„Szászlekence” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
weboldal
Nincs szerkesztési összefoglaló
13. sor: 13. sor:
| körzethívószám = 0x63<ref>"x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–[[Telekom (Románia)|Telekom]], 3–RDS</ref>
| körzethívószám = 0x63<ref>"x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–[[Telekom (Románia)|Telekom]], 3–RDS</ref>
| irányítószám = 427105
| irányítószám = 427105
| magyar lakosság = 97
| magyar lakosság = 68<ref>[http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=etnikai&id=5052]</ref>
| terület = 133,26
| terület = 133,26
| tengerszint feletti magasság = 302
| tengerszint feletti magasság = 302

A lap 2018. június 16., 13:25-kori változata

Szászlekence (Lechința, Lechnitz)
Evangélikus erődtemplom
Evangélikus erődtemplom
Szászlekence címere
Szászlekence címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
KözségSzászlekence
Rangközségközpont
Irányítószám427105
Körzethívószám0x63[1]
SIRUTA-kód33444
Népesség
Népesség2644 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság68[2]
Népsűrűség19,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság302 m
Terület133,26 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 01′ 10″, k. h. 24° 20′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 10″, k. h. 24° 20′ 01″
Szászlekence weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászlekence témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A községháza

Szászlekence, 1910-ig Lekence (románul: Lechnița, románul: Lechnitz, szászul Lachenz) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Nevének eredete

Neve víznévből való, amely Kiss Lajos szerint szláv eredetű és töve a cseh lekno ('tündérrózsa') szóval lehet párhuzamos. Először 1285-ben említették, Lekicencha, Lekencha és Lekenche alakban.

Fekvése

Besztercétől 22 km-re délnyugatra, a Mezőségen fekszik.

Népessége

A népességszám változása

Népessége az elmúlt 160 év folyamán népszámlálásról-népszámlálásra nőtt, csupán az első világháború idején torpant meg a növekedés.

Etnikai és vallási megoszlás

  • 1850-ben 1514 lakosából 1249 volt szász, 194 cigány és 64 román nemzetiségű; 1438 evangélikus, 69 görög és hét római katolikus vallású. Amint látható, a cigány közösség is az evangélikus egyházközséghez tartozott.
  • 1910-ben 2355 lakosából 1360 volt német, 562 román, 225 cigány és 208 magyar anyanyelvű; 1432 evangélikus, 502 görögkatolikus, 161 zsidó, 110 református, 97 unitárius és 49 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 2795 lakosából 2119 volt román, 566 cigány, 97 magyar és kilenc német nemzetiségű; 2561 ortodox, 83 református, 40 pünkösdi és 35 baptista vallású.

Története

Középkori szász telepítés. 1332-ben 69 tűzhelyet számlált. 1453-ban vásártartási, 1474-ben pallosjogot kapott. Beszterce vidékéhez tartozott.

1602-ben Basta katonái teljesen elpusztították és még 1642-ben is csak nyolc család lakta. 1713-ban 28 szász és 5 román, 1750-ben 64 szász, 30 román és négy cigány családot írtak össze benne. A románokat a határőrség felállításakor Naszód vidékére telepítették. 1800-ban kapott szabadalmat országos állat- és kirakodóvásár tartására minden év május 30-a és június 1-je között, 1821-ben pedig hetivásár tartására.[3] Az 1850-es években és 1934 után járási székhely volt. 1866-ban gyógyszertár létesült benne.[4] 1876-ban Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták, a vármegye legnépesebb, szász többségű községe volt. Zsidók is letelepültek benne, akik az 1880-as években építettek maguknak zsinagógát. A közösségnek 1906-tól 1944-ig saját rabbija volt.[5] Szász lakosságát a Wehrmacht 1944. szeptember 17-én evakuálta a közeledő front elől. Egy részüket a szovjet csapatok visszatelepítették, ők és utódaik a század utolsó harmadában hagyták el Romániát. A szászok többsége 1946-ban Rothenburg ob der Tauber környékén települt le. 1944. október 11-én a falu mellett heves csata zajlott le a szovjet és a Sebő Ödön vezette magyar utóvédek között.[6]

Látnivalók

Gazdasága

Híres emberek

Jegyzetek

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. [1]
  3. Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
  4. Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 45. o.
  5. Diana Medan – Viorica Medan: Evreii someșeni (București: Hasefer, é. n.. [2012]), 128. o.
  6. http://www.hatarvadasz.hu/Irodalom/seboodon/index65.html
  7. A lekencei borvidék mint ellenőrzött minőségű borvidék leírása és a bortermesztés kritériumai [2] PDF (románul) és Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 227–28. o.
  8. www.oniv.ro és Adevărul 2013. június 28.
  9. www.agriculturae.ro, www.timponline.ro és www.eco-ferma.ro
  10. bistritaonline.ro és www.agrias.ro

Forrás

További információk

Kapcsolódó szócikkek