Kiskőrös, Kiskunhalas, Cegléd, a Kecskeméti nagyállomás, és Tiszaug irányába. Végül a kiskőrösi vonal megépítésébe kezdtek bele az 1940-es években, a második világháború azonban több évig hátráltatta a munkát, csak az alépítmény építése kezdődött meg. A háború után azonban folytatódott a munka. 1947-ben Törökfáitól Páhig, majd 1948-ban Kiskőrösig megépítették a vágányokat. Így a vasútüzem elérte a 100 km-es vágányhosszt.

1949 év elején Kecskemét város tulajdonából a MÁV tulajdonába került a vasútüzem. 1961-ben területrendezés miatt felszedték a Rávágy tér és az átrakodó közti mintegy 1 km-es szakaszt. 1961 Júliusában kezdték meg az Mk49-es mozdonyok próbaüzemét,de a tapasztalatok alapján nem váltak be, ezért később Mk48-asokra cseréltek, amelyek próbáját is itt végezték. A sikeres próbák után a kisvasút bezárásáig folyamatosan üzemeltek a vonalakon az Mk48 -asok.

1981-ben a Halasi úti felüljáró építése miatt átépítették Kecskemét KK állomást, és megszüntették a Kecskemét-alsó pályaudvarhoz kapcsolódó pályaszakaszt is.1984-ben Kecskemétre került a 490-053-as gőzmozdony, a Bugaci Kispöfögő amellyel különvonatokat továbbítottak 2008-ig. A 90-es évekre megszűnt a teherszállítás a hálózaton, a megmaradt teherkocsikat a vonalak különböző állomásain tárolták. A csökkenő utasszám miatt az ezredfordulóra általánossá váltak a mindössze egykocsis szerelvények. A kisvasúton 2009 decemberében megszűnt a személyszállítás. Az utolsó vonatok december 12-én közlekedtek Kecskemét és Kiskunmajsa között. Bár a kiskőrösi vonalrész is ezen a napon szűnt volna meg, december 11-én Kispáhi közelében kisiklott a 31715 számú személyvonat. A MÁV úgy döntött, nem állítja helyre a pályát, így utolsó nap pótlóbuszok jártak ezen a viszonylaton.

A bezárás után

[szerkesztés]

A pálya, a létesítmények és a járművek további sorsa bizonytalan, aggodalomra ad okot, hogy máris megkezdődtek a rongálások.

A brüsszeli székhelyű Európai Múzeum- és Turistavasutak Szövetsége éves konferenciájának 2010-ben Magyarország adott otthont. Az utolsó napon (2010. április 28.) a külföldi vendégek tiszteletére a kisvasút tett egy külön menetet Kecskemét KK és Bugac felső között. Ezen esemény után az is szóba került, hogy a kecskeméti kisvasút egy része működhetne majd turisztikai vasútként.

Az idők során négy Mk48-as mozdony (2008, 2013, 2022, 2036) és 2 BDa-w kocsi került Kecskemétről a Balatonfenyvesi Gazdasági Kisvasútra.

2022 nyarától a szegedi Vasúttörténeti Alapítvány szervezésében a 149-es vonal Bugac környéki részein előre meghirdetett napokon menetrendszerinti motoros hajtányozás-ra van lehetőség. 2024 tavaszán a teljes 149-es vonalat alkalmassá tették hajtányozásra. A hajtányozásra alkalmas vonalszakasz a Kiskunsági hajtánypálya nevet kapta. 2024. január 1-jével a Kiskőrösre vezető vonalat, valamint a Kecskemét KK-Jakabszállás szakaszt hivatalosan is törölték a MÁV vasútvonalak közül.[8]

Pálya

[szerkesztés]
Kecskemét KK állomás fűtőháza, kézi állítású váltókkal

A vasúti pálya végig egyvágányú, jellemzően a homokba fektetett fa- és betonaljas felépítmény került beépítésre „i” és „c” sínekkel. Kecskeméten egy tároló és három fordító-indító vágánnyal, míg Törökfái, Orgovány és Bugac felső állomásokon három vágány található, a többi állomás kétvágányos. Kecskemét és Bugac között 30–35 km/h az engedélyezett sebesség, de a többi szakaszon a rossz állapotok miatt nem voltak ritkák a 15 km/h-s korlátozások sem. Az utolsó előtti üzemnapon pályahiba miatt siklott ki egy vonat Páhi közelében.[9]

Kecskemét KK

[szerkesztés]

A kisvasút kezdőponti állomása Kecskemét déli részén helyezkedik el. A felvételi épület leromlott állapotú, sok apró részlet még az eredeti állapotokat tükrözi. A keleti homlokzat középrizalitján Kecskemét város címere, a tetőn pedig kovácsoltvas keretben a KGV (Kecskeméti Gazdasági Vasút) felirat található. Az állomás végén elhelyezkedő fűtőház mellett szénszerelő darut találunk. Gázolajszereléshez kialakítottak a dízelmozdonyok számára egy csonkavágányt is.[10]

Járműállomány

[szerkesztés]
Mk48-as mozdony üzemanyagtöltés közben Kecskemét KK-n
A Kecskeméti kisvasút egyik Bda-w személykocsija belülről. Érdemes megfigyelni az utastér fűtésére szolgáló kályhát.
  • 490,053 pályaszámú gőzmozdony, a Bugaci Kispöfögő, 1942-ben készült a MÁVAG gyárában, 1983-ban a Szobi Gazdasági Vasútról szállították át.
  • Mk48 sorozatú dízelmozdonyok (2 db, pályaszámaik: 2030, 2036)[11]
  • Ba-w személykocsik a menetrendszerű forgalomhoz (6 db: 25-01 441-9, 447-6, 448-4, 451-8, 452-6, 453-4)
  • Ba-w személykocsik a nosztalgia járatokhoz (3 db: 25-01 454-2, 455-9 és 456-7)
  • BDa-w személykocsik (3 db: 25-01 610-9, 613-3, 616-6)

A budapesti MÁV Széchenyi-hegyi Gyermekvasútra átköltözött Mk48 2030-as mozdony adatai:[12]

Pályaszám Gyártási év Kecskemétre érkezett Korábbi állomáshelyek
Mk48 2030 1961 1972. után Békéscsaba, Szeged

Korábban a 2036-os már volt Kecskeméten, a ceglédi és a balatonfenyvesi szolgálat között. Megfordultak itt továbbá az alábbi pályaszámú mozdonyok: 1004, 1006, 1007, 1009, 1011, 2001, 2003, 2004, 2008, 2013, 2015, 2021, 2022, 2030, 2031, 2036, 2038, 2039[13]

Keskeny Nyomközű Vasúti Járműskanzen

[szerkesztés]
L–60-as mozdony a járműskanzenben kiállítva, Kecskemét KK-n (A mozdonyt 2007-ben elszállították)
C–50-es mozdony a járműskanzenben kiállítva, Kecskemét KK-n
Büfékocsi a járműskanzenben kiállítva, Kecskemét KK-n

1996. április 26-án, a magyar vasútközlekedés 150. évében adták át a kisvasút végállomásánál a szegedi Vasúttörténet Alapítvány, a MÁV, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a helyi dolgozók segítségével létrejött keskeny nyomközű járművek szabadtéri kiállítását. A kecskeméti mellett más kisvasutak állományából is láthatunk itt járműveket, sajnos egyre rosszabb állapotban.

Kiállított tárgyak:[14][15]

  • C–50 mozdony (GV 3719, illetve GV 319 pályaszámmal) Balatonfenyvesről (2010-ben elszállítva)
  • L–60 mozdony (D 04-601) Szilvásváradról (elszállítva 2007-ben, ma a szobi kisvasút mozdonya)
  • Ba-w (50 55 25-01 443-5) személykocsi (Korábban Bax sorozat, 2000-ben kiégett)
  • BDa-w (50 55 25-01 614-1) poggyászteres személykocsi (Korábban Bax sorozat)
  • K03-211 ÁEV büfékocsi
  • Fa-w (82 55 600 4081-8) magas oldalfalú, nyitott teherkocsi fékbódéval (Korábban Jah 2046)
  • Fa-w (82 55 600 4127-9) pőrekocsi fékállással (Korábban Jah 3723, illetve KGV 302)
  • Fa-w (82 55 600 4126-1) pőrekocsi (Korábban Jah 3699, illetve KGV 313)
  • Uba (51029) billenthető szekrényű kőszállító kocsi (a szobi kőbányából)
  • Ha-w (82 55 200 4043-7) fedett teherkocsi (Korábban Gah 1720)
  • NA 37/18 (80 55 536 1150-2) zsámolyozókocsi (Magyarországon egyedi példány)
  • XAT (50 55 706 2010-3) tartálykocsi
  • Rönkszállító forgózsámolyok
  • 490,053 gőzmozdony kazánja
  • Nem biztosított alak főjelző

Érdemes megemlíteni az állomáson tárolt ritkaságnak számító Wanderer sínautót,[16] a MÁÉV S. 05-207 típusú Skoda motoros sínbuszt ("Ezüst Nyíl"), valamint a motoros és kézi hajtányokat is (pl. "Kék hintó").[17]

Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Szakirodalom

[szerkesztés]
  • Dr. Horváth Ferenc: 75 éves a bugaci kisvasút (Tiberias Bt., 2003)
  • Tusnádi Csaba Károly: Magyarországi kisvasutak (Pallas Stúdió, Budapest, 2000)
  • Horváth Ferenc: Ötven éves a kecskeméti kisvasút kiskőrösi vonala, 1952–2002; MÁV Rt. Vezérigazgatóság, Budapest, 2002 (Vasúthistória könyvek)

Az interneten

[szerkesztés]

A bezárásról

[szerkesztés]

Videók

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 1941-es menetrend 235. oldal
  2. ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2009. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  3. ↑ 194/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról
  4. ↑ http://www.jakabszallas.net/kepek/programok/kultura/2009/kisvasut/kisvasute.jpg meghívó a 2009-es kisvasúti napra
  5. ↑ Károly Szabolcs - Kecskeméti Kisvasút: Vonatok helyett hajtányközlekedés, legalábbis egyelőre (Indóház Online, 2024.01.10.)
  6. ↑ Bakkay Józsefről. [2008. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 6.)
  7. ↑ A Nagycenki múzeumvasútról (német). [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)
  8. ↑ Bő kétszáz kilométernyi vasútvonalat adott fel végleg a magyar állam (magyar nyelven). iho.hu. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
  9. ↑ Félüzem az utolsó napon
  10. ↑ http://www.idokep.hu/~szvdom/allomas.php?az=wkkk[halott link]
  11. ↑ A kisvasút története. [2009. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
  12. ↑ A kisvasut.hu adatbankja
  13. ↑ Az Mk48-as mozdonyokról. [2010. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)
  14. ↑ A magyar kisvasúti mozdonyokról. [2008. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 6.)
  15. ↑ A Skanzenről[halott link]
  16. ↑ A sínautó története[halott link]
  17. ↑ A magyarországi hajtányokról. [2009. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 6.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kecskeméti_kisvasút&oldid=27463401”