„Majthényi István” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Források: kat |
→Források: nk |
||
43. sor: | 43. sor: | ||
{{Magyar vezetők az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején}} |
{{Magyar vezetők az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején}} |
||
{{nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{Portál|1848–49-es forradalom és szabadságharc||Történelem}} |
{{Portál|1848–49-es forradalom és szabadságharc||Történelem}} |
||
53. sor: | 53. sor: | ||
[[Kategória:1868-ban elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1868-ban elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória:Komárom várparancsnokai]] |
[[Kategória:Komárom várparancsnokai]] |
||
[[Kategória:Majthényi család]] |
[[Kategória:Majthényi család|István 1788]] |
A lap 2020. július 24., 12:11-kori változata
Majthényi István | |
Született | 1788. augusztus 21. Nagyszombat |
Meghalt | 1868. december 18. Pécs |
Nemzetisége | magyar |
Fegyvernem | Magyar Honvédség |
Szolgálati ideje | 1806-28, 1848-49 |
Rendfokozata | vezérőrnagy |
Csatái | 1848–49-es forradalom és szabadságharc |
Báró Majthényi István (Nagyszombat, 1788. augusztus 21. – Pécs, 1868. december 18.) császári majd honvéd tiszt, vezérőrnagy, rövid ideig a Komáromi vár parancsnoka.
Élete
Majthényi István Nagyszombat városában született 1788-ban. Apja, Majthényi János báró, földbirtokos. 1806-1828 között az 5. huszárezredben, majd a 9. Miklós huszárezredben szolgált. Őrnagyi címmel, mint százados vonult nyugállományba.
1848. április 20-tól az Országos Nemzetőri Haditanács előadója volt. Június 1-jétől ugyan ezen a helyen kinevezték a Lovassági osztály főnökévé. Július 15-től már nemzetőr alezredes. Szeptemberben a miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos utasítására 260 Esztergom megyei önkéntes nemzetőrrel Komáromba vonult. Szeptember 15. és szeptember 16. között megakadályozta, hogy a vár császárhű parancsnoka, Friedrich Wilhelm Mertz császári katonákat csempésszen be a várba. Szeptember 29-én az osztrák várparancsnok elment, ideiglenesen Török Ignác lett a várparancsnok. Szeptember-október fordulóján Török Ignácot felváltva a tisztséget Majthényi báró töltötte be. Josip Jelačić horvát bán levelét, mely a csapatai bebocsátását kérte a várba, elutasította és a levelet bontatlanul az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz küldte. Október 16-án megkapta a tábornoki (vezérőrnagyi) kinevezését. December 20-án császári csapatok jelentek meg a vár alatt, Majthényi a következő év január 9-éjén bejelentette lemondását a várparancsnoki posztról. Ekkor a várparancsnok tisztségét ismételten Török Ignác vette át. Majthényi lemondása ellenére a várban maradt és látván az őrség rendületlen kitartását az ostromlókkal szemben tábornoki ruhát öltött és február 5-én megjelent az egyik honvéd zászlóalj zászlószentelő szertartásán. A magatartásán feldühödött tisztek csoportja letartóztatta és a vár védelmi tanácsa kiutasította a várból.
A szabadságharc kudarca után a császári hadbíróság őt is elítélte, megfosztották rangjától és hat havi börtönbüntetésre ítélték, de ez utóbbitól végül megkímélték. Később rehabilitálták. Családjával 1851-ben kiutazott az Amerikai Egyesült Államokba. Fia, Majthényi Tivadar kapitány az unionista hadseregben az amerikai polgárháború idején, részt vett Zágonyi Károly alatt a híressé vált Zágonyi halállovaglásában. A polgárháború végeztével is tovább szolgált az Amerikai hadseregben. Apjával együtt visszatért szülőhazájába 1867-ben. Tivadar később újra kiment Amerikába.
Báró Majthényi István Pécsett hunyt el, 1868. december 18-án.
Források
- Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. 2. jav., bőv. kiad. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1987.; 3. átdolg., jav. kiad. Bp., Heraldika Kiadó, 2000.
- báró Marthényi István életrajza a Lenkey Társaság honlapján
- Halász Imre: Magyarok az amerikai szabadságharcban, Nyugat, 1914/12. sz.