„Budavári sikló” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→További információk: menetrendlink frissítése, kikommentelt hivatkozás helyett archivált, HTTPS, ahol lehet |
a kis s |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Viszonylat infobox |
{{Viszonylat infobox |
||
| elsődleges cím= Budavári |
| elsődleges cím= Budavári sikló |
||
| kép = Budavari-siklo-P8230164.jpg |
| kép = Budavari-siklo-P8230164.jpg |
||
| logókép = Logo budavarisiklo.svg |
| logókép = Logo budavarisiklo.svg |
||
| logóképméret = 120px |
| logóképméret = 120px |
||
| viszonylatnév = Budavári |
| viszonylatnév = Budavári sikló |
||
| járműfajta = siklóvasút |
| járműfajta = siklóvasút |
||
| ország = Magyarország |
| ország = Magyarország |
||
25. sor: | 25. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''Budavári |
A '''Budavári sikló''' (korábban '''Budai Hegypálya''') egy különleges [[vasút]], [[Budapest I. kerülete|Budapest I. kerületében]] a [[Budavári Palota]] megközelítésének egyik eszköze, [[Budapest]] [[Duna]]-parti látképének szerves részeként [[1987]] óta az [[UNESCO]] [[Világörökség]] listáján is szerepel. |
||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
31. sor: | 31. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
[[Fájl:Széchenyi Ödön György István Károly.jpg|bélyegkép|balra|160px|[[Széchenyi Ödön]] volt a Budavári |
[[Fájl:Széchenyi Ödön György István Károly.jpg|bélyegkép|balra|160px|[[Széchenyi Ödön]] volt a Budavári sikló és a [[Fogaskerekű vasút]] építésének egyik kezdeményezője, a Budapesti Hajósegylet, a Kereskedelmi és Iparegylet, a [[Budai Népszínház]] és még számos gazdasági és kulturális intézmény alapítója, részvényese vagy adományozója]] |
||
Az eredetileg gőzüzemű |
Az eredetileg gőzüzemű siklót [[Széchenyi Ödön]]nek, [[Széchenyi István]] gróf fiának a kezdeményezésére építették [[1868]] és [[1870]] között. Széchenyi Ödön a [[Lyon]]ban látott példa nyomán tette meg javaslatát, hogy a Várhegy lejtőjére gőzhajtással működtetett kötélvontatású vasút épüljön. A terveket [[Wohlfahrt Henrik]] készítette. [[1870]]. [[március 2.|március 2-án]] avatták fel második ilyen szerkezetként Európában. Hetvenöt éven át jól működött a különleges közlekedési eszköz, csodálatos panorámát kínálva a város pesti oldaláról. Nagy forgalmat bonyolított le: 1873-ban már 1,5 millió utast szállított. A várban csak [[1928]]-ban indult meg az autóbusz-közlekedés, de addigra a turisták megkedvelték, így forgalma nem csökkent. |
||
A [[második világháború]]ban súlyosan megrongálódott, a felső épületet és az ottani kocsit légibomba pusztította el, az alsó épület és a [[gőzgép]] épen maradt. A helyreállítás helyett a BSZKRT [[1948]]–49-ben a sikló romjait eltakarította, berendezéseit széthordatta, mivel a [[Budai Várnegyed]] közlekedését autóbuszokkal kívánta megoldani. Üzemelése az [[1985]]. évi teljes körű rekonstrukcióig szünetelt. Ez idő alatt több elképzelés is napvilágot látott: [[1962]]-ben építését vették tervbe, a következő évben mozgólépcsővel helyettesítették volna, majd [[1965]]-ben ismét fel kívánták újítani, ami végül lekerült a napirendről. |
A [[második világháború]]ban súlyosan megrongálódott, a felső épületet és az ottani kocsit légibomba pusztította el, az alsó épület és a [[gőzgép]] épen maradt. A helyreállítás helyett a BSZKRT [[1948]]–49-ben a sikló romjait eltakarította, berendezéseit széthordatta, mivel a [[Budai Várnegyed]] közlekedését autóbuszokkal kívánta megoldani. Üzemelése az [[1985]]. évi teljes körű rekonstrukcióig szünetelt. Ez idő alatt több elképzelés is napvilágot látott: [[1962]]-ben építését vették tervbe, a következő évben mozgólépcsővel helyettesítették volna, majd [[1965]]-ben ismét fel kívánták újítani, ami végül lekerült a napirendről. |
||
Ezt követően alakult meg az ún. „Sikló Bizottság”, melynek köszönhetően terv készült a helyreállításról, amit a kormány gazdasági bizottsága [[1968]]-ban jóvá is hagyott. Ennek ellenére [[1972]]-ig nem történt semmi, ekkor újabb terv készült, amit 6 év szünet követett. [[1978]]-ban ismét készült egy terv, majd két év múlva még egy. Végül a felújítást egy „társadalmi munkában készült terv” alapján a [[Budapesti Közlekedési Zrt.|BKV-ra]] bízták. [[1975]]. [[április 4.|április 4-től]] az átadásig [[Ikarus 211]]-es típusú autóbuszokkal pótolták, melyek a [[Clark Ádám tér]] és a [[Budavári Palota]] között jártak [[V busz (Budapest, 1975–1985)|„V” jelzéssel]]. |
Ezt követően alakult meg az ún. „Sikló Bizottság”, melynek köszönhetően terv készült a helyreállításról, amit a kormány gazdasági bizottsága [[1968]]-ban jóvá is hagyott. Ennek ellenére [[1972]]-ig nem történt semmi, ekkor újabb terv készült, amit 6 év szünet követett. [[1978]]-ban ismét készült egy terv, majd két év múlva még egy. Végül a felújítást egy „társadalmi munkában készült terv” alapján a [[Budapesti Közlekedési Zrt.|BKV-ra]] bízták. [[1975]]. [[április 4.|április 4-től]] az átadásig [[Ikarus 211]]-es típusú autóbuszokkal pótolták, melyek a [[Clark Ádám tér]] és a [[Budavári Palota]] között jártak [[V busz (Budapest, 1975–1985)|„V” jelzéssel]]. |
||
A |
A siklót hosszas várakozás után [[1986]]. [[június 4.|június 4-én]] nyitották meg ismét. Napjainkban az utaslétszám évi 500 ezer és 1 millió közöttire tehető. |
||
2009. március 16-án, 23 év működés után a sikló első (Gellért) kocsiját elszállították a BKV Fehér úti telepére, ahol darabokra szedték, hogy teljesen felújítsák, pár hét múlva pedig a másik is követte.{{forrás}} A felújítási munkálatok körülbelül 6 hétig tartottak. |
2009. március 16-án, 23 év működés után a sikló első (Gellért) kocsiját elszállították a BKV Fehér úti telepére, ahol darabokra szedték, hogy teljesen felújítsák, pár hét múlva pedig a másik is követte.{{forrás}} A felújítási munkálatok körülbelül 6 hétig tartottak. |
||
==Technikai részletek== |
==Technikai részletek== |
||
{{Útvonaldiagram||Budavári |
{{Útvonaldiagram||Budavári sikló |
||
|háttérszín=lightsteelblue| |
|háttérszín=lightsteelblue| |
||
{{BS2|KBHFa|KBHFa||[[Szent György tér]]||}} |
{{BS2|KBHFa|KBHFa||[[Szent György tér]]||}} |
||
50. sor: | 50. sor: | ||
* A pálya hosszúsága 95 méter. Az alsó és felső állomás közti szintkülönbség 50 méter. |
* A pálya hosszúsága 95 méter. Az alsó és felső állomás közti szintkülönbség 50 méter. |
||
*A |
*A sikló két kocsija [[Fizikai inga|ingajelleggel]] van összekötve. Miközben az egyik kocsi felfelé indul, a másik lefelé szállít utasokat. Kocsinként egyszerre 24 utast tud szállítani. |
||
*A jelenlegi szerkezet 3 m/s [[sebesség]]űre lett kiépítve; de ezt a tempót [[1988]]-ban az utasok kérésére a felére csökkentették. |
*A jelenlegi szerkezet 3 m/s [[sebesség]]űre lett kiépítve; de ezt a tempót [[1988]]-ban az utasok kérésére a felére csökkentették. |
||
*A |
*A sikló is normál [[nyomtávolság]]ú (1435 mm) vasúti jármű. A mai járművek alvázait régi [[HÉV|BHÉV]] alkatrészekből építették; a csapágyfedelek feliratai is erről tanúskodnak. |
||
*Az eredeti gőzüzemű gépház az alsó végállomáson volt. A szerkezetet jelenleg egy elektromos motor működteti a felső végállomás alatti gépteremből. |
*Az eredeti gőzüzemű gépház az alsó végállomáson volt. A szerkezetet jelenleg egy elektromos motor működteti a felső végállomás alatti gépteremből. |
||
* A mai kocsinak neve és pályaszáma is van. Az [[Budai Váralagút|Alagút]] felőli északi pályán a BS1 „Margit”, a déli oldalon a BS2 „Gellért” közlekedik. |
* A mai kocsinak neve és pályaszáma is van. Az [[Budai Váralagút|Alagút]] felőli északi pályán a BS1 „Margit”, a déli oldalon a BS2 „Gellért” közlekedik. |
A lap 2019. május 20., 00:46-kori változata
Budavári sikló | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
Történeti adatok | |||||||||||||||||||||||||
Státusz: | aktív | ||||||||||||||||||||||||
Első üzemnap: | 1870. március 2., 1986. június 4. | ||||||||||||||||||||||||
Utolsó üzemnap: | 1944 | ||||||||||||||||||||||||
Üzemi adatok | |||||||||||||||||||||||||
Ország: | Magyarország | ||||||||||||||||||||||||
Település: | Budapest | ||||||||||||||||||||||||
Üzemeltető: | BKV Zrt. | ||||||||||||||||||||||||
Végállomások | |||||||||||||||||||||||||
Induló állomás: | Szent György tér | ||||||||||||||||||||||||
Érkező állomás: | Clark Ádám tér | ||||||||||||||||||||||||
Útvonaladatok | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
Járatadatok | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
Kapcsolódó vonalak | |||||||||||||||||||||||||
Hálózat: | Budapest tömegközlekedése | ||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Budavári sikló témájú médiaállományokat. |
A Budavári sikló (korábban Budai Hegypálya) egy különleges vasút, Budapest I. kerületében a Budavári Palota megközelítésének egyik eszköze, Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.
Fekvése
A Clark Ádám téren, a Széchenyi lánchíd budai hídfőjénél, az Alagút Duna-parti torkolata közelében van az alsó állomása, a felső pedig a Szent György téren, a Budavári Palota és a Sándor-palota között.
Története
Az eredetileg gőzüzemű siklót Széchenyi Ödönnek, Széchenyi István gróf fiának a kezdeményezésére építették 1868 és 1870 között. Széchenyi Ödön a Lyonban látott példa nyomán tette meg javaslatát, hogy a Várhegy lejtőjére gőzhajtással működtetett kötélvontatású vasút épüljön. A terveket Wohlfahrt Henrik készítette. 1870. március 2-án avatták fel második ilyen szerkezetként Európában. Hetvenöt éven át jól működött a különleges közlekedési eszköz, csodálatos panorámát kínálva a város pesti oldaláról. Nagy forgalmat bonyolított le: 1873-ban már 1,5 millió utast szállított. A várban csak 1928-ban indult meg az autóbusz-közlekedés, de addigra a turisták megkedvelték, így forgalma nem csökkent.
A második világháborúban súlyosan megrongálódott, a felső épületet és az ottani kocsit légibomba pusztította el, az alsó épület és a gőzgép épen maradt. A helyreállítás helyett a BSZKRT 1948–49-ben a sikló romjait eltakarította, berendezéseit széthordatta, mivel a Budai Várnegyed közlekedését autóbuszokkal kívánta megoldani. Üzemelése az 1985. évi teljes körű rekonstrukcióig szünetelt. Ez idő alatt több elképzelés is napvilágot látott: 1962-ben építését vették tervbe, a következő évben mozgólépcsővel helyettesítették volna, majd 1965-ben ismét fel kívánták újítani, ami végül lekerült a napirendről. Ezt követően alakult meg az ún. „Sikló Bizottság”, melynek köszönhetően terv készült a helyreállításról, amit a kormány gazdasági bizottsága 1968-ban jóvá is hagyott. Ennek ellenére 1972-ig nem történt semmi, ekkor újabb terv készült, amit 6 év szünet követett. 1978-ban ismét készült egy terv, majd két év múlva még egy. Végül a felújítást egy „társadalmi munkában készült terv” alapján a BKV-ra bízták. 1975. április 4-től az átadásig Ikarus 211-es típusú autóbuszokkal pótolták, melyek a Clark Ádám tér és a Budavári Palota között jártak „V” jelzéssel.
A siklót hosszas várakozás után 1986. június 4-én nyitották meg ismét. Napjainkban az utaslétszám évi 500 ezer és 1 millió közöttire tehető.
2009. március 16-án, 23 év működés után a sikló első (Gellért) kocsiját elszállították a BKV Fehér úti telepére, ahol darabokra szedték, hogy teljesen felújítsák, pár hét múlva pedig a másik is követte.[forrás?] A felújítási munkálatok körülbelül 6 hétig tartottak.
Technikai részletek
Útvonaldiagram | ||||||||||||||
|
- A pálya hosszúsága 95 méter. Az alsó és felső állomás közti szintkülönbség 50 méter.
- A sikló két kocsija ingajelleggel van összekötve. Miközben az egyik kocsi felfelé indul, a másik lefelé szállít utasokat. Kocsinként egyszerre 24 utast tud szállítani.
- A jelenlegi szerkezet 3 m/s sebességűre lett kiépítve; de ezt a tempót 1988-ban az utasok kérésére a felére csökkentették.
- A sikló is normál nyomtávolságú (1435 mm) vasúti jármű. A mai járművek alvázait régi BHÉV alkatrészekből építették; a csapágyfedelek feliratai is erről tanúskodnak.
- Az eredeti gőzüzemű gépház az alsó végállomáson volt. A szerkezetet jelenleg egy elektromos motor működteti a felső végállomás alatti gépteremből.
- A mai kocsinak neve és pályaszáma is van. Az Alagút felőli északi pályán a BS1 „Margit”, a déli oldalon a BS2 „Gellért” közlekedik.
- A jármű a megnyitás óta naponta 7:30 és 22:00 között szállítja az utasokat. Minden páratlan hét hétfőjén karbantartást végeznek a szakemberek, de ilyenkor is a téli időszakban 15 órakor, forgalmasabb időben 9 óra környékén már igénybe vehető a közlekedési eszköz.
- A kéthetenként esedékes karbantartáson kívül tavasszal és ősszel általában 5-5 napra áll le a közlekedés, hogy az aktuális munkákat el tudják végezni.
- Egy út ára 2016-ban 1200 forint volt.
Képek
-
Az egyik kocsi elszállítása
-
A BS1 „Margit” kocsi és a budapesti panoráma
-
A kocsik
További információk
- Menetrend PDF – BKK.hu
- Fónagy Zoltán: Budavári Sikló A budai vár című digitális adatbázisban
- BKV Zrt., közlemények: Húsz éve nyitották meg újra a Budavári Siklót
- A vasútbarát.hu a Siklóról
- A Sikló a Vendégváró honlapján
- Jövőre kezdik építeni a gellérthegyi siklót – Index, 2007. július 19.
- Siklóvasút.lap.hu – Linkgyűjtemény
- A sikló légi fotón
- Tisztelet a Siklónak – Népszabadság, 2011. június 1.