„Ferenc pápa” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása
88. sor: 88. sor:
*2018. augusztus 2-i hatállyal módosította a Katolikus Egyház Katekizmusát a halálbüntetéssel kapcsolatban, és az evangéliummal összeegyeztethetetlennek tartja azt.{{forr}}
*2018. augusztus 2-i hatállyal módosította a Katolikus Egyház Katekizmusát a halálbüntetéssel kapcsolatban, és az evangéliummal összeegyeztethetetlennek tartja azt.{{forr}}
*2019 április - Christus Vivit (Krisztus él) - A 2018. október 3-28. között tartandó Ifjúsági Szinóduson létrejött dokumentum, amely témája a Hit, fiatalok, hivatástisztázás volt.<ref>{{Cite web |title="Christus vivit": Post-Synodal Exhortation to Young People and to the entire People of God (25 March 2019) {{!}} Francis |url=http://w2.vatican.va/content/francesco/en/apost_exhortations/documents/papa-francesco_esortazione-ap_20190325_christus-vivit.html |work=w2.vatican.va |accessdate=2019-05-12}}</ref>
*2019 április - Christus Vivit (Krisztus él) - A 2018. október 3-28. között tartandó Ifjúsági Szinóduson létrejött dokumentum, amely témája a Hit, fiatalok, hivatástisztázás volt.<ref>{{Cite web |title="Christus vivit": Post-Synodal Exhortation to Young People and to the entire People of God (25 March 2019) {{!}} Francis |url=http://w2.vatican.va/content/francesco/en/apost_exhortations/documents/papa-francesco_esortazione-ap_20190325_christus-vivit.html |work=w2.vatican.va |accessdate=2019-05-12}}</ref>
*2020 október 3.-án aláírt Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) című enciklikája a társadalmi testvériságről szól..


== Egészségi állapota ==
== Egészségi állapota ==

A lap 2021. január 29., 14:39-kori változata

Ferenc pápa
a katolikus egyház vezetője
Dél-Koreában (2014)
Dél-Koreában (2014)
Ferenc pápa címere
Ferenc pápa címere
Miserando atque eligendo
(Megkönyörült és kiválasztotta)
Eredeti neveJorge Mario Bergoglio
Született1936. december 17. (87 éves)
Argentína Buenos Aires
Nemzetiségeargentin
Megválasztása2013. március 13.
Beiktatása2013. március 19.
Előző pápa
Következő pápa
XVI. Benedek
hivatalban
Ferenc pápa aláírása
Ferenc pápa aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenc pápa témájú médiaállományokat.

Ferenc pápa (latinul: Franciscus, született: Jorge Mario Bergoglio; Buenos Aires, Argentína, 1936. december 17.[1] – ) olasz származású argentin teológus-pap, 2013 márciusától a katolikus egyház 266. pápája.[2] A bíborosi testület március 13-án választotta a Római egyházmegye püspökévé, pápává,[3][4] ünnepélyes székfoglaló miséjére március 19-én került sor.[5] A pápai székben XVI. Benedeket követi, aki 2013 februárjában mondott le. Ferenc az első jezsuita egyházfő,[6] az első pápa az amerikai kontinensről és egyben a déli félgömbről, valamint az első nem európai pápa III. Gergely óta.

Ferenc pápa 2018 húsvétvasárnapján a hívek között a Szent Péter téren

Pápává választásáig 1992-től 1997-ig a Buenos Aires-i főegyházmegye segédpüspöke, majd 1998-ig koadjutor érseke, onnantól érseke, 2001-től bíboros; a saját ordináriussal nem rendelkező argentínai keleti rítusú hívők ordináriusa.[1] A Time magazin 2013 végén az év emberének választotta.[7][8]

Életútja

A pápává választásig

Apja, Mario José Bergoglio 22 évesen érkezett szüleivel Olaszországból Argentínába, kezdetben az argentin vasútnál kapott állást, később pedig könyvelőként dolgozott; anyját, Regina María Sívorit már ott ismerte meg. Ferenc az elsőszülött öt gyermekük közül. Két öccse (Óscar Adrián, Alberto Horacio) és két húga (Marta Regina, María Elena) született még. Egy fiatalkori légúti betegség miatt eltávolították tüdejének egy részét, mivel akkor még – megfelelő antibiotikum híján – ez az életmentő lehetőség állt csak rendelkezésre.[9]

Buenos Airesben szerzett vegyésztechnikusi oklevelet, majd a papi szolgálat mellett döntött, belépett a Villa Devotó-i szemináriumba, és huszonkét évesen, 1958. március 11-én megkezdte a noviciátust a jezsuita rendben.[10][11] Humán tanulmányokat folytatott Chilében, majd hazatérve, 1963-ban filozófiai licenciátust szerzett a San Miguel-i Colegio Máximo San Joséban. 1964–65-ben a jezsuiták Santa Fé-i Szeplőtelen fogantatás Gimnáziumában, majd 1966-ban a Buenos Aires-i Megváltó Gimnáziumban tanított irodalmat és pszichológiát.[10][12] 1967-től 1970-ig teológiai tanulmányokat folytatott a Colegio Máximo San Joséban, és licenciátust szerzett. 1969. december 13-án szentelték pappá. 1970–71-ben a spanyolországi Alcalá de Henaresben töltötte a harmadik probációs[13] időt; örökfogadalmát 1973. április 22-én tette le.

1972–73-ban novíciusmesterként szolgált, majd 1979-ig a jezsuita rend argentin tartományfőnöke volt. Ebben az időszakban, az argentin katonai diktatúra idején, annak ellenzékét sok atrocitás érte, többek között két jezsuita pap – a magyar Jálics Ferenc és Orlando Yorio – elrablása is. Ezzel kapcsolatban többen megvádolták Bergogliót, hogy részt vett az emberrablásban, vagy legalábbis nem tett ellene eleget. 2005-ben per is indult ellene az ügy miatt; a vádakat végül ejtették, de szerepe a történtekben a mai napig vitatott.[14] Jálics Ferenc Bergoglio pápává választása után úgy nyilatkozott, hogy nem miatta hurcolták el őket, illetve abban, hogy a történtekben Bergoglio milyen szerepet játszott, nem tud állást foglalni. Jálics és Bergoglio az események után több évvel tudott találkozni egymással, hogy megbeszéljék a történteket. Ezt követően közös szentmisét mutattak be.[15][16][17][18]

1980 és 1986 között San Miguel szemináriumának rektora és egyidejűleg plébános volt. Közben néhány hónapot Németországban töltött: itt dolgozott a kiemelkedő jelentőségű, olaszból németté lett katolikus teológus-filozófusról, Romano Guardiniről írt doktori disszertációján, amelyet azonban nem tudott befejezni, mert rendje hamarabb hazahívta.[19] Ezt követően Córdobában szolgált gyóntatóként és lelkivezetőként.[1][10]

Jorge M. Bergoglio SJ bíboros érsekként, 2008-ban

1992. május 20-án kinevezték szülővárosa segédpüspökévé és Auca címzetes püspökévé; június 27-én szentelték püspökké. 1997. június 3-án Buenos Aires koadjutor érseke, 1998. február 28-án érseke lett. 2005. november 8-tól 2011. november 8-ig az Argentin Püspöki Konferencia elnöke volt.[1]

II. János Pál pápa kreálta és nevezte ki bíborossá 2001. február 21-én; római címtemploma a S. Roberto Bellarmino lett. Bíborosként több posztot is betöltött a Szentszéken: tagja volt a Papi Kongregációnak, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregációnak, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának, a Pápai Latin-Amerika Bizottságnak és a Család Pápai Tanácsának.[1]

2005-ben részt vett II. János Pál pápa temetésén, majd a sede vacante időszakában a bíborosok kollégiuma mellett régensként irányította a Szentszéket a konklávé megnyitásáig. A pápaválasztáson a kiszivárgott hírek szerint Ratzinger bíboros után ő kapta a legtöbb szavazatot:[6] egy bíboros névtelen feljegyzései alapján akkor az első választási fordulóban 10, a másodikban 35 és a harmadikban 40 szavazatot kapott, mielőtt Ratzingert pápává választották volna a negyedik körben.[20]

Pápasága

A XVI. Benedek lemondása következtében összehívott konklávé második napján, 2013. március 13-án az ötödik választási fordulóban választották meg pápának közép-európai idő szerint 19:06 órakor.[21][22] Pápaként a Ferenc nevet vette fel Assisi Szent Ferenc tiszteletére – nyilatkozata szerint azért, mert olyan egyházat szeretne, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében[23][24] – így I. János Pál pápa óta ő az első, aki eddig nem használt pápai nevet választott.[25] Amennyiben azonban I. János Pál pápa kettős nevét nem önálló pápanévnek tekintjük, hanem – szándéka szerint – mint két közvetlen elődje (XXIII. János pápa és VI. Pál pápa) nevének felvételét, akkor 913-ban Lando pápa volt Ferenc pápát megelőzően az utolsó, aki olyan néven uralkodott, amelyen előtte még senki.[26] Megválasztásának hírét Buenos Airesben meglepődve, de örömmel fogadták.[2]

Ferenc pápa a megválasztása után, 2013. március 13-án
„ Testvéreim, jó estét!

Tudjátok, hogy a konklávé kötelessége, hogy püspököt adjon Rómának. Úgy tűnik, a bíboros testvéreim a világ másik végére mentek el érte, de itt vagyunk. Köszönöm a fogadtatást. A római egyházmegyei közösségnek megvan a püspöke: köszönöm!

Először is imádkozni szeretnék emeritus püspökünkért, XVI. Benedekért. Imádkozzunk érte együtt, hogy az Úr megáldja és a Szűzanya oltalmazza. (...) Most pedig induljunk el ezen az úton: a püspök és a nép közös útján. A római egyház útja ez, azé a városé, amely a szeretetben minden egyházat vezet. A testvériség, a szeretet, a köztünk lévő bizalom útja ez. Imádkozzunk mindig egymásért, kölcsönösen. Imádkozzunk az egész világért, azért, hogy széles körű testvériség valósuljon meg.

”
– Az új pápa első szavai a hívekhez[27]

A pápai szolgálat ünnepélyes megkezdésére március 19-én került sor.[28] A szertartáson az 1054-es nagy egyházszakadás óta először vett részt a konstantinápolyi pátriárka, I. Bartolomeosz személyében.[29]

2013-ban a Time magazin Ferencet választotta az év emberévé.[8]

2014. november 25-én Ferenc pápa az Európai Unió parlamentjében, a 28 tagállam több mint 500 millió állampolgárához szólhatott.

„ Kedves európai parlamenti képviselők!
Elérkezett az óra, hogy közösen építsünk egy olyan Európát, amelynek középpontjában nem a gazdasági élet, hanem a személy, az elidegeníthetetlen értékek szakralitása áll. Európa vállalja bátran múltját, és bizalommal tekintsen a jövőbe, hogy maradéktalanul és reménnyel élhesse meg jelenét. Hagyjunk fel a megfélemlített és önmagába zárkózó Európa gondolatával, és mozdítsuk elő a főszereplő Európát, amely a tudományok, a művészetek, a zene, az emberi értékek, a hit hordozója. Olyan Európát valósítsunk meg, amely az eget szemléli, és eszményképeket követ; megvédi az embert; biztos és szilárd talajon halad, értékes viszonyítási pontot jelentve az egész emberiségnek. 		”
– Ferenc pápa beszéde az Európai Parlamentben (részlet)[30]

2016. május 6-án a legjelentősebb európai kitüntetésnek számító Károly-díjat vehette át az aacheni polgármestertől.[31]

Címere, jelmondata

Ferenc pápa címerét március 18-án tették közzé a Vatikán honlapján.[32] A címerpajzs hasonló a korábbi bíborosi címeréhez: kék alapon felül a jezsuita rend szimbóluma látható (sugárzó napkorongon 'IHS' Jézus-monogram,[33] fölötte kereszt, alatta Jézus keresztrefeszítésére utaló három szeg), a pajzs alját bal oldalon Szűz Máriát, az Egyház édesanyját jelképező sárga (arany) nyolcágú csillag, jobb oldalon pedig Szent Józsefet, az Egyház patrónusát szimbolizáló nárdusvirág díszíti.[34] A pajzs hátterében Szent Péter kulcsai keresztezik egymást, fölötte egy püspöki süveg látható három vízszintes és egy függőleges arany csíkkal, melyek az egyházfő hatalmára utalnak. A püspöki süveg az előző pápa, XVI. Benedek címeréből származik, míg a kulcsok Szent II. János Pál pápáéval egyeznek meg.

A címer alatt olvasható jelmondata is ugyanaz, mint bíboros korában. A latin nyelvű Miserando atque eligendo idézet Szent Béda bencés szerzetes egyik szentbeszédéből való, melyben Máté evangélista meghívását magyarázza: „Vidit ergo Iesus publicanum et quia miserando atque eligendo vidit, ait illi Sequere me” magyarul: „Jézus meglátott tehát egy vámszedőt, és mivel könyörületre méltónak és ezért kiválasztandónak látta, így szólt hozzá: kövess engem!” (Mt 9,9). Ez a homília a pápa életére nagy hatással volt: 1953-ban Szent Máté ünnepén, tizenhét éves korában érintette meg Isten kegyelme, amely meghívta a vallásos életre és elindította Loyolai Szent Ignác nyomában.[35]

Nézetei, személyisége

Erkölcsi kérdésekben mérsékelten konzervatív álláspontot képvisel: elutasítja például a terhességmegszakítást, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát, a halálbüntetést és az eutanáziát.[2][6] (Papi szolgálatától eltiltotta és az egyházból kiközösítette például azt az ausztrál papot, aki az egyház tanításaival ellentétes nézeteket hirdetett (pl. a nőknek is lehessen egyházi méltóságuk, illetve a melegek is házasodhassanak).[36]) Ugyanakkor azt is kifejezte, hogy minden homoszexuális ember iránt szeretettel és tisztelettel kell viseltetni. Fellép a társadalmi igazságtalanságok ellen, kiáll a szegények és az elesettek mellett.[6] Bíborosként gyakran hangsúlyozta a társadalmi befogadás fontosságát, közvetetten kritizálva a kormányokat, amelyek nem szentelnek elég figyelmet a társadalom peremén élőkre.[2] Közel áll a Comunione e Liberazione katolikus lelkiségi mozgalomhoz, a felszabadítási teológiától viszont távolságot tart. Gesztusai, beszédei a Katakomba-paktum szellemiségét tükrözik.

A menekültválság kezdete óta többször kiállt a hazájukat elhagyni kényszerültek mellett, felszólított a befogadásukra, ugyanakkor elítéli a terrorizmus minden módját, és figyelmeztet arra, hogy ki kell szűrni azokat a terroristákat, akik a menekültek közé keveredve akarnak Európába jönni. 2016-ban Ferenc pápa húsvét alkalmával megmosta a menekültek lábát is.[37][38] Felemelte a szavát a fegyvergyártók, valamint azon hatalmak ellen is, amelyek anyagi érdekek miatt robbantanak ki háborúkat. Ezek áldozataiként tekint a menekültekre, ezért 2016-ban Leszbosz szigetéről 12 szír menekültet befogadott a Vatikánba.[39][40]

Intelligenciája, szerénysége és lelkipásztori munkája révén tisztelet övezi, az egyház körüli botrányokban érintetlen.[6] Elemzők szerint alkalmas lehet a vatikáni bürokrácia megreformálására.[28]

Egyszerű életmódot folytat. Érsekként sem tartott autót, ehelyett tömegközlekedéssel járt; ha Rómába kellett utaznia, turistaosztályon repült.[2][6] Szerény lakásban lakott az érsekség épületében; elődje bíborosi öltözetét használta, de szívesebben járt egyszerű fekete öltözetben.[2] Ez a szerénysége a pápává választása után is megmutatkozott.[28] Híveivel igen közvetlen, nyitott a spontán emberi kapcsolatokra, ezzel közelebb kerülve az emberekhez, ugyanakkor megnehezítve testőrsége munkáját.[41] Kedveli az operát és az irodalmat, érdekli a labdarúgás és jól úszik.[2][6] A spanyolon kívül olaszul, latinul, franciául, németül és angolul beszél.[42]

Tanítása

  • Lumen fidei (A hit fénye) kezdetű enciklika, amelyet még XVI. Benedek emeritus pápa kezdte el írni, ő fejezte be; ezáltal ez az első enciklika, amelyen két pápa is dolgozott. (2013)[43]
  • Az Evangelii Gaudium (Az Evangélium öröme)[44] kezdetű apostoli buzdítását 2013. november 26-án mutatták be a Vatikánban. Ebben a körlevelében az egyházfő „az egyház következő évekre szóló útját” foglalta össze.[45]
  • 2015. április 11-én, az isteni irgalmasság vasárnapja előestéjén tette közzé Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű pápai bulláját, amelyben kihirdette az irgalmasság rendkívüli szentéve megtartását.[46]
  • Laudato si' („Áldott légy”) – Ferenc pápa által írt második enciklika (2015).[47]
  • Az Amoris laetitia(wd) (A szeretet öröme)[48] kezdetű apostoli buzdítást 2016. április 8-án mutatták be. A dokumentum a családdal foglalkozó 2014 októberében tartott rendkívüli és a 2015 októberében tartott rendes püspöki szinódus eredményén alapszik. A pápai tanítás a családi ideál szépségéről szól, de együtt érez azokkal is, akik ezt az eszményt nem tudják megvalósítani.[49][50][51]
  • 2018. augusztus 2-i hatállyal módosította a Katolikus Egyház Katekizmusát a halálbüntetéssel kapcsolatban, és az evangéliummal összeegyeztethetetlennek tartja azt.[forrás?]
  • 2019 április - Christus Vivit (Krisztus él) - A 2018. október 3-28. között tartandó Ifjúsági Szinóduson létrejött dokumentum, amely témája a Hit, fiatalok, hivatástisztázás volt.[52]
  • 2020 október 3.-án aláírt Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) című enciklikája a társadalmi testvériságről szól..

Egészségi állapota

Dél-koreai pontifikációs útjáról hazatérve, 2014 augusztusában nyilatkozott először egészségi állapotáról. Arról beszélt az újságíróknak, hogy foglalkoztatja az elmúlás gondolata, így fogalmazott: „Próbálok nem elfelejtkezni a bűneimről, hibáimról, nem beleesni a büszkeség bűnébe. Mert tudom, hogy már csak rövid ideig tart. Még két-három év, és távozom az Úr házába”. Vatikáni források szerint a pápa „idegi problémákkal” és neurózissal küzd, az utóbbi tünete, hogy 1975 óta nem töltötte szülőhazáján kívül a szabadságát. A pápa szerint „XVI. Benedek pápa kinyitott egy ajtót”, ami alatt azt értette, hogy nem veti el a lemondás gondolatát, ha egészségi állapota azt kívánja.[53]

2014. augusztus 19-én közölte a világsajtó, hogy a pápa közeli családtagjai közül hárman meghaltak hazájukban autóbalesetben, s ez őt igen lesújtotta.[54]

2020. december 31-én közölte a Vatikán, hogy Ferenc pápa isiász fájdalmai miatt nem tartja meg a szilveszteri hálaadást és az újévi szentmisét.[55]

Művei

  • Meditaciones para religiosos (1982)
  • Reflexiones sobre la vida apostólica (1986)
  • Reflexiones de esperanza (1992)[10]
  • Diálogos entre Juan Pablo II y Fidel Castro (1998)
  • Hambre y sed de justicia. Desafíos del Evangelio para nuestra patria (2001)
  • Educar exigencia y pasión. Desafíos para educadores cristianos (2003)
  • Ponerse la patria al hombro (2004)
  • Corrupción y pecado. Algunas reflexiones en torno al tema de la corrupción (2005)
  • La nación por construir. Utopía, pensamiento y compromiso (2005)
  • Sobre la acusación de sí mismo (2006)
  • El verdadero poder es el servicio (2007)
  • Las deudas sociales de nuestro tiempo (2009)
  • Educar, elegir la vida. Propuestas para tiempos difíciles (2010)
  • Reflexiones sobre solidaridad y desarrollo (2010)
  • Abraham Skorka Buenos Aires-i rabbival: Sobre el cielo y la tierra (2010), olasz fordításban: Il cielo e la terra (2013)
  • Mente abierta, corazón creyente (2012)
  • Rehabilitación de la política y compromiso cristiano
  • Wake Up! (Ébredj!) (könnyűzenei album, 2015)[56]

Könyvek magyar nyelven

  • Ferenc pápa (Jorge Mario Bergoglio): Nyitott ész, hívő szív. Új Ember, Budapest, 2013
  • Jó napot! Ferenc pápa vagyok. Jezsuita Könyvek, Budapest, 2013
  • Nello Scavo: Bergoglio listája. Ferenc pápa az argentin diktatúra ellen. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014
  • Karikó Éva: Kegyelem és bűn szőttese – Ferenc pápa az élet kérdéseiről. Helikon Kiadó, Budapest, 2015
  • Karikó Éva: A szívtől a kézig - Ferenc pápa az emberi kapcsolatokról. Helikon Kiadó, Budapest, 2016

Pápai megnyilatkozások

  • Lumen fidei. Ferenc pápa A hit világossága kezdetű enciklikája. Szent István Társulat, Budapest, 2013
  • Evangelii Gaudium. Ferenc pápa Az evangélium öröme kezdetű apostoli buzdítása. Szent István Társulat, Budapest, 2014
  • Laudato Si'. Ferenc pápa Áldott légy kezdetű enciklikája. Szent István Társulat, Budapest, 2015

Interjúk, beszélgetések

  • Francesca Ambrogetti–Sergio Rubin: Ferenc pápa – Beszélgetések Jorge Bergoglióval. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2013
  • Jó napot! Ferenc pápa vagyok. [interjúkötet] Jezsuita Könyvek, Budapest, 2013
  • Andrea Tornielli: Isten neve Irgalmasság Helikon kiadó, Budapest, 2016

Életrajzi kötetek magyarul

  • Simon Biallonows: Ferenc, az új pápa. Jel, Budapest, 2013
  • Matthew Bunson: Ferenc pápa küldetése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013
  • Andrea Tornielli: Ferenc pápa élete, eszméi, szavai. Szent István Társulat, Budapest, 2013
  • Andreas Englisch: A Vatikán harcosa. Lazi Könyvkiadó, Budapest, 2016

Játékfilm

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e Bergoglio Card. Jorge Mario, S.I. (angol nyelven). College of Cardinals – Biographical notes. Vatikán, 2011. november 9. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  2. ↑ a b c d e f g Argentina's Bergoglio elected Pope – Profile (angol nyelven). BBC News, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  3. ↑ Franciscus (angol nyelven). Vatikán, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  4. ↑ New pope elected. BBC. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  5. ↑ Thousands pack St. Peter's Square for Pope Francis' inauguration, 2013. március 19.
  6. ↑ a b c d e f g I. Ferenc a tiszta emberek pápája (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2013. március 13. [2013. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  7. ↑ TIME's 2013 Person of the Year: Pope Francis (angol nyelven). Time Online, 2013. december 11.
  8. ↑ a b Ferenc pápa lett az Év embere (magyar nyelven). Népszabadság online, 2013. december 11. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  9. ↑ Pope Francis I: Cardinal Jorge Mario Bergoglio named new Pope. CBS New York, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  10. ↑ a b c d Bergoglio Card. Jorge Mario, S.I. (angol nyelven). Il Collegio Cardinalizio – Cenni biografici. Vatikán, 2011. november 9. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  11. ↑ Rocca, Francis X: Cardinal Jorge Bergoglio: a profile (angol nyelven). Catholic Herald, 2013. március 13. [2013. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  12. ↑ „Pope Francis I: Cardinal Jorge Mario Bergoglio named new Pope”, Baltimore News Journal , 2013. március 13.. [2013. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. március 13.) (angol nyelvű) 
  13. ↑ Probáció: a hosszú, általában 10–12 évig tartó jezsuita képzés utolsó szakasza
  14. ↑ „A Conservative With a Common Touch” (angol nyelvű) 
  15. ↑ Erklärung von Pater Franz Jalics SJ (német nyelven). Jesuiten (a jezsuita rend német honlapja), 2013. március 15. [2014. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  16. ↑ Nyilatkozat. Mandiner, 2013. március 16. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  17. ↑ Magyar jezsuita tisztázza Ferenc pápa kérdéses szerepét. Origo, 2013. március 20. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  18. ↑ Jálics Ferenc: Nem Bergoglio jelentett fel. Magyar Kurír, 2013. március 21. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  19. ↑ Bergoglio studierte einst in Frankfurt am Main. Die Welt, 2013.03.14
  20. ↑ „Il diario segreto dell'ultimo conclave”, Vatican Insider , 2011. július 27. (Hozzáférés: 2013. március 13.) 
  21. ↑ Habemus papam (angol nyelven). news.va. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  22. ↑ Felszállt a fehér füst Rómában, van pápánk (magyar nyelven). mno.hu, 2013. március 13. [2013. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 22.)
  23. ↑ Cardinals elect new pope (angol nyelven). CNN, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  24. ↑ Ferenc pápa fogadta média munkatársait (magyar nyelven). Vatikáni Rádió/Magyar Kurír, 2013. március 16. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
  25. ↑ Pope Francis (angol nyelven). Telegraph. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  26. ↑ Papstname lautet Franziskus (német nyelven). kath.net. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  27. ↑ Az új pápa első szavai a hívekhez (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  28. ↑ a b c Pope Francis warns Church could become 'compassionate NGO' (angol nyelven). BBC News, 2013. március 14. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  29. ↑ Megkezdte szolgálatát Róma új püspöke, Ferenc pápa - videóval (magyar nyelven). delmagyar.hu, 2013. március 19. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  30. ↑ Ferenc pápa beszéde az Európai Parlamentben, magyarkurir.hu
  31. ↑ Ferenc pápa a Károly-díj átvételekor: A régi gyökerekből új humanizmust! (magyar nyelven). magyarkurir.hu, 2016. május 6. (Hozzáférés: 2016. május 10.)
  32. ↑ The Coat of Arms of Pope Francis (angol nyelven). Vatikán. (Hozzáférés: 2013. november 28.)
  33. ↑ Magyar katolikus lexikon > I > IHS (magyar nyelven). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
  34. ↑ Ferenc pápa címere és mottója (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2013. március 19. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
  35. ↑ Veronica Scarisbrick: Pope Francis : "Miserando atque eligendo"... (angol nyelven). Vatikáni Rádió, 2013. március 18. [2013. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  36. ↑ Pope Francis excommunicates Australian priest (angol nyelven). [2014. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  37. ↑ https://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160327_sayfo_omar_miert_mossa_ferenc_papa_afrikai_migransok_labat_husvet_alkalmabol
  38. ↑ https://hvg.hu/vilag/20160325_Menekultek_labat_mosta_es_csokolta_meg_Ferenc_papa__video
  39. ↑ http://24.hu/kulfold/2016/07/28/ferenc-papa-az-irgalmas-sziv-befogadja-a-menekulteket/
  40. ↑ http://mno.hu/kulfold/sziriai-menekultekkel-ebedelt-ferenc-papa-1356340
  41. ↑ MTI: Ferenc pápa kiborítja a testőreit (magyar nyelven). Origo, 2013. március 20. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
  42. ↑ Briefing di padre Lombardi (olasz nyelven). news.va. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  43. ↑ Megjelent Ferenc pápa első enciklikája (magyar nyelven). hirado.hu, 2013. július 5. [2014. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  44. ↑ Ferenc pápa Az evangélium öröme kezdetű apostoli buzdítása (magyar nyelven), 2013. november 24. (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)
  45. ↑ Vatikáni Rádió/Magyar Kurír: Bemutatták Ferenc pápa Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdítását. Magyar Kurír, 2013. november 26. (Hozzáférés: 2013. november 28.)
  46. ↑ Az irgalmasság szentévét meghirdető pápai bulla: „Az irgalmasság arca” Archiválva 2015. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben - Magyar Kurír
  47. ↑ http://mno.hu/kulfold/elkeszult-ferenc-papa-masodik-enciklikaja-1290162
  48. ↑ POST-SYNODAL APOSTOLIC EXHORTATION AMORIS LAETITIA OF THE HOLY FATHER FRANCIS (Ferenc pápa A szeretet öröme kezdetű szinódus utáni apostoli buzdítása) (angol nyelven), 2016. március 19. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  49. ↑ Bemutatták Ferenc pápa „Amoris laetitia” kezdetű apostoli buzdítását. Magyar Kurír, 2016. április 8. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  50. ↑ Budapesten is bemutatták Ferenc pápa családi szeretetről szóló apostoli buzdítását. Magyar Kurír, 2016. április 8. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  51. ↑ Az Amoris Laetitia legjobb és legrosszabb részeinek exkluzív magyar fordítása, karizmatikus.hu
  52. ↑ "Christus vivit": Post-Synodal Exhortation to Young People and to the entire People of God (25 March 2019) | Francis. w2.vatican.va. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
  53. ↑ A pápa először beszélt egészségi állapotáról és az elmúlásról. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)
  54. ↑ Autóbalesetben meghaltak Ferenc pápa hozzátartozói. Origo, 2014. augusztus 19. (Hozzáférés: 2014. október 12.)
  55. ↑ https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2020-12/papa-szertartas-mise-isiasz-lemondas-urangyala.html
  56. ↑ „Progrock lemezt ad ki Ferenc pápa”, index.hu, 2015. szeptember 25. (Hozzáférés: 2016. március 18.) 

Források

További információk

  • S. Rubin/F. Ambrogetti: Ferenc pápa. Beszélgetések Jorge Bergoglióval. Ulpius-ház Könyvkiadó, 2013 ISBN 978-963-254-848-7


Előző pápa:
XVI. Benedek
Római pápa
2013 – napjainkig		Vatikán címere
 Következő pápa:
hivatalban
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ferenc_pápa&oldid=23496829”