Sede vacante

A Szentszék címere sede vacante idején: a pápai jelvények közül Szent Péter kulcsai megmaradnak, a pápai tiara helyén azonban umbraculum látható

Nem tévesztendő össze a szedevakantizmussal, amely egyes tradicionalista katolikus csoportok vitatott teológiai álláspontja a modern pápaság érvényességéről.

A sede vacante (latinul: „a szék üres lévén”) a katolikus egyház egyházjogában azt az átmeneti állapotot jelenti, amikor egy püspöki szék – például egy egyházmegye, főképpen a Római egyházmegye püspöki széke – nincs betöltve. A kifejezés nem azt jelenti, hogy az adott egyház „vezető nélkül marad”, hanem azt, hogy az illető püspöki hivatalnak átmenetileg nincs személyes betöltője.

A szó szerinti „szék” itt nem egyszerű bútordarabot jelent, hanem a püspök tanítói és kormányzati hivatalának jelképes helyét, a katedrát. Egy egyházmegye akkor kerül sede vacante állapotba, ha nincs hivatalban lévő megyéspüspöke, például mert meghalt, lemondását elfogadták, másik egyházmegyébe helyezték át, vagy hivatalvesztését közölték vele.

A kifejezést a köznyelvben leggyakrabban a pápa halála vagy lemondása utáni átmeneti időszakra használják. Ilyenkor a Római egyházmegye püspöki széke, és vele együtt az Apostoli Szentszék is betöltetlen. A pápai sede vacante nem azt jelenti, hogy a katolikus egyház vagy a Szentszék jogi folytonossága megszűnne, hanem azt, hogy Róma püspökének és az egyetemes egyház legfőbb pásztorának személyes hivatala átmenetileg nincs betöltve. A pápai hatalom nem száll át a Bíborosi Kollégiumra; a bíborosok testülete csak a rendes, halaszthatatlan ügyeket intézheti, és előkészíti az új pápa megválasztását.

Elnevezése és jelentése

A latin sede vacante kifejezés a sedes („szék”, „székhely”, „püspöki szék”) és a vacare („üresnek lenni”, „betöltetlennek lenni”) szóból ered. Nyelvtanilag ablativus absolutus: szó szerint „a szék üres lévén”. A katolikus szóhasználatban a sedes gyakran nemcsak egy konkrét püspöki széket, hanem az ahhoz tartozó hivatalt, joghatóságot és egyházi központot is jelenti. Ezért beszélnek például a római püspöki székről, az Apostoli Szentszékről vagy egy egyházmegye püspöki székéről.

A sede vacante rendes, jogilag szabályozott átmeneti állapot. Ettől különbözik a sede impedita, vagyis az akadályoztatott szék esete. Utóbbi esetben a püspöki szék nem üres, de a hivatalban lévő püspök például fogság, száműzetés, kényszerű távollét vagy más súlyos akadály miatt nem tudja ellátni hivatalát, és nem tud érintkezni egyházmegyéjével.

Egyházmegyei sede vacante

A latin egyház hatályos kánonjoga szerint egy püspöki szék több okból üresedhet meg: a megyéspüspök halálával, lemondásának a Szentszék általi elfogadásával, áthelyezésével vagy hivatalvesztésének közlésével. A széküresedés után az egyházmegye kormányzása ideiglenes rend szerint történik. A cél az, hogy az egyházmegye mindennapi élete, a szentségek kiszolgáltatása, az igazgatási ügyek és a lelkipásztori munka ne szakadjon meg, de az ideiglenes vezetés ne hozzon olyan döntéseket, amelyek már az új püspök jogkörébe tartoznának.

A széküresedés beálltával az általános helynökök és püspöki helynökök megbízatása rendesen megszűnik, kivéve azokat az eseteket, amelyeket a jog külön rendez. Ezért válik fontossá a tanácsosok testülete, valamint az ideiglenes egyházmegyei vezető személye. A gyakorlatban az egyházmegye hivatali apparátusa, gazdasági felelősei és lelkipásztori intézményei tovább működnek, de a hosszabb távú döntésekben a kánonjogi korlátokat kell követniük.

Az egyházmegye vezetése a széküresedés kezdetén rendszerint a segédpüspökre, több segédpüspök esetén a kinevezésben rangidős segédpüspökre, segédpüspök hiányában pedig a tanácsosok testületére hárul mindaddig, amíg meg nem választják az egyházmegyei kormányzót. A tanácsosok testületének a széküresedésről szóló biztos értesüléstől számított nyolc napon belül kell egyházmegyei kormányzót választania.

Az egyházmegyei kormányzó ideiglenesen sok tekintetben a megyéspüspökhöz hasonló hatalommal rendelkezik, de a kánonjog korlátozza. A klasszikus egyházjogi alapelv szerint sede vacante nihil innovetur, vagyis széküresedés idején nem szabad újítani. Ez azt jelenti, hogy az ideiglenes vezetés nem alakíthatja át az egyházmegye hosszú távú irányítását, nem hozhat az új püspök mozgásterét indokolatlanul korlátozó döntéseket, és köteles megőrizni az egyházmegye javait, jogait és iratait. Az egyházmegyei sede vacante akkor ér véget, amikor az új püspök kánonilag birtokba veszi egyházmegyéjét.

A pápai sede vacante

A pápai sede vacante a katolikus egyház egészét érintő sajátos eset, mivel a pápa egyszerre Róma püspöke és az egyetemes egyház legfőbb pásztora. A pápai szék két módon üresedhet meg: a pápa halálával vagy érvényes lemondásával. A hatályos kánonjog szerint a római pápa lemondása akkor érvényes, ha szabadon történik és megfelelően kinyilvánítják; nem szükséges, hogy bárki elfogadja.

A pápai sede vacante rendjét elsősorban II. János Pál pápa 1996-os Universi Dominici gregis kezdetű apostoli konstitúciója szabályozza, amelyet XVI. Benedek pápa 2007-ben és 2013-ban több ponton módosított. A dokumentum részletesen szabályozza a pápa halálának hivatalos megállapítását, a temetéssel kapcsolatos intézkedéseket, a bíborosok általános gyűléseit, a konklávé előkészítését és az új pápa megválasztását.

A pápa halála esetén

A pápa halálakor a bíboros kamarásnak, latin nevén a camerlengonak kell hivatalosan megállapítania a halált, a pápai liturgikus szertartások mesterének és az Apostoli Kamara tisztségviselőinek jelenlétében. A camerlengo lepecsételteti a pápa dolgozószobáját és lakosztályát, értesíti Róma bíboros helynökét, a vatikáni bazilika főpapját és a Bíborosi Kollégium illetékes tagjait, továbbá gondoskodik az Apostoli Szentszék javainak és ideiglenes jogainak megőrzéséről.

A pápai temetés és a hozzá kapcsolódó szertartások külön liturgikus könyvek szerint zajlanak. Ferenc pápa 2024-ben jóváhagyta a római pápa temetési szertartásrendjének új kiadását, amely egyszerűsítette a korábbi temetési rítus több elemét. A temetés utáni kilencnapos gyászidőszakot hagyományosan novemdiales néven említik.

Lemondás esetén

Pápai lemondáskor a sede vacante nem a halál pillanatában, hanem a lemondásban megjelölt időpontban kezdődik. A modern korban erre ismert példa XVI. Benedek pápa 2013-as lemondása: a széküresedés 2013. február 28-án, római idő szerint 20 órakor kezdődött. A kánonjog alapján a pápa lemondását nem kell sem a bíborosoknak, sem más egyházi testületnek elfogadnia, mivel a pápának nincs földi egyházi felettese.

Kormányzás a pápai széküresedés alatt

A pápai sede vacante idején nincs olyan személy, aki a teljes pápai hatalmat gyakorolná. A bíborosok nem „helyettes pápák”: csak korlátozott, főként ügyvivő és előkészítő feladataik vannak.

Ezért a katolikus egyház legfőbb kormányzati hatalma széküresedés idején nincs olyan módon jelen, ahogyan a pápa életében vagy hivatalviselése alatt. A Bíborosi Kollégium nem válik „kollektív pápává”, és nem gyakorolhatja a római pápa sajátos joghatóságát. Az Universi Dominici gregis kifejezetten kimondja, hogy a bíborosok testületének nincs hatalma azokban az ügyekben, amelyek a pápa életében vagy hivatalának gyakorlásában a római pápára tartoznak; az ilyen ügyeket az új pápának kell fenntartani.

A Bíborosi Kollégium feladata három fő területre korlátozódik:

• a halaszthatatlan és rendes ügyek intézése;
• az Apostoli Szentszék jogainak és javainak megőrzése;
• az új pápa megválasztásának előkészítése.

A bíborosok a széküresedés alatt általános és különös kongregációkban üléseznek. Az általános kongregációkon a Rómában jelen lévő bíborosok vesznek részt, beleértve azokat is, akik életkoruk miatt már nem választó bíborosok. A különös kongregációt a camerlengo és három, sorsolással kijelölt bíboros alkotja; utóbbiak rövid időközönként váltják egymást.

A Római Kúria működése szintén korlátozott. Ferenc pápa Praedicate Evangelium apostoli konstitúciója szerint az Apostoli Szentszék megüresedésekor a kúriai intézmények vezetői és tagjai hivatalukat elveszítik, de vannak kivételek: a főpenitenciárius tovább intézi a hatáskörébe tartozó rendes ügyeket, a pápai alamizsnás tovább gyakorolja a karitatív szolgálatot, a titkárok pedig a kúriai intézmények rendes ügymenetét viszik tovább az új pápa megerősítéséig. A pápai követek hivatala nem szűnik meg pusztán a széküresedés miatt.

A Vatikánvárosi Állam fölötti polgári főhatalom a sede vacante idején a Bíborosi Kollégiumra tartozik, de csak szigorúan korlátozott módon. A bíborosok szükség esetén hozhatnak sürgős intézkedéseket, de ezek csak a széküresedés idejére szólnak, és tartós érvényükhöz az új pápa megerősítése szükséges.

A konklávé előkészítése és az új pápa megválasztása

A pápaválasztás joga a bíborosokat illeti. A hatályos szabályok szerint azok a bíborosok választhatnak, akik a széküresedés kezdete előtti napon még nem töltötték be a nyolcvanadik életévüket. A jogszabály hagyományosan 120 főben határozza meg a választó bíborosok keretszámát, de a gyakorlatban a Bíborosi Kollégium összetétele miatt előfordulhat, hogy a választásra jogosultak száma ennél magasabb. A 2025-ös konklávén 133 választó bíboros vett részt.

A konklávé a széküresedés kezdetétől számított tizenöt teljes nap elteltével kezdődhet, hogy a távol lévő bíborosok Rómába érhessenek. XVI. Benedek pápa 2013-as módosítása lehetővé tette, hogy a Bíborosi Kollégium korábban kezdje meg a konklávét, ha valamennyi választó bíboros jelen van, illetve súlyos okból néhány nappal elhalassza; húsz nap elteltével azonban a jelen lévő választó bíborosoknak meg kell kezdeniük a választást.

A pápaválasztás titkos szavazással történik. A megválasztáshoz a jelen lévő választó bíborosok kétharmados többsége szükséges. XVI. Benedek 2007-es módosítása visszaállította azt a normát, hogy a kétharmados többség követelménye a későbbi szavazási fordulókban sem váltható fel egyszerű többséggel.

Az új pápa akkor lesz teljes jogú pápa, amikor a kánonilag érvényes választást elfogadja. Ha a megválasztott személy már püspök, elfogadásának pillanatában Róma püspöke, valódi pápa és a püspöki kollégium feje lesz. Ha nem püspök, azonnal püspökké kell szentelni, és a teljes pápai hatalom gyakorlása ehhez kapcsolódik. A konklávé az elfogadással véget ér, hacsak az új pápa másként nem rendelkezik.

Külső jelei és jelképei

A pápai sede vacante idejének több látható jelképe van. A legismertebb a Szentszék széküresedési címere: Szent Péter keresztbe tett kulcsai megmaradnak, de a pápai tiara helyét az umbraculum vagy ombrellino, a vörös-arany sávozású baldachinszerű ernyő veszi át. A jelkép arra utal, hogy a pápai hivatal nincs betöltve, az Apostoli Szentszék ideiglenes javait és jogait pedig a camerlengo őrzi.

A camerlengo saját címerében is használhatja a széküresedési jelképeket a sede vacante idején. A pápai halászgyűrűt és a pápai pecsétet a bíborosok általános kongregációinak egyikén használhatatlanná teszik, hogy az előző pápa nevében többé ne lehessen hivatalos iratot kibocsátani.

A széküresedési jelkép megjelenhet hivatalos vatikáni kiadványokon, bélyegeken, érméken, alkalmi zászlókon és más grafikai anyagokon is. Ez nem azt jelenti, hogy a Vatikánvárosi Állam rendes állami jelképei megszűnnének, hanem azt, hogy a pápai hivatal betöltetlenségét az adott időszak hivatalos vizuális kommunikációja is jelzi.

A Vatikán postai és numizmatikai gyakorlata szintén jelzi a széküresedést. A Vatikáni Posta ilyenkor külön sede vacante bélyegeket bocsáthat ki, amelyek rendszerint csak az új pápa megválasztásáig érvényesek postai felhasználásra, később pedig gyűjtői értékük marad meg. A Vatikán korábban sede vacante érmesorozatokat, illetve emlékérméket is kibocsátott.

Sede vacante és zsinat

Az Universi Dominici gregis külön rendelkezik arról az esetről is, ha az Apostoli Szentszék egy egyetemes zsinat vagy püspöki szinódus idején üresedne meg. Ilyenkor az új pápa megválasztása kizárólag a választó bíborosokra tartozik, nem a zsinatra vagy a szinódusra. A zsinat vagy szinódus a széküresedés biztos hírének vételekor jogilag felfüggesztődik, és csak az új pápa döntése alapján folytatható.

Ez a szabály azt fejezi ki, hogy a pápaválasztás a katolikus egyház rendjében nem általános egyházi gyűlés, hanem a Bíborosi Kollégium sajátos feladata. A zsinatnak nincs hatalma arra, hogy megváltoztassa a pápaválasztás szabályait vagy maga válasszon pápát.

Történeti háttér

A pápai szék megüresedése és az új pápa megválasztása az egyháztörténelem során sokféle körülmény között zajlott. A korai századokban és a középkorban a választás rendje többször változott, és a római klérus, a nép, a világi hatalmak, majd a bíborosok szerepe eltérő súllyal jelent meg. A mai értelemben vett konklávé hosszú fejlődés eredménye.

A leghíresebb hosszú pápaválasztás IV. Kelemen halála után kezdődött 1268-ban, és 1271-ben ért véget X. Gergely megválasztásával. A választás Viterbóban zajlott, és több mint két évig elhúzódott. A helyi hatóságok végül elkülönítették a bíborosokat, korlátozták ellátásukat, és a hagyomány szerint a palota tetejét is részben megbontották, hogy a választást sürgessék. X. Gergely később, az 1274-es II. lyoni zsinaton az Ubi periculum rendelkezéssel szabályozta a bíborosok elkülönített pápaválasztását, ami a konklávé intézményének egyik alapja lett.

A pápaság történetében a széküresedés ideje általában rövid volt, de politikai megosztottság, háború, járvány, bíborosi ellentétek vagy egyházszakadási helyzet miatt időnként hónapokig vagy évekig is elhúzódott. A nyugati egyházszakadás idején különösen bonyolulttá vált a kérdés, mert több, egymással versengő pápai igény is fennállt; XII. Gergely 1415-ös lemondása és V. Márton 1417-es megválasztása a konstanzi zsinat összefüggésében zárta le a válságot.

Hosszabb pápai széküresedések

A következő táblázat néhány kiemelkedően hosszú, egy évnél tovább tartó pápai széküresedést vagy elhúzódó pápaválasztási időszakot sorol fel. A középkori dátumok megadásánál az egyes történeti források olykor eltérően kezelik a választás, az elfogadás, a püspökké szentelés, a trónra lépés és a koronázás időpontját. Emiatt a táblázat dátumai a szokásosan közölt választási vagy uralkodási kezdő dátumokhoz igazodnak, nem minden esetben a koronázás napjához.

Előző pápa	Következő pápa	Kezdete	Vége	Hozzávetőleges időtartama	Megjegyzés
IV. Celesztin	IV. Ince	1241. november 10.	1243. június 25.	1 év 7 hónap	A választást politikai megosztottság és a pápaság–császárság konfliktusa nehezítette.
IV. Kelemen	X. Gergely	1268. november 29.	1271. szeptember 1.	2 év 9 hónap	A viterbói választás a leghosszabb pápaválasztások közé tartozik, és hozzájárult a konklávé szabályozásához.
IV. Miklós	V. Celesztin	1292. április 4.	1294. július 5.	2 év 3 hónap	A bíborosok hosszas megosztottsága után egy remete, Pietro del Morrone lett pápa V. Celesztin néven.
V. Kelemen	XXII. János	1314. április 20.	1316. augusztus 7.	2 év 3 hónap	Az avignoni korszak elején elhúzódó francia és itáliai bíborosi érdekellentétek kísérték.
XII. Gergely	V. Márton	1415. július 4.	1417. november 11.	2 év 4 hónap	A nyugati egyházszakadás rendezésének része volt; a helyzet nem egyszerű, rendes pápai interregnum volt.

Újkori példák

A modern korban a pápai sede vacante általában rövid ideig tartott. II. János Pál pápa halála után 2005-ben a széküresedés április 2-án kezdődött, és április 19-én ért véget XVI. Benedek megválasztásával. XVI. Benedek lemondása után 2013-ban február 28-tól március 13-ig tartott a pápai széküresedés. A legutóbbi pápai sede vacante Ferenc pápa 2025. április 21-i halálával kezdődött, a konklávé 2025. május 7-én nyílt meg, és május 8-án ért véget Robert Francis Prevost bíboros megválasztásával, aki a XIV. Leó nevet vette fel.

Kapcsolata a szedevakantizmussal

Fontos megkülönböztetni a rendes, rövid ideig tartó sede vacante állapotot attól a szedevakantizmustól, amely szerint a római pápa széke már évtizedek óta jogilag és teológiailag betöltetlen a II. vatikáni zsinat utáni pápák tanítása miatt. A hagyományos sede vacante mindig átmeneti és jogilag szabályozott időszak.

A szedevakantizmus ezzel szemben teológiai és egyházpolitikai álláspont, amely szerint a római püspöki szék nem csupán egy pápa halála vagy lemondása és utódja megválasztása közötti rövid időre, hanem rendkívüli és elhúzódó módon lenne betöltetlen. A két fogalom ezért nem azonos: a sede vacante jogilag szabályozott átmeneti állapot, a szedevakantizmus pedig vitatott értelmezés a modern pápaság és a II. vatikáni zsinat utáni egyházi helyzet megítéléséről.

Források

• "Amikor nincs pápa – mit kell tudni a sede vacantéről?". Magyar Kurír. 2013. február 28. Hozzáférés: 2013. március 5.
• "A bíborosi kollégium feladatai az Apostoli Szék megüresedésekor". Magyar Kurír. 2013. március 3. Hozzáférés: 2013. március 5.
• II. János Pál pápa (1996. február 22.). "Universi Dominici gregis" (angol nyelven). The Holy See. Hozzáférés: 2026. május 22.
• XVI. Benedek pápa (2013. február 22.). "Normas nonnullas" (angol nyelven). The Holy See. Hozzáférés: 2026. május 22.
• "Code of Canon Law: The impeded see and the vacant see" (angol nyelven). The Holy See. Hozzáférés: 2026. május 22.

Kapcsolódó szócikkek

• Konklávé
• Pápaválasztás
• Bíborosi Kollégium
• Bíboros kamarás
• Apostoli Szentszék
• Szedevakantizmus
• Interregnum